Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1901-03-17 / 11. szám

VAGI HÍRLAP

5

. arcot vezényelt a sornak, addig a másik kettő köpönyegének feneketlen zsebébe mélyesztett egy-egy teli üveg bort. így mutatták be legjobban, mikép értenek ők a hadászat mesterségéhez.

— Uj pénzügyőri biztos. Laptársunk, az Esztergom és Vidéke Írja: Egy áthelyezés hírét vesszük, a mely őszinte sajnálkozással tölt el. Váczy Gyula pénzügyőri biztos Vácra lett helyezve, a mig helyét Rajki Kornél huszti pénzügyőri biztos foglalja el. Váczy úgyis mint pontos, lelkiismeretes, a felekkel szemben — sokszor nehéz helyzetében is — legkulansabb hivatalnok, valamint a magán életben szeretetreméltó, rokonszenves férfiú általános becsülésnek örvendett s távozása érzékeny veszteség a helyi társadalomra.

— A harmadik patikáról irt múlt vasárnapi hírünkre vonatkozólag illetékes helyről a következő felvilágosítást nyertük: Minden gyógyszertárra 8 — 10 ezér lelket számítanak. A legutóbbi népszámlálás 17 ezer lelket mutat ki városunkban, de ebből a számból ezer ember elesik: a fegyház, melynek külön házi patikája van. így tehát alig hogy nyolc ezer lélek jut egy-egy gyógytárunkra. A város képviselőtestülete öt év előtt a harmadik patika ügyében hozott már hatátozatot s kimondotta, hogy szükség nincs rá, mert a két gyógyszertár a város bármelyik pontjáról legfeljebb tiz perc alatt elérhető. Ma, midőn a vidék a vonatkapcsolásokkal s más községi gyógyszertárak felállításával elszokik városunktól, a harmadik patikáról beszélnünk legalább is nem időszerű.

— A Kát. kör második böjti felolvasóestéjét tegnap, szombaton tartotta meg. A Programm ez volt: 1. a) Kettős az Afrikai nő c. operából Meyerbeer-tői, — b) Orosz dal Burow-tól. Zongorán és harmoniumon előadták Smeringa A. József és Ulrich Károly. — 2. Krisztus a Golgothán, Szülik József-től. Szavalta Zsarnóczay Ilonka. — 3. „Ave Maria“ Beethoven-től. Énekelte Dobó Katinka. 4. A nő a pogányságban és az evangélium szerint. Irta és felolvasta Varjú János. — 5. „Miért szeretlek ?“ Irta és szavalta Révész István. — 6. Fohász, Kontor Elek-től. Énekelte Dobó Katinka.

— Gyászhir. Március 15-én, midőn az egész város e nagy nap emlékét ünnepelte, egy közszeretetben álló ember hunyta le örökre szemeit. Terpitz Károly arany-ezüstműves és ékszerész halt meg 82 éves korában, kit szorgos munkássága és ritka becsületessége folytán általános tisztelet környezett. Rendkívüli szorgalmával egész kis múzeumot állított össze műkincsekből régi arany- ezüst ékszerekből. Ezeknek és ingatlanainak értéke meghaladja a 200,000 koronát. Városunk közéletében is részt vett, mert több éven át nagy adót fizető képviselő volt. — Temetése ma délután 1j2 4 órakor lesz. Nyugodjék békével.

— Zsuzsi, az együgyű. Az optimisták azt állítják, hogy beköszöntött a szép tavasz s nem lesz már hó. Pessimistáink azonban, kik mindig csak rosszat akarnak az embernek, készek rá esküt tenni, hogy lesz még — nem szőlő lágy kenyérrel, hanem — erős telünk. Utána néztünk, vájjon mit mond Falb úr. Jó időt jósol, tehát okvetlen rossz lesz. Igen ám, de sokszor megesik, hogy Falb úr még igy is téved. A legnagyobb zavarban voltunk épen — az időjárást illetőleg — midőn vasárnap délután az utcasarkokon feltűnően kevés falusi cseléd leányt láttunk ácsorogni. Hová lettek ? Hazament már javarésze Tolmácsra, Nőtincsre, Dukára, Dejtárra, mert megérezték, hogy itt a tavasz. így történt hát, hogy egy helybeli

intelligens família is cseléd nélkül maradt, őnagysága azonban nem maradhat e nélkül. Elment a szerzőhöz, de nem igen válogathatott, mert a facér fehér cselédek nyilvántartójában csak egy név szerepelt, Zsuzsi és az is Kóspallagról. De ő nem törődött már semmivel, felfogadta. Zsuzsi különben igen derék hölgy volt, csak egy baja akadt, hogy szörnyen buta volt. A héten történt, hogy a famíliához vendégek jöttek s a sok beszélgetés közben megszomjazván vizet kértek, őnagysága kiszólt a konyhába Zsuzsinak, hogy két kis poharat, meg egy nagyot tegyen a tálcára és hozza be. Zsuzsi majd összetörte magát, úgy ügyeskedett. A poharakat csak megtalálta, de pálcát, a mire ezeket rátehesse, sehol sem lelt. Eközben hazajött valahonnan az úrfi és csinos vékony séta botját a sarokba helyezte. Zsuzsi alig várta, hogy az úrfi eltűnjék a láthatárról s midőn ez megtörtént, előkapta a pálcát, három darabra törte s ráhelyezve a poharakat, úgy vitte be a vendégek elé. Természetesen odabenn volt nagy nevetés. Az asszony eleinte mérges volt, de később ő is kibékült sorsával, illetőleg a sétapálca sorsával s hogy megtanítsa Zsuzsit, hogy mi az a tálca, behozta és megmutatta neki. Zsuzsi pedig, miután jól megnézte a tálcát, igy szólt: hát ezt a fényes tepsit hívják tálcának ? Később ismét kiszól a háziasszony Zsuzsinak, hogy tolja be a szobába a fotelt. A cseléd többször hallotta asszonyától, hogy a nagyságos úr apját csak foter-nek szólítják. Rohant tehát egyenest az öreg szobája felé, ki épen a vendégekhez csoszogott, megragadta a hátán a kabátját és lökdöste befelé. Ezen azonban már nem mulatott a nagysága, hanem, hogy elejét vegye Zsuzsi többi baklövéseinek, menten kiadta neki a könyvét. — Megtörtént.

— A kaszinó közgyűlése. Az Egyesült Kaszinó-kör .március hó 17-én ma (vasárnap) délután két órakor a kör helyiségében a következő tárgysorozattal tart közgyűlést: 1. Az igazgató évi jelentése. — 2. A jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kiküldése. — 3. Az évi számadások és leltár előterjesztése s a számvizsgáló bizottság jelentése alapján a felmentvény megadása vagy megtagadása. — 4. Az ez évi költségvetés megállapítása. — 5. Az alapszabályok 20. §-a értelmében netalán teendő inditványok tárgyalása. — 6. A sorrend szerint lelépő hat választmányi tag helyébe uj választmányi tagoknak három évre, valamint egy elhalt választmányi tag helyébe egy újnak egy évre, nemkülönben három számvizsgálónak egy évre történő választása.

— Köszönet. A váci takarékpénztár szokásához hűen az idén is meglepte a helybeli ágostai evangélikus egyházat 30 korona adományával. Az egyház ez úton is köszönetét mond a nemes tettért.

— Tavasz van. Nem csak a sutba dobott téli kabátok, de a hajóállomásunk is hirdeti a tavaszt. A Dunánk ugyan még az árvizek folytán mindinkább terjeszkedik, de eltűnt hátáról a jég s megkezdték a munkát a hajó állomáson. Pilótákat vernek le s szombaton a Kereskedés nevű vontató gőzös meghozta a telelőből a hajóstéget. A forgalmat egész vonalon megnyitották s az itteni állomáson már is nagy mennyiségű búzát raktak be a sleppekbe.

— Felolvasása kereskedőifjaknál.

Ma vasárnap délután fél három órakor lesz a harmadik felolvasás a kereskedőifjak körében. A felolvasást Mlinkó István siketnémaintézeti tanár tartja, melyre úgy a főnököket, mint a vendégeket szívesen látja az egyesület elnöksége.

= Ismeretterjesztő előadások. Múlt számunkban jeleztük már, hogy a váci muzeum egyesület a városháza tanácstermében e hó 23-án szombaton d. u. 6 órakor megkezdett előadásainak sorozatát folytatni fogja. A közművelődési célokat szolgáló egyesület iránti előzékenységből szívesen hívjuk fel a közönség figyelmét ismételten is annyival inkább, mert külön meghívót senki, még a tagok sem kapnak s kizárólag ez úton hivatalosak annak meghallgatására, mely részükről semmiféle financiális áldozattal összekötve nincs.

— A váci Takács Zoltán. Ki volna Bódmüller Ferenc és ki volna az, ki nem hallott volna e jeles hegyi lakóról ? Ismeretes ő az egész városban, sőt az egész határban remek sonkalopásairól. Már tavaly is megkisérlette Bódmüller szárnycsattogásait a bankóhamisitás gyönyörűen jövedelmező terén, de ezúttal beletörött a bicskája. Mióta először vádolták pénzcsinálással, azóta folyton felügyelt rá rendőrségünk s elkövetett mindent, hogy tetten érhesse.

Az utóbbi időben Bódmüller feltűnően csendesen viselkedett, de annál sűrűbben levelezett egy messze vidéki városban lakó ismerőseivel. A napokban sürgönyt is kapott onnan, melyben pénzküldést Ígérnek neki s küldtek is azzal, hogy rögtön utazzék hozzájuk. Bódmüller meg is jelent Vácon, hogy tovább utazzék. Rendőrségünk akkor táviratilag értesítette a budapesti rendőrséget, hogy tartsa szemmel azt az egyént, kit ekkor és ekkor egy váci rendőr fog észrevétlenül kisérni. A detektív azonban — nem tudni mi okból — nem várt a vonatnál s igy a mi rendőrünk követte mindaddig, mig találkozott egy budapesti rendőrrel. Ez rögtön igazolásra szólította fel őt, de Bódmüller okmányok hiányában inkognito maradt. Ekkor azonban már látta, hogy baj van Köpecen s hogy kibújjon a hínárból, mig a rendőrrel beszélgetett, addig nadrágja alatt egyenkint potyogtatta ki a remekebbnél remekebb vadonat új 20 filléreseket. A környező kiváncsiak azonban ezt észrevették és figyelmeztették rá a rendőrt. A törvény embere most már nem hitt egy szót sem Bódmüllernek, hanem menten letartóztatta és bevitte a pályaudvaron lévő őrszobába. Itt ismét erdekes dolog történt vele. Mig a rendőr kiment, hogy jelentést tegyen fogásról, addig Bódmüller egy asztalkendőbe csavart vasdarabot adott át az ottan takarító leánynak,hogy dobja be a kályhába, de a leány csak mögéje dobta s másnap vette megint elő, mikor is felmutatta a rendőrségnek s kitűnt, hogy az volt a pénzhamisító masina, miben még egy remekül utánzott új 20 filléres is volt. Az egész esetről értesítették rendőrségünket s az rögtön házmotozást tartott és pedig szép eredménynyel, mert Bódmülleréknél egy egész kis Körmöcbányát találtak. A budapesti rendőrség előtt különben Takács Zoltán méltó utóda mindent tagad s még azt sem ismeri be, hogy ő potyogtatta volna el a hét drb 20 fillérest s azt mondja, hogy a váci rendőr dobálta azokat oda, mert Vácon őt üldözik s mindenféleképen vesztére törnek.

Mi azonban azt hiszszük, hogy Bódmüller úr — dacára ártatlanságának — nem sokára felfogja cserélni művészies mesterségét a szerényen jövedelmező papirszacskó készítéssel valamelyik jobb nevű fegyházban. A közönséget pedig most alkalomadtán is különösen figyelmeztetjük, hogy azon esetben, ha hamis pénz — főleg 20 filléres és ezüst forint — kerül a kezükbe, ne adja át a további forgalomnak, hanem vigyék be rendőrségünkre, mert ellenesetben ők is büntetés alá esnek.