Váci Hirlap, 1902 (16. évfolyam, 3-52. szám)

1902-06-15 / 24. szám

6 Váci Hírlap nyékét díjtalanul volt szives elkészíteni, továbbá a vigalmi bizottság s rendezőségnek, kik fá­radhatatlan tevékenységgel oda törekedtek, hogy a mulatság jól sikerüljön. — Meglopott kocsis. Csinos uj ruha­neműje volt Szilárdi Mihálynak, ki özv. Ma­rosi Ferencnénél mint kocsis van alkalmazva. Meglátta ezt Szmorek Mihály napszámos s a ruhákat meglátni, azokat megszerezni, egy pillanat müve volt. Ámde a rendőrség is tudo­mást vett a lopásról és rögtön kereste a tol­vajt. Nemsokára Szmorek Mihályra ráakadlak és a lopott ruhákra is, melyek visszakerültek jogos tulajdonosukhoz. Szmoreket pedig kihall­gatás után a járásbiróság fogházába kisér­ték át. — Nagyreményű csemete. Bartos Elek péküzletében volt alkalmazva Nemesek János tanonc. A fiatal gyerek visszaélt gaz­dája bizalmával, mert több kenyeret eladott, a pénzt nem szolgáltatta be és megszökött. Előbb azonban feltörte az egyik péklegény Hrony Vencel ládáját, s abból 16 koronát el­lopott. A tolvajt körözteti a rendőrség. — Utonállás. Jakab András splényi-ut­cai kisváci lakos, régi haragosa lehetett a Kurdi családnak, melynek egyik tagján tegnap reggel véres bosszút állott. Kurdi Pálnét ugyanis, ki pincevölgyi szőlőjébe igyekezett, az utón meg­támadta és botjával alaposan elverte. A sérült vértől ázott arccal jött be a városba, hol sérü­léseiről látleletet, nyerve, a járásbírósághoz for­dult elégtétel végett. — Állategészségügyi kimutatás. Az állati ragadós betegségek állásáról 1902. junius hó 5-én. Veszettség: Őrszentmiklós. Rűlikór: Kartal, Vácszentlászló, Valkó, 1 — 1 udvar. Vác 1 udvar. Sertésvész: Vácszentlászló 1 major, Gödöllő 1 udvar, Kartal 1 puszta, Monor 1, Pomáz 1, Tahitótfalu 2, Sződ IP Vácduka 3, Őrszentmiklós 2 udvar. — Mint értesülünk, a Magyar Leszá­mítoló- és Pénzváltóbank, ezen elő­zékenységéről általánosan ismert, előkelő fő­városi pénzintézet újabban jelzálogosztályt nyitott s ajánljuk mai számunkban megjelent idevonatkozó hirdetését különösen gazdaközön­ségünk figyelmébe. — A Ferenc-József így nyilatkozik Dr. Hertzka Károly, Buda­pesten : Ezen sem a bel sem a külföldi keserű­vizek által elért kénsavas sókban dús keserű- viz, melyből csak a fél mennyiség a többi keserűvizekhez arányosítva, a kívánt hatás elérésére szükségeltetik, még a leggyengébb szervezetű személyek által is szívesen vétetik. Ehhez hozzájárul még az ezen keserű vízben i foglalt szénsav, mely megfelelő módszer által j a palackokban megőriztetik. A Ferenc József 1 keserűviz a többi úgynevezett budai keserű- j vizek közt, a legrövidebb idő alatt az első | helyet foglalta el. I — A váci hengermalom részvény- társaság lisztárai. Asztali dara, durva A B sz. 30 kor. 80 fi!., asztali dara, finom C sz. 29 kor. 80 fii., Királyliszt 0 sz. 29 kor. 80 fii., Lángliszt t. sz. 29 kor. 20 fii,, Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 28 kor. 40 fii., Zsemlyeliszt 3. sz. 28 kor. — fii.. Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 27 kor. 40 fii., Közép kenyérliszt" 5. sz. 26 kor. 60 fii., Kenyérliszt 6. sz. 25 kor. 80 fii. Barna kenyérliszt 7. sz. 24 kor. — fii. 71ja 21 kor. 80 fii., Takarmányliszt 8. sz. 11 kor. 60 fii., Korpa, finom F. sz. 9 kor. 40 fii. Korpa goromba G. sz. 9 kor. 40 fii., ()csú 9 kor. — fii. A siketnémákról. Irta és Sopronban felolvasta: KLIS LAJOS. (Folytatás.) 2. j A születés utáni időben szerzett siketséget i egyrészt a fülben fellépő önálló betegségek I okozzák, minők: a sebek, fekélyek, kelések, I I csontszű, hűlések, stb., másrészt pedig oly be­tegségek is elő idézhet i k, a melyek a test más részein lépnek ugyan fel, de természetüknél fogva tovaterjednek és a fül szerkezetében is gyulladást és gennyesedést okozván, arra rom­boló és pusztító hatással vannak. Ilyen beteg­ségek gyermekeknél : az agyvelő-gyulladas, az agyhártya-lob, agyrázkódás, nyakszirt-mereve- dés, himlő, vörheny, kanyaró, görvélykór, an­golkór. rák, szamárhurut, roncsoló toroklób, nehéz fogzás, mandula túltengés stb. és a fel­nőtteknél az elfajult nemi betegségek. A hallási képességet az említett okokból az élet bármely időszakában el lehet veszíteni, de a tapasztalat szerint a legtöbb esetben az élet első három évében áll be a megsiketülés, mivel abban az időben vannak a gyermekek a leg­több olyan ártalmas betegségnek kitéve, a me­lyek a még gyenge, fejletlen és csekély ellent­ál ló erővel bíró hallószervezetükre káros be­folyást gyakorolhatnak. Előidézhetik még a fül | megbetegedését és esetleg a megsiketülést is | kis gyermekeknél a főkötő használata, különö- i sen. ha általa a fülkagylót is leszorítják ; to­vábbá a fülcimpának piszkos tűvel való át­lyukasztása. a fülzsirnak erőszakos módon való kikotrása, a fülbe kiáltás, a fülkagyló ránga- tása, a fülre adott csók és ütés, erős durra­nás a fül közelében stb. Sok gyermek veszi- ' tette el a hallását léejtés következtében s az­által is, hogy saját vigyázatlanságából, vagy mások pajzánságából idegen test: bab, kuko­rica stb. jutott a fülébe. Ily esetekben rend­szerint a laikusok segítő beavatkozása okozza ' a legtöbb bajt s azért nem lehet eléggé hang­súlyozni, hogy minden körülmények között csakis szakértő orvosra kell bízni a fellépett baj orvoslását, ha a kellő óvintézkedésekkel nem sikerült annak fellépését megakadályozni. Szakemberek gondos vizsgálatok alapján I meggyőződtek arról, hogy a siketnémáknak csak igen csekély százaléka született a fogyat­kozással, ellenben a legtöbbje a születés utáni időben szerzi meg a bajt egy s más ok kö­vetkeztében. A szülők ugyan a legtöbb esetben azt állítják, hogy siketnéma gyermekük úgy született, csakhogy abbeli bevallásuk alig fo­gadható el, hiszen a gyermek 3—4 hónapos előtt alig állapítható meg az, vájjon kis csecsemő vagy sem ? Már pedig megtörténhetik, hogy fürösztés, hülés, leejtés vagy más ok miatt észrevétlenül ép e korban megy tönkre a kis csecsemő hallószervezete s a szülők csak később győződvén meg a hal­lás hiányáról, azt hiszik, hogy gyermekük úgy született. A siketség nem mindig teljes, olykor csak részleges, mely utóbbi körülmény azt igazolja, hogy a romboló kór nem kerítette teljesen hatalmába a fül-szerkezet belső nemesebb ré­szeit. Ily esetekben a szülőknek elengedhetetlen kötelessége, hogy azonnal szakorvoshoz for­duljanak, a kinek ha nincs is hatalmában az abszolút hallási képességet visszaadni, de ok­szerű gyógykezeléssel igen sokszor megakadá­lyozhatja a baj tovaterjedését s legalább meg- rogzitheti a részleges hallást, a mi még min­dig igen nagy előny, (Folytatása következik.) Ny ilt-tér. Köszönetnyilvánítás. Alulírott felette súlyos betegségemből fel­épülve, kedves kötelességemnek tartom tek. dr. Vadas József kezelőorvosomnak önfelál­dozó és lelkiismeretes működéséért ezúttal is hálás köszönetemet nyilványitani. Vác, 1902. jun. 12. Tornyos Pál ev. lelkész. keserűvizről j kora I hall-e a Köszönetnyilvánítás. Szeretett édes anyánk elhunyta alkalmá­ból oly sok oldalról tapasztaltuk az igaz, ‘ őszinte részvétet, hogy most csak ez úton mondhatunk azokért hálás köszönetét. A boldogult jó anyánk temetésén részt vett főtisztelendő kegyesrendi tanári karnak, az ott megjelent osztálytársaknak s ifjúsági énekkarnak, mely megható gyászdalt zen­gett el a ravatal fölött, valamint az összes jelen voltaknak, kik szivünk nagy fájdalmát ezzel is enyhitni, az elhunyt iránt pedig tiszteletüket kifejezni óhajtották, fogadjak őszinte, igaz köszönetünket és soha nem múló hálánkat. Vác, 1902. jun. 14. A gyászoló Schöpfün-család. HIRDETÉSE K. Figyelmeztetés! K igyekszik újabb időben egy nem szolid kon­kurencia rohitschi ásványvizek (Stéierország tulajdona) rég megőrzött jó hirnevét az ő tu­lajdonukat képező forrástermékekre haszno­sítani.— Ennél fogva itt határozottan kijelent­jük, hogy csakis a »Tempeiforrás« és »Styriaforrás« tekintendők val. rohitschi savanyúvizeknek. Tessék állandóan címkénkre ügyelni, melyen a forrás megjelölése mellett a mező közepén Steierország címere, a dugaszon pedig „St. landschaftl. Rohitscher.“ — Raktár Magyarország részére : nOFFMANN JÓZSEFNÉL BUDAPEST, Báthóry-utca 8. Borosznó gyógyfürdő. :g Zólyonmiegyében. — Vasútállomás. Posta és távírda. Vadregényes fenyvesek közepette. Tiszta, ózondús levegő. Erdei sétautak. Magas forrású vízvezeték. A gla über- sós gyó- gyitóforrások kitűnő hatásúak, heveny és idült g y o m or- és b é 1 h u r u t, m áj- és hólyagbajoknál. Hidegvíz Syógyiutézet. Masszázs, villám ozás, Kneipp -féle gyógyitómód. Meleg ásványvíz és fenyő­fürdők. Állandó fürdőorvos: L u c z y Gusztáv dr. Gyógyszertár.Lawn tennis, tekepálya,cigány­zene. Lakás: 8—16 korona egy szoba heti bérlete ágyneművel együtt. Étkezés: leves 20 fillér, főzelék 60 fil­lér, tészta 50 fillér, sültek» 80—120 fillér étlap szerint. Bővebbet alulirt tulajdonosnál Rosenauer Lajos Besztercebányán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom