Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1901-01-27 / 4. szám

4

VÁCI HÍRLAP

adandó darabot, onnan közreműködő művészt, mindenünnen pedig táncost kerítenek. A próbákra minden kedden és pénteken egy szálig ott vannak és egyes darabokat máris nagyon szépen adnak elő. Kiküldött tudósítóink jelentik, hogy a lányos házaknál majdnem mindenütt megállapodtak a toalettre nézve is, a melyben a dalárda mulatságára fognak menni. Ezeknek üzenjük, hogy nem jó lesz elsietni a dolgot és különösen az egyszerűségben igyekezzenek túllicitálni egymást. Mert — a mint értesülünk — a dalegyesület egyes nagyzolók bosz- szantására ki fogja Írni a meghívóra azt is, hogy : A hölgyek kéretnek mentői egyszerűbben megjelenni.

Elnökválasztás az izr. hitközségben. Múlt vasárnapon ment végbe az izr. statusquo hitközség éves közgyűlése, utána pedig az elnökválasztó közgyűlés. Az elsőn Rosenberg Mór elnökölt és nem folyt le simán. Löwinger Ernő szólalt fel s hosszabb beszédet mondott a költségvetésnél. A jelenvolt tagok nem akarták hallgatni, mert az elnökválasztó- gyülés ez időre volt kitűzve s ebből kissé izgalmas és zajos jelenetek következtek. Végre féltizenkettőre Rosenberg Mór otthagyta az elnöki széket s azt dr. Vadas József foglalta el. Révész Béla volt a hitközség jelöltje, de úgy látszik, az egyhangú választást nem akarták, hiába volt szép felszólalása Szamelc Manónak. Löwinger József és társai még Braun Ignácot jelölték. A vége természetesen az lett, hogy Révész Bélát nagy többséggel elnöknek megválasztották, kit küldöttség hivott meg a közgyűlésbe. Itt a hitközség nevében dr. Vadas József és Grünhut József üdvözölték az uj elnököt, a ki hosszabb programmbeszédet mondott és az összetartásra, békés együttműködésre hívta fel a híveket. Nagy éljenzések közt fejezte be az elnök beszédjét. Az első elöljáró- sági ülést is megtartották már Révész Béla elnöklete alatt s az első tette az volt az uj elnöknek, hogy kiadta rendeletbe a hitközség tisztviselőinek, hogy a hitközség nyelve magyar, s hivatalos érintkezésekben csak is ezt szabad használni. Annyi bizonyos, hogy Révész Béla a hitközség élén garancia arra, hogy az teljesen magyar lesz.

— A piaristák gyásza. A hazafias kegyestanitó-rend újabb nagy gyászáról kaptunk jelentést. Szegedről jelentik, hogy ott Kovács János tanár elhunyt. Kovács a nyolcvanas évek végén került Budapestről Vácra, a hol három évig működött. Nem igen járt ki a házból, nem is nagyon ismerték városunkban, de annál inkább rajongtak érte kis diákjai. Kovács mindig magyar atillában járt s vallástan mellett a magyar nyelvet tanította az osztályokban. Magyarságát, meggyőződésteli hazafiságát mindenkor kimutatta s tanítványai igaz szeretettel környezték, a kiknek ő nem csak tanára, hanem tanító atyja is volt. Vácról került Szegedre. Hatvan éves volt s az utóbbi időben súlyos lábbaja támadt. (Idoljára, hogy az iskolából ne maradjon el, operáltatta magát. A veszedelmes operációt azonban nem bírta el s meghalt a műtét alatt. Temetése tegnap Szeged város nagy részvéte mellett ment végbe. Emlékét nemcsak a piaristarend, de hálás tanítványai is őrizni fogják.

— A nagyabonyi plébános. Mint előre jeleztük, a kiváló poétaplébánosnak, Levág Mihálynak múlt vasárnap volt a beiktatása. Balás Lajos kanonok végezte. Rendkívül lelkes ünneplések közt ment ez végbe s hívei örömüket tolmácsolva megyés püspökünknek küldtek üdvözlő telegrammot. Banket fejezte be a beiktatót, a melyen kétszáznál több meghívott vett részt.- Uj gyártelep batszáz munkással. Ha megvalósul, egygyel több gyárunk lesz s közeledünk mindjobban a gyárváros elnevezés felé. Arról van ugyanis szó, hogy egy uj gyártelep létesüljön városunkban, a mely hatszáz munkást foglalkoztat majd. A kereskedelmi miniszterhez fordult egyik külföldi nagy selyemgyáros-cég, hogy ajánljon Magyar- országon a fővároshoz közel eső helyet, a hol selyemgyárat állíthat fel. A miniszter szeme Vácra esett és a mi városunkat ajánlotta, a mely a fővároshoz is közel esik s egyike a legjobb vasúti közlekedő pontoknak. A polgár- mester a gyáros kérelmét úgy intézte el, hogy a gyárat felkérte egy megbízottja kiküldésére, a kivel a sok fontos kérdést tárgyalhassák.

— Havas Adolf meghalt. Megdöbbenést és igaz részvétet keltett az a hir, hogy Havas Adolf nyugalmazott honvéd alezredes elhunyt. Egy nappal ezelőtt még látták, kedves társaságban a kaszinóban volt, a honnan hacsak tehette, el nem maradt, csütörtökön aztán elmaradt. Délután a csuklás fogta el s szerető neje ágyba fektette őt. Orvost hívtak, a ki tanácsolta, hogy hagyják aludni. Jótevő álom borult szemére, de veszedelmes volt, mert rövid idő múlva elszállt a lelke. Havas Adolf régi nemesi családból származott. A szabadságharcnak nem csak szemtanúja, de résztvevője is volt s ezért az osztrák hadseregbe sorozták be. Számos ütközetben vett részt s nagy utazásokat tett. Amerikát, Európát, Afrika, Ázsia egy részét bejárta s nagy nyelv- ismeretre tett szert. Mikor mint nyugalmazott honvéd alezredes Vácra jött lakni gyermekei iskoláztatása végett, a váci társadalom a rendkívül müveit, nagy tudású férfiút ismerte meg benne s mindenki előtt igaz tisztelet tárgya volt. Halála megindította tisztelői nagy seregét, gyászba borította öt forrón szerető családját. Temetése ma lesz délután négy órakor. Nyugodjék békében. Haláláról a család ezt a gyászjelentést adta ki :

Alulírottak a maguk és az összes rokonság- nevében fájdalmas szívvel tudatják a szeretett j s áldott emlékű férj, gondos atya, nagyatya J és após Gömöri Havas Adolf úr nyugalmazott i m. kir. kon véd alezredesnek folyó évi január I hó 24-én esti fél nyolc órakor életének 74-ik,

5 boldog házasságának 30-ik évében történt gyászos elhunytét. A megboldogult hült teteme folyó évi január hó 27-én délután fél négy órakor fog a gyászházban (Szent Miklós-tér 6. szám alatt) a római kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és az alsóvárosi sirkert- ben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat folyó hó 29-én délelőtti 10 órakor fog a váci székesegyházi főtemplomban a Mindenhatónak bemutattatni. Vác, 1901. évi január hó 25-én. Áldás és béke poraira! Özv. Gömöri Havas Adolfné szül. Gömöri Havas Erzsébet hitves. Gömöri Havas Gábor

m. kir. honvédhuszár főhadnagy, mint fia. Gömöri Havas Péter cs. és kir. főhadnagy, mint fia. Gömöri Havas Pál cs. és kir. főhadnagy, mint fia. Schönaigner-Kriger Frigyesné szül. Gömöri Havas Jolán, leánya. Gömöri Havas Etelka, leánya. Schönaigner-Kriger Frigyes veje. Schönaigner-Kriger Imre unokája.

Az elhunytról következőket mondta el Ga- járy Géza :

A napokban elment hozzá s igy szólt: — Érzem, hogy meghalok, írtam egy cikket, nem akarom, hogy elkallódjék. Kérem a képviselő urat, hogy valamelyik fővárosi lapot kérje fel a közlésre.

Gajáry szívesen tett. eleget a kérésnek s elutazott. Pénteken tért vissza s részvéttel hallotta, hogy Havas Adolf meghalt. És a Budapesti Napló, ma vasárnap temetés napján közli a cikket, hogy mi jöjjön a citadella helyére.

Úgy tudjuk, hogy az elhúnyt életében emlékiratait is megírta. Emlékét tisztelik meg, ha most családja ezt a bizouyára igen érdekes munkát a nyilvánosság elé bocsátja.

— Választások a kát. körben. Kaptuk a következő levelet: Tisztelt Szerkesztőség! A Váczi Közlöny legutóbbi száma közleményt hoz a kát. körben ma lefolyó közgyűlésről és választásról, a mely egyenesen, érthetően a kör fiatalságának szól. Arról van ugyanis szó, hogy a választmányba a fiatalság is helyet foglaljon. Mint az ifjúság egyik tagja, a kör állandó látogatója jogot formálok ahhoz, hogy a közönséget jól és igazán informálhassam. A körben, ha valamit kivinni kell, az ifjúságra támaszkodnak, táncmulatság sikerét ő általuk vélik biztosítottnak a nélkül, hogy engednék a kör beléletében az ifjúság megbízottait részt venni. A fiatalság ezt magára nézve sértőnek találja s ők, a kik legnagyobb számban látogatják e kör helyiségét, részt vesznek mindenben, jogot formálnak ahhoz, hogy megbízottaik a választmányban helyet foglaljanak. A tapasztalat azt mutatja, hogy ettől tartanak az öregek s az ifjúság meggondolatlanságáról s mi egyébről beszélnek. Hát mikor tenni kell, akkor ők nem meggondolatlanok, mikor tagnak felveszik, elég komolyak? Miért most a nagy ellenzékeskedés részükről ? A kör saját érdekében tesz, ha az ifjúság megbizottainak helyet enged, de ha nem, az ifjúság szavazással fogja ezt magának biztosítani. Kár lenne a kör vezetőségének a fiatalságot elkeseríteni, a melyre mindig számíthatott, de aligha számíthat a a jövőben, ha kérését meg nem hallgatja. Tisztelettel: Az ifjúság egy tagja.

— A harmadik kaszinóest. Az idei farsangban a harmadik estét rendezte a kaszinó s oly nagyszámú közönség jött össze, hogy bizony akármelyik kisebb bál rendezői megelégedhettek volna vele. Kitűnő mulatság is kerekedhetett volna ebből, ha a táncos fiatalságunk körültekintőbb. Múltkorin a táncosok voltak nagy számban s most mintha úgy gondolkodtak volna, hogy úgyis kevés a táncosnő, egy-kettő a táncosok közül elmaradhat. El is maradt több mint egy-kettő, de azért a szép táncosnők nem panaszkodtak, hogy keveset táncoltak. Hiszszük, hogy a további estélyeken is részt vesznek, elismerve a kaszinóesték családias, otthonias voltát.

A jelenvolt hölgyekről itt adjuk a névsort: Leányok: Benkert Ilonka, Bercsényi Emmuska, Bolgár Emma, Dercsényi Aranka, Dobó Katinka, Hufnagel Irénke és Pistike, Hanzély Juliska (Sáp), Iványos Juliska és Erzsiké, Len- csó Beáta és Sárika, Matlaszkowszky Melanie, Nagy Bejeiké, Pápay Mariska, Udvardy Margitka, Zalánffy Giziké.

Asszonyolc: Bercsényi Janosné, Dercsényi Imréné, özv. Dobó Istvánné, Hufnagel Imréné, Iványos Kálmánná, Hanzély Béláné (Sáp), Henchey Józsefné, dr. Lencsó Ferencné, özv. Nagy Józsefné, Matlaszkowszky Istvánné, Vel- zer Alajosné, Ulrich Károlyné, Walla Lászlóné, Ursziny Arnoldné, özv. Zalánffy Károlyné.

— A rabbiválasztás. Végre elcsendesültek a hullámok az izr. statusquo hitközségben s megejthetik a rabbiválasztást. Szó volt több jelöltről s még arról is, hogy uj pályázatot hirdessenek kisebb fizetéssel, mint eddig tervezték. Nem lesz ebből semmi, mert a választás legközelebb meglesz. A hitközség elöljárósága február harmadikára, jövő vasárnapra tűzte ki a választást s az állásra egyhangúlag Fóliák Fülöp törökbecsei rabbit jelölte, a ki legutóbb vasárnapon tartott a szónoklatával még