Váci Hirlap, 1902 (16. évfolyam, 3-52. szám)
1902-06-08 / 23. szám
Tizenhatodik évfolyam. 23. szám. Vác, 1902. év junius 8. Előfizetési árak : Egész évre ........................12 korona. | Negyedévre ........................ 3 korona, i Egyes szám ára .... 24 fillér. j Meg’jelen minden vasárnap. VÁG ÉS VIDÉKÉNEK HETILAPJA. Kiadótulajdonos: Felelős szerkesztő: Kovách Ernő. Bercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Papnövelde-utca 6. szám alatt. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Nyilt-tér sora 60 fillér. Adómizériák. II. Vúcs, junius 6. (T.) Adórendszerünknek kültesti fekélyeit. már fölszaggattnk és láttuk, hogy mennyire nyüzsögnek a rothadtság férgei azon a cadaveren, melyről, hogy erjedt- ségnek indult : bűze is bizonyítja. Illusztráltuk, hogy ez az oszlásnak indult test keresztül-kasul megrontja a nemzet anyagi életének levegőjét és most még szerte is 1 akarjuk fűrészelgetni, hogy belső, szer- j vezeti nyomorékséga is beigazolódjék. Ki fog világiam, hogy még tiszta és épséges külszínnel is csak hibás életműködésre volna kényszerülve, mert majd egészben | nyavalyásán jött a világra. Minden életműves test helyes funkcionálása azon alapozódik, bogy a hogyan egyik szerve nincs nagyobb szolgáltatásra szorítva, mint a mekkora tellik tőle, éppen úgy egyiknek se szabad a másik rovására aránytalanul kisebb erővel közrehatni, hanem működésüknek oly arányban kell megoszlania, hogy az erősebb Erzsi lakodalma. Kék virágos temető szélén megástak egy sírt a nyár elején, galamblelkü lányka pihen ott mélyen meg egy gazdagszivü szegény legény. Régi a történet, de azért új marad; szerette a legény az ifjú leányt, de midőn az óra ütött indulóra — barna fiú katonának beállt. — „ Erzsi szeretsz-e szentem — szeretsz-e úgy mint én tégedet?“ Múltak a napok — v így jöttek-mentek szebbnél szebb levelek. Egyszer azonban — mi okozta, mi se ? nem ment, csak jött a szerelmes levél. Barna fiúnak megnyúlt az arca titkos bú támadt szíve közepén. Szörnyű gondolat cikkázott agyában: Megölöm öt, aztán meg magamat, ah te álnok kígyó, hitszegő, csapodár elraboltad éltem — el a nyugalmamat. “ * Vasárnap volt éppen, Pünkösd vasárnapja szerető szíveknek mosolygó hajnala. Bazsarózsa, rozmaring meg mályva ki volt tűzve ki-ki kabátjára. \ azt is elvégezze, a mivel a gyengébb I hátramarad. A gyenge adjon a mennyit könnyűszerrel adhat és a hiány az erőssebből pótlódjék, mert az nemcsak az ' erőik külömbségének arányában, hanem annál jóval nagyobb mértékben szolgálatképes. Ha a gyöngébbek erejüknek bizonyos hányadát mint fölösleget leadják és az erősebbek is csak ezt a hányadot szolgáltatják be, akkor ezt magától értetődőleg a gyengébbek megsinylik, mert őket kimeríti az, a mi a tehetősebbeknek csak — hogy úgy mondjuk — gyerekjáték. A kimerült szervnek tovább is kell működnie, túlerőlteti magát és belepusztul és utána tönkre megy az erősebb is, mert azok nélkül ezek is elvesznek. Ilyen beteges, ilyen pusztuló és pusztító Organismus a mi adórendszerünk. Ugv van bele fektetve államgazdaságunk szövevényébe, hogy szerkezeténél fogva a kevesebből szipolyoz ki többet, mint a sokból. Kitartva a iönneBbi anatómiai hasonlat mellett ezt a tételt valahogy úgy formuiázhatnók, hogy az államgazErzsi is od'adta a legszebbik ágát rozmaring bokornak, — a szíve virágát. Piros jegykendöjét Sugár Bandi kapta rövid idő múltán fökötö lesz rajta. Mint a nyíló rózsa olyan volt az arca csupa dal, költészet ez a magyar fajta, de magyar a faját meg nem tagadhatja sírva vígad bú : az ős idő mutatja. * Összegyűlt a sok nép lakodalmas házba Petöné asszonyság éj szemű leánya első gazdáné lett; Bandi szép arája. ;p. Ki sem igen lépnek az ajtó küszöbrül tompa lövés hallszik, — egy pisztoly eldördül, szépséges Erzsinek menyasszony ruhája úszik vérbe, úszik sárba ! Mellette haldoklik katona ruhába, hűséges kedvese, hűséges babája. * Lakodalmas népség mély gyászba öltözék a temető kertet egész beözönlék, fehér ruhás lánykák szépen elsíratják szerelő Erzsijük: azt a szegény mátkát. Hilárius. dálkodásunk gerincét megtöltő velőhöz a vért adó szervek aránylag épp annyi nedvet hordanak csak, mint az erre alig hivatottak, Applikálva ezt a hasonlatot ama bizonyos szőnyegre, melyen a témák forogni szoktak: oda kell kilyukadnunk, hogy a fokozatosság rendszerének hiánya idézi elő ezt a spirituszba való természetrajzi csodabogarat, a mely a mennyire csoda, annyira szerencsétlenség is nekünk. A fokozatosság elvét, és rendszerét világszerte törvények szentesitik és annak helyes- vagy helytelenségéről ma vitázni anachronizmus és szószátyárkodás. Stuart Mill, Proudhon és még oly nagy gárdája a még nagyobbaknak se bástyázza körül azt a kacsalábon forgó, légben lógó tételt, hogy a fizető képesség csupán a jövedelem arányában növekedik. Napnál világosabb, éjszakánál sötétebb abszurdum ez, melyet egyetlen lehellésre szétfu az az igazság, hogy a fizetőképesség a jövedelemnél jóval aránytalanabbul emelkedik. Jóformán flancolás az okoskodás Bűnös szerelem. (Egy naplóból.) Irta: VÉRTESY GYULA. . . . Valahányszor hazakészülök, olyan szépen magamra disputálom azt az óriási hazugságot, hogy az édesanyám kedvéért készülök haza. És olyan jól esik, ha csak pillanatokra is, el tudom hitetni magammal, hogy én tulajdonképen egy jó szivű, szentimentális legény vagyok, a ki néha-néha hazavágyódom kipihenni az édes otthonban az élet küzdelmeit; gyógyitgatni odahaza abban az áldott, nyugalmas, csöndes körben a sebeket,, melyeket az élet ütött rajtam. S azzal is biztatgatom magam, hogy az élet még nem szedhetett le rólam minden poézist, a sanyarú küzdelmek még nem rabolhattak ki telkemből minden idealizmust, ha még örülni tudok az én kedves hegyeim látásának, ha még lázasan megdobban a szivem, mikor meglátom kis falusi templomunknak a tornyát, ha még órákig el tudok barangolni a bükkösben és egész délutánokon át, leheve- redve valamelyik vén fa ala — tudok ábrándozni a szülőföld varázsáról. És azután azt is lelkem érzékenységének a rovására Írom, hogy meghatottan, hangulatokkal telve járom be a falu girbe-gurba utcáit Ferencz-József keserüviz az egyedül elismert kellemes izű természetes hashajtószer.
