Váci Hirlap, 1902 (16. évfolyam, 3-52. szám)
1902-06-29 / 26. szám
Tizenhatodik évfolyam. 26. szám. Vác. 1902. ev junius 29. Előfizetési árak : Ejíész évre . . . . . 12 korona. | Negyedévre ........................ 3 Korona, j Egyes szám ára .... 24 fillér. j Megjeleni minden vasárnap. | VÁG ÉS VIDÉKÉNEK HETILAPJA. Kiadótulajdonos: Felelős szerkesztő: Kovách Ernő. Bercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadótiivatal: Papnövelde-utca 6. szám alatt. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Nyilt-tér sora 60 fillér. Az adótárgyalások végén. Vác, junius 28. Teljes egy heti munkájába került az adókivető bizottságnak, inig a harmadosztályú kereseti adót városunk területén kivetette. Arról, hogy mi módon ment végbe, hogy az adózók a terhek elbirá sárói mint nyilatkoztak, hogy az adótételek közül közel százat megfelebbezett a kincstár képviselője vagy maga a fél, most ne szóljunk, inkább beszéljünk arról, mily erkölcsrontó, mily igazságtalan s aranyaiban szertelen a többihez viszonyítva ez az adózási torma. A Hí. osztályú kereseti adó, melyet csak tegnap fejeztek be, egyike a legsúlyosabbaknak és legszeszélyesebbeknek. Gyárosok, kereskedők, a diplomájuk után élők és iparosok fizetik ezt az egyenes állami adót annak a becslésnek alapján, hogy mennyi évi jövedelme van az illető adófizetőnek. Az erkölcstelenségre való ser- kehtés szakcionáiása ez az adótörvény, mert hiszen ha az illető fél őszintén beváltaná, mennyi évi jövedelme van, akkor I a harmadik osztályú kereseti adó leg- j alább négyszer annyit (sokak szerint ! pláne tízszer annyit) jövedelmezne az | államnak, mint tényleg. Mert úgy áll a j dolog, hogy a községi és egyéb adókat i ezen egyenes állami adó arányában vetik ki s a hol például 50 százalék községi pótadókat keli fizetni, ott. a 100 forint ; in. osztályú kereseti adóvai megterhelt j ember legalább 200 forintot fizet min- ! dennemű adó és illetmény címen. Sajnos, ! többségben vannak az oszágban az olyan I városok és községek, melyekben ötven i százaléknál magasabb a. községi adó. mi : sem vagyunk messze tőle, sőt vannak I olyanok is, melyekben a száz perceidet is túlhaladja. Látnivaló tehát, hogy az az állampolgár, a ki őszintén bevallja minden jövedelmét, oly súlyosan tizet meg a becsületességeért, hogy az nagy anyagi, hátrányára van. ...Az állampolgár hacsak nem akarja, hogy tiszta jövedelmének busz-harminc százalékát adókba fizesse, kénytelen a ténylegesnél jóval kisebb jövedelmet bevallani, tehát csalni és hazudni, a törvényt kijátszani. Ne csodálkozzunk tehát olyan nagyon, hogy lazulnak az erkölcsök, hogy gyöngék a jellemek, mikor maga az állam kényszeríti a megélhetés gondjaival küz- ködő polgárokat, hogy ravasz fondorlatokkal játszák ki a törvényt, a mit ha nem tennének meg, anyagilag tönkre mennének. S mindezek dacára, az eltagadott jövedelmek ellenére is szinte elviselhetetlen súlyiyal nehezedik a polgárságra a III. osztályú kereseti adó. Mert az adókivető bizottságok referensei és informátorai valóságos detektív munkát kénytelenek kifejteni abban, hogy kinyomozzák a polgárság jövedelmi forrásait, ha azt akarják, hogy békén legyenek a pénzügy igazgatósággal. S ezenfelül tapasztalhatjuk azt is, hogy az adókat évről-évre irgalmatlanul fejsrófolják, nem törődve azzal, hogy megfúrja e ezt az illető adófizető, vagy sem. Azt csak a legritkább esetekben veszik figyelembe, Álom és valóság. Ablakodnál jár ok-kelek vérző szívvel, bús kebellel, — gondolkodva hogy nélküled mint küzdőm meg az élettel ? . . . Kihagytál hát szép kis lányka, vágjon miért ? mond meg nékem, — miért tevéd oly kínossá, amúgy is bús, kínos éltem? . . . Lehulltál hát életemnek egéről szép kis csillagom, - óh ! a szivem mily nagyon fáj azt én néked nem mondhatom . . . Hisz’ azt mondtad, hogy enyém lész, s szeretni fogsz nagyon, hívem, vagy nem mondtad, — s csak álmodtam ? mért álmodtál szegény szivem? Kényes álom, zord valóság szivem össze mért zúztátok ? — mért is van az, hogy életem reám nézve csali kín s átok ? . . . Óh szakadj meg keblem mélyén sokat kínzott, gyötrött szivem, — szakadj meg és szállj le oda, hol a beteg szív megpihen . . . Szállj le oda, hol nincs már kín, nincs szenvedés, nincs már bánat, oda, hol a bús kebelben gyötrő érzés már nem támad . . . Ha már álmom a szivemet megrep észté, összetörte, — szálljak sírba, had álmodjam ott mélyen lenn öfelöle . . . •Jebfo. Ä25 első csók. Virág fakasztó, szerelmet sugárzó tavaszi nap volt.. A nagy kert tágas útját pazar kézzel •hintette be a nagy természet a legékesebb szőnyeggel, a bimbózó fák virágainak hófehér szirmaival. Az utakat segélyező bokrok ágain méhek zümmögtek szerelmes dalokat dolgos párjaiknak az újra ébredő, örök szerelemről .. . Ott bolyongtak a gyenge leveleket bomlasztó fák alatt. Az ő szivük is telve volt szerelemmel, boldogsággal. Költeményét olvasta tel a gyermek. Szemei kigyultak a halavány arcból. A leány nézte csodálkozó, szent áhítattal, a milyennel bámuljuk azt, a kit szeretünk, a kit imádunk. az ibolya kelybéből a bolyhos fejű, gyönge szirmokat. Maguk sem tudták hogyan, de kezük egymást kereste, egymásba tévedt. Sokáig bolyongtak. Nem szólt egyik sem. Egyik sem mondta, mit érez, mind a kettő csak azt tudta, hogy boldog, nagyon boldog!... A hosszú útban kifáradt nap lassan csúszott alá az égboltozaton. Tüzes korongja már égette a láthatár szegélyét. Búcsúzó sugarai bearanyozták a leány arcát és egy-kettő beletévedt, a selyem hajba, fennakadva a lágyan alá ömlő szálakon . . . Mind erősebben kulcsolódik össze a két kéz. Valami ismeretlen, csodás erő rabjává teszi a leányt. Kissé megszédül és feje oda- hajlik a gyermek széles vállára. Ezt is megrészegíti a leomló fürtöknek kábító illata. Mindkettőnek arcát bibospirosra festi -a letűnő nap utolsó sugárkévéje, egy ellenállhatatlan erő mind közelebb-közelebb húzza egymáshoz az égő ajkakat, szemeik lecsukódnak és összeforrnak egy akaratlan hosszu-hosszu csókban . . . Eltűnik a pir a csók után a leány arcáról, a végigsuhanó esti szellő mintha egy kicsit megborzongatná. Ajka remegni kezd, szemeiből könnyek törnek elő és. szepegő, csukló hangon panaszolja : Halkan, behízelgő lágyan folyt ajkairól a dal, mint a langyos esti szellő, a mely kicsalja f-erencz-József keserüviz az egyedül elismert kellemes ízű természetes
