Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1901-02-24 / 8. szám

4 VAGI HÍRLAP rosa földjére lépett: Isten hozta szerető hívei s székvárosa minden vallású tisztelői közé ! — Az iparbank közgyűlése. Ma a takarékpénztár tartja évi közgyűlését, jövő vasárnap az ipar- és kereskedelmi bank rész­vényesei gyűlnek egybe, hogy az igazgatóság beszámoljon a bank mull évi működéséről. Ez a közgyűlés nevezetes lesz azért, mert az intézet vezetésében változás állott be s uj igazgató áll az iparbank élére. Tudvalevőleg Kovách Ernő igazgató előhaladott korára való hivatkozással lemo .dott állásáról s igazgatónak sikerült meg­nyerni Miltényi Aurélt, a kit bizonyára köz­lelkesedéssel fognak a részvényesek megválasz­tani annál az általános tiszteletnél fogva, mely­ben Miltényi Aurél társadalmunk minden réte­gében találkozik. — Az utolsó kaszinóest. Nem ép az utolsó, csak az ez idei farsangban volt az, melyet jó befejezésül nem a kaszinó termében, hanem a Kúrián tartottak meg. Lehetett látni, hogy vége a farsandnak, mert szép számmal jöttek össze városunk intelligenciájából. Sikerültnek mondható ez a kaszinó-est s buzdításul szol­gálhat, hogy a kaszinókörünk a jövőben se térjen el jó szokásától. Az utolsó teaestén a következő hölgyek vettek részt: Leányok: Dercsényi Aranka. Dobo Katinka, Haidfeld Erzsiké, Hornyánszky Ilonka, Hufna­gel Irénke és Pistike, Iványos Juliska és Er­zsiké, Kacskovics Esztike és Ilonka, Kiss Ir­­muska, Kovács Lujzka, Kováts Mariska, Krakker Gsörike, L^ncsó Beáta és Margitka, Matlas­­kowsky Hedvig, Nagy Bejeiké, Preszly Olgica, Rédei Iduska, Udvardy Margitka, Velzer Giziké és Zsarnóczay Ilonka. Asszonyok: Dercsényi Imréné, özv. Dobó Istvánná, Gajáry Gézáné, Haidfeld Alajosné, Hufnagel Imréné, Iványos Kálmánná, Kacsko­vics Jenőné, özv. dr. Kiss Józsefné, Kováts Istvánné, Krakkpr Kálmánná, dr. Lencsó Fe­­renezné, dr. Matlaskuwsky Istvánné, Monszpart Jánosné, özv. Nagy Józsefné, Preszly Gyuláné, Ury Béláné, Velzer Alajosné, Velzer Kálmánná, Velzer Lajosné, Walla Lászlóné és özv. Zsar­nóczay Lászlóné. — Hercegi vendégek városunkban. Érdekes vendegek jártak múlt szombaton vá­rosunkban. Herceg Porcia család, Spittah hít­­bizomány tulajdonosa jött látogatóba rokonuk Angyal Béla főmérnökhöz, mely alkalommal megtekintették városunkat. Idegen’ származásuk dacára érdekes család a Porcia herceg csa­ládja, mert tökéletes és tőzsgyökeres magyarok. Karinthiai birtokukon is mindenkor a magyar szó hangzik szét s országunkat annyira szere­tik, hogy minden évben hosszú időt töltenek Budapesten. A római emlékek. Megyés püspö­künk az örökvárosban való tartózkodása alatt sem feledkezett meg a váciakról, mert, mint hazatérése alkalmával kiderült, mindazoknak, a kik őt felkeresték, szép római emlékekkel ked­veskedett. A székeskáptalan minden egyes tagja igen szép keresztet kapott a püspöktől, a melyeket Rómából hozott. Az Oltáregylet választmánya is hasonló kedves ajándékba részesült. A nagytemplomban történt az el­múlt héten, hogy egy öreg asszony, midőn a püspök ott járt, hozzásietett s kézcsókkal fe­jezte ki hódolatát. A püspök rögtön egy olvasót adott neki. A számos szép emlék közt leg­szebbet Rapcsák Imre dr. kapta, a ki még Rómában a szt. Gergely-rend lovagja lett. Ez­zel a renddel az a kiváltság van egybekötve, hogy a rend tulajdonosa, ha valamely községbe, vagy városba megy s a rendtulajdonos kívánja, a plébánosnak eléje kell harangoztatnia. Ezen kívül még négy nagyobb kitüntetést is hozott: Podhorányi József kosdi, Kis István lőrinci és Varga Mihály esányi plébánosok pápai kama­rások lettek, ezen kívül Kokovay János, a ki többször járt Rómában s a magyar zarándok­latok vezetésében nagy érdemeket szerzett, iro­dalmi emlékérmet kapott. Az kitüntetettek e hét folyamán köszönték meg az egyházmegye tőpásztorának szeretetteljes gondoskodását. — Gazdasági előadás Václiartyán­­ban. Mint Váchartyánból Írják lapunknak, Pestvármegye gazdasági egyesületének titkára, Serfözö Géza, folyó hó 8-án Váchartyán köz­ségben, a községháza tanácstermében, Gosz­­tonyi Tibor nagybirtokos felkérése folytán népies gazdasági előadást tartott. Az előadás szólt a községi gazdakörökről, a szarvasmarha tenyésztésről és a házi állatok táplálásáról és gondozásáról. A tanulságos előadást az igen szép számban összegyűlt földművesgazdák nagy érdeklődéssel hallgatták végig és sok tanúságot merítettek belőle. Az előadást azzal az óhajtással köszönték meg az egyesület tit­kárának, hogy minél gyakrabban részesítse őket ilyen tanulságos szakokatásban. A mennyiben pedig a földműves nép Váchartyánban túlnyomó részben szőlőműveléssel és dinnyetermeléssel foglalkozik, a földművelés ezen ágazatából is óhajtanának szakszerű útbaigazítást. — Áthelyezés. Karos Béla tartalékos honvédhadnagy, máv. hivatalnokot, a váci ifjú­ságegyik legkedveltebb tagját Malackáról Rákos­palotára helyezték át. — A Legényegylet farsangja. A legényegyesület egész farsangon át serényen dolgozott, hogy mulatsága jól sikerüljön. Nem is csalódtak, mert mint minden évben, úgy most is vasárnapon nagy és szép közönsége volt együtt a legényegyleti bálnak. A mulatság élénkítésére szolgált, hogy egy kis hangverseny­­programmot adtak : volt monolog, ének s utána újra tánc. A legényegyleii mulatságok jó szo­kását most is megtartották : kivilágos kivirad­­tig húzott a czigány s reggelig volt a terem­ben jókedvű táncos. Megjelentek a legényegy­leti bálon : Leányok: Bruha Zsófika és Mariska, Orsze­­tics Annuska, Orszácxky Annuska, Havlicsek Annuska és Rózsika, Márik Erzsiké, Presan Emmike, Pokorni Mariska, Pásztor Etelka, Simon Margitka, Szíjgyártó Annuska, Plajnal Juliska és Annuska, Sziegerer Krisztina, Führer Mariska, Ratulovszki Etelka és Margitka, Váli Annuska, Steidl Mariska, Zoliéi Vilma és Annuska, Szániel Gizella, Verbatovics Fánika, Pap Mariska, Takács Annuska, Terényi Etelka, Fábián Rózsika, Verner Erzsiké, Svorcz Zsó­fia és Katica, Ferencsik Ilonka, Lafkó Etelka, Papai Esztike, Szalai Annuska és Hanke Ró­zsika. Asszonyok: Bruha Ferencné, Orszetics Jó­zsefné, Orszáczky Józsefné, Havlicsek Györgyné, Márik Lajosné, Presan Józsefné, Pokorni Já­nosné, Pásztor Józsefné, Hatala Istvánné, Si­mon Jánosné, Szíjgyártó Ferencné, Hajnal Pálné, Sziegerer Edéné, Führer Jánosné, Ra­tulovszki Ferdinándné, özv. Nisztler Jánosné, Sfeidl Jánosné, Zoliéi Imréné, Szániel Józsefné, Kvell Jánosné, Pap Istvánné, Trénovszki Már­­tonné, Terényi Istvánné, Fábián Pálné, Plank Ferencné, Verner Györgyné, Svorcz Pálné, Ferencsik Lajosné, Szegő Gyuláné, Nagy Jó­zsefné, Pápai Józsefné, Szalai Pálné, Hanke Tamásné, Szemerád Alajosné. A kisgyermek temetése. Az izr. vallásszokások szerint az egy éven alul el­hunyt gyermekeket korporsóba nem teszik, gyászszertartást nem rendeznek nekik, hanem egyszerűen a kis kihűlt testet két deszka közé teszik s a hitközség szolgája kiviszi a teme­tőbe. A kegyeletnek megfelel ez az izr. vallás­szokások szerint, de az nem, a mi pénteken délután történt, a melyre már a rendőrség figyelme is fel lett hiva. Úgy történt, hogy pénteken délután az orth. hitközség egyik tagjának gyermekét kellett a községi szolgá­nak elhantolnia. A szokás szerint két deszka közé vette a kis gyermek kihűlt testét s vitte a temető felé. Kísérője nem volt, de azért mégis látták, hogy a szolga háromszor elcsú­szott a kis holttesttel s mind a háromszor a két deszka közül a holttetem kicsúszott. Vau­nak elfogultak, a kik azt állítják, hogy a szolga nem vöt ép, józan állapotba, de mi inkább hiszünk abban, hogy az út síkos volt és igy történhetett meg, hogy a boldogtalan' kis test a deszkák közül a földre csúszott ki. Mi ezt a hirt az izr. körökben hallottuk s ott magában megbotránkozást keltett, hogyne kel­tene tehát más vallásuak közt is visszatetszést. Bízunk az orth. hitközség elöljáróságában, hogy szigorú vizsgálat tárgyává teszi a kínos ügyet, de főleg bízunk rendőrkapitányunkban, hogy hatósági utón léptett érvénybe oly óvrendsza­­bályokat, a melyek nem botránykoztatják meg sem az egyik, sem a másik hitközség tagjait, de viszont nem kelt felháborodást a más val­lású hívők közt sem. — A vöröskeresztből. A magyar szent korona országai vörös-kereszt váci fiókegylete február 24-ik napján (vasárnap) délután négy órakor közgyűlést tart. A Csávolszky József elnöklete alatt lefolyó közgyűlés tárgysorozata ez: 1. Az elnök jelentése. — 2. Pénztárnok jelentése. — 3. Számvizsgálók jelentése. — 4, Jelentés a szegénykonyháról. — 5. A választ­mány Yg-nak választása. — 6. Indítványok. A közgyűlést az óvodában tartják meg. — A világítás ügye. Az elmúlt csütör­tökön újabb tárgyalás volt a világítás ügyében s három órán át volt együtt a bizottság, a melynek vezetője és előadója maga a polgár­­mester. A malom ajánlata került újra szóba s enne képviseletében Reiner budapesti igazgató s ILomolka főmérnök, a Ganzgyár főmérnöke jelent meg a bizottság előtt. Általános meg­lepetéssel végződött ez a tárgyalás, a mely egy részről a malomnak a világításra való komoly reflektálását, másrészt pedig azt mutatja, hogy az első ajánlat, a melyet benyújtottak, mily drága lett volna, ha alku nélkül elfogadja a város. A malom engedményei ma úgy állanak, hogy több mint egy millió koronát takarít meg a város a 45 évi koncesszió alatt, vagyis az első ajánlatból több, mint egy millió koronát sikerült a bizottságnak lealkudnia! A főbb engedményeket a következőkben ismertetjük; Egyik kifogás az volt, hogy a malom 45 év múlva nem ad telket és épületet a városnak. Erre nézve azt az ajánlatot tette a csütörtöki értekezleten, Reiner igazgató, hogy 45 év múlva rekompenzációul nyolcvanezer koronát fizetnek a városnak. Hogy ezt tehessék évente körülbelül 250 forintot kell kamatozásra pénz­intézetbe tenniök. Adnak egy ivlámpáva! többet, a melyet a Géza-király-téren helyeznek el. Ez körülbeüli 45 év alatt 60 ezer koronát jelent jelent kamat kamataival együtt. Az egységárat, miként Rádi, szintén leengedik 7 fillére a ma­gánfogyasztásban. A tűit legjobban kifogásolnak Rádinál, hogy csak ,2400 hektowattórai napi fogyasztásnál fogadja el a 6000 forintos világítást, azt ma­gáévá teszi a malom is és ez esetben nem 7500 írtért, hanem szintén 6000 forintért fogja a malom ellátni utcai világításunkat. Jelentős vívmánynak mondhatjuk a maionnak azt az újabb ajánlatát, hogyha 3500 magánlámpa lesz elhelyezve a városban tekintet nélkül az elfo­gyasztott áramra, minden további ötszáz lámpa után egy-egy uj ivlámpa lesz díjtalanul fel­szerelendő és az utcákon árammal ellátandó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom