Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1901-03-31 / 13. szám
Tizenötödik évfolyam. 13. szám. Vác, 1901. évi március 31. Előfizetési árak: Egész évre .... .12 korona, i Negyedévre...............................3 korona. Egyes szám ára .... 24 fillér. Megjelen minden vasárnap. VÁG ÉS VIDÉKÉNEK HETILAPJA. Kiadótulajdonos: Feleló's szerkesztő: Kovách Ernő. Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VÁC, Géza király-tér 3. szám. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Nyilt-tér sora 60 fillér. lesz azonnal az is, csak egy-két tagtársnak bemutatom. így, elhelyez bennünket Wieland Lajos miniszteri tanácsos, a Vaskapu hajózás feje, igazgatója a kaszinónak. És visszatér a kis partijához, a hol egy honvédhadnagygyal nagy csendben folytatja a játékát. Kedvem van szétnézni. A mellék szoba nem kevésbbé kényelmes berendezésével lep meg, a csendjével is, pedig legalább tizenöten olvasnak itt újságot, köztük sok tiszt. Van itt halomszámra minden újság, még katonai lap is. A harmadik szoba a könyvtár, két Íróasztallal, ha valamelyik tagtársnak sürgős irnivalója akadna, rajta Írószerekkel. És ennek a kaszinónak 82 tagja van, tagsági dija, ha jól emlékezem, nyolc forint és egy kevés adósága, a. mi miatt még nem estek kétségbe . . . Ilyen az orsovai kaszinó, elég messze van hogy tőle példát — ne vegyünk. És mégis sokszor izgat az a gondolat, hogy miért teng a váci kaszinó? Megkaptuk a választ a múlt közgyűlésen egyenesen dr. Freysinger Lajos igazgató szájából. Nincs pénz, a tagok száma nem hogy nőne, de fogy — vegetálunk, így szólt lemondással az igazgató úr s nem tudom, hány kaszinói tagot elégített ki beszámolójával. Sokaknak feltűnhetett, hogy hibás alapból vonta le konklúzióit. Nem nő a tagok száma, nem tudunk megmozdulni. így szól a kaszinó tiszteletben álló igazgatója, pedig, engedelmet, nem egészen igy áll a dolog. Legalább is a polgárság nagy része azt vallja, hogy a kaszinók vannak a polgárokért s nem megfordítva. És ha igy bátorkodunk következtetni, mindjárt eszünkbe is juthat, hogy lenni is kell nem csak a kaszinóban ülő tagokért, hanem azoknak a kedvére is, a kik mé<> künn vannak, hogy beiratkozzanak. Legnagyobb bajunk, hogy a kaszinónkban a hatvanas évek óta csak javitgat-A kaszinónk. Vác, márc. 21. Sokszor gondolkodtam már azon, hogy hogyan tud megélni az orsovai kaszinó. Négyezer lakosnál nincs több, az intelligenciája sem nagyobb a vácinál s mégis oly kedves kis kaszinót tartanak fenn, a milyennek párját kell keresni. . . . Belépünk. A mi először szemünkbe ötlik, az az Ízléses bebútorozása a kaszinónak. Kényelmes, kaszinóba illő fotelek, kerek és négyszögletes játszó asztalok, a falakon nem az ötvenes évek képei, hanem Könyves Kálmán kiadásaiból a Festy-körkép részletei. Öt asztalnál vígan vannak, játszanak. Kísérőnk egy tartlizó partihoz vezet s egy csendes úri emberhez szól: — Méltóságos uram. engedje vendégeimet bemutatni! — Nagyon örülök, hogy kis kaszinónkat megtisztelték látogatásukkal. Jöjjenek az urak, ismerkedjenek. Billiárdot, vagy kártyát. Tarokkot óhajtanának? Kérem, erő, minden cselekmény, — minden mozzanata a világok történetének az általános ős erőre, az ő tevékenységi akaratára vezethető vissza. S hol van a mi szellemünk, hová van annak tevékenységi ereje szorítva? A test szűk korlátái között egy porszemre, a földünkre. Ha tehát lelkünk egy erő, akkor csak egy ki nem fejezhető, elenyésző, nevetségesen csekély része az általános ős erőnek, Isten lelkének. Honnét keletkezhet tehát ez őrült gondolat nyomorult féreg, gyarló ember? — Gondolkozzál azzal a parányi eszeddel, gondold meg, vájjon lehetséges-e egyáltalában párhuzamot vonni Alkotód és közötted ? — Gondolt meg mi is az Isten ? Ne képzeld őt saját alakodra, saját arcodra, ne képzeld őt el véghetetlenül szép, nemes tulajdonságokkal, ne ruházd fel őt az emberi ideál dicsfényének netovábbjával, bármennyire is kötnéd össze e tulajdonságokat a végtelenség fogalmával, mégis csak gyarló emberi tulajdonságok maradnak azok, ne gondolj semmit róla. — A ki a nap tűzgömbjébe pillant és látni akarja abban az elemek forrongását, megvakult szemekkel fog onnét eltántorodni, a ki szellemével a köznapiság korlátain akar túlemelkedni, porhüvelyéhez láncolja őt a természet örök törvénye: A mindenség végtelen történetében az egyén számára nincs haladás. Ha a világok, a lények már elérték fejlettségüknek zenitjét, kell, hogy egy újabbnak adják át a tevékenységet s nekik pedig el kell tünniök a színpadról, mint egy aláfutó üstökös csillagnak. A tökélynek egy magasabb fokára egyik sem emelkedhet, mint a másik, mert a természet törvénye mindnyájok számára egyformán szabta meg a mértéket. Egyik kornak sem voltak privilégiumai. Azért, ember, ne ostromold az eget nagyra törő terveiddel, szemeidnek fénye nem hat el tovább, csak a legközelebbi csillagzatig, füleid csak a földi dal akkordjait képesek felfogni s ha lelked néha néha a szép csillagos estéken elkalandozik ama szebb világok felé, s ábrándozásaidban egy pillanatra felocsúdsz és látod a körülötted lévő földi világot, érinted a tárgyakat tapintatoddal, felsóhajtva fogod mondani: „Hiú ábránd* — s ha ilyenkor hallod az esteli harangot megkondulni, szomorúan teszed hozzá: „Sorsom csak elmúlás*. Ezek után tehát őrült gondolat alkotódról még fogalmat is alkotni neked, egy gyarló földi lénynek. Nem úgy néz ki Isten, mint mi gondoljuk, vallások káoszát alkotva róla emberi észszel akarva megfejteni a végtelent. Nézd tavaszszal a virágok himbálódzó kelyheit, nézd a büszke tölgy lágyan susogó lombsátorát, nézd a szellőt, mely végig simítja ezeket, — nézd nyáron az ólomszürke fel-Ferencz-József keserüviz az egyedül elismert kellemes izű természetes hashajtószer. ® Á, S3. Ú Oly szép lenne . . . Oly szép lenne most meghalni Tavasz kezdetével. . . Langyos légbe elvegyülne Haldoklásom szépeit . . . Által szállna Istenemhez Csendesen a lelkem . . . Visszatérő kis madárkák Csicsergése közben . . . Koporsómat kiraknátok Ibolyával szépen . . . Oly szép lenne most meghalni Tavasz kezdetével. . . Keresztesi Erzsi. Gondolatok. Vannak, kik azt állítják, hogy az emberiségnek célja fokról fokra tökélesbülve a mindenséget úgy felfogni, mint annak alkotója. Nevetséges gondolat. — Az atom egyenlő akar lenni a világok összeségével, a matematikai pont a végtelenséggel. Mi is az Isten? — Hol is van az Isten? — A mindenségben mindenhol. — Végtelen lelke áthatja a végtelen anyagot, melyben minden
