Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1901-02-17 / 7. szám

VAGI H I R L A P zavarokkal küzdenek és nem szűnnek meg agitálni a fizetésemelés mellett . . . Pedig ez nagy dolog, a mit nem lehet kicsikarni, hanem csak kívánni. Mindenesetre nagyon érdekes körül­mény, hogy midőn egy nágy társadalmi réteg helyzetének javításáról van szó, föl­kel a miniszter és minden körülírás nélkül kereken elmondja a maga nézetét arról, hogy mi a legnagyobb hibája annak az egész társadalmi rétegnek. Ebből látszik, hogy illetékes helyen tanulmányozzák és ko­moly megfontolás tárgyává tették a kér­dést. De a miniszter egyéb kijelentései­ből is kitűnik, hogy már a jövő évben megkezdik a fizetések felemelését. Persze lassan, fokozatosan. Kétségtelen, hogy a miniszteri intést bizonyos melánkóliával fogadják a tiszt­viselők. Mi fizetésemelést kértünk és dorgato­­riumot kaptunk. Ismételjük, igaza van mindakettőnek: a miniszternek, a ki a bajokat a pazar életmódban keresi és a tisztviselőnek, a ki minél jobb helyzetet kíván magának és családjának biztosítani. És azért szük­séges, hogy mind a kettőnek igazsága diadalra jusson. Vác 1890-ben és 1901-ben. Vác, febr. 17. Minden munkáját a népszámlálásnak be­fejezték a városházán s előttünk áll az 1901. év elején városunkban lakó népesség statisz­tikai adatai: Főjegyzőnk állította össze s nem lesz érdektelen összehasonlítani a mai álla­potokat az 1890-ikivel. 1901-ben a népesség száma városunkban (beleszámítva a fegyházat és a katonaságot is) 16779, mig 1890-ben 14690 volt. Ma 8527 férfi (1890-ben 7498) és 8252 nő (7192) lakik városunkban. Érdekes, hogy a katonaságot és fegyházat leszámítva, több nő lakik városunk­ban, mint férfi. A szabadnépesség 15660, mig 1890-ben 14480 volt. A fegyhaz népe is szaporodott, mert 891 lélek van ott, mig tiz év előtt 818 volt. A katonaság 8-cal szaporodott (ma 218). A városban 14212 lélek lakott 1890-ben, a városon kívül s a pusztákon 478. Ma már 16007 lakik a városban, a kültelki 'akók is szaporodtak : 772. Vácon lakók közül városunkban született 8516 (tiz év előtt 7929) más magyar város­ban 7666 (6055) külföldi születésű 399 (tiz év előtt több volt: 496). A római katolikusok száma szaporodott leg­jobban : Tiz év előtt 10773, ma 12415 a római katolikusok száma városunkban. A reformátusok száma 1533 (tiz év előtt 1438), evangélikus 408 (volt 259) izraelita ma 1897 lakik váro­sunkban, tiz év előtt 1611-en voltak. Más vallásnak száma 328, régebben 399 volt. Anyanyelvre nézve örvendetesen szaporo­dik azok száma, a kik magyarnak mondják magukat. Ma 16365 magyar lakik városunkban, tiz év előtt 12704, német 349 (794 volt 1890- ben) 67 cseh, morva (136) tót 65 (437) egyéb külföldi ma 285 (tiz év előtt 409 volt.) Nős a mai lakosságban 5972, (5136) özvegy, vagy törvényesen elvált 1249, (1220). De még mindig nagy a nőtlenek száma : 9360, régen 8124 volt. Értelmiség 1005, régen 1400 volt! Önálló kereskedő 349 lakik most városunkban, keres­­kedőségéd 87, kereskedő tanonc 45. Önálló iparpsok száma 577, segéd 309, tanonc 375. Í890-beti volt kereskedő 1086, iparos 4174. Ma önálló földműves van 861, az egyéb 13173. írni olvasni tud 9208 váci (tiz év előtt 9427 tehát kevesebb az írni, olvasni tudók száma,) csak olvas 265, sem ir, sem olvas 7108. El­szomorító ez a mai közoktatási viszonyaink mellett, sőt ha látjuk, hogy 1890-ben csak 4818 nem tudott sem Írni, sem olvasni. A statisztika azt is kiderítette, hogy tiz év alatt alig építkeztek városunkban. Ma 1612 ház van, 1890-ben 1605. — A szőlőkben és pusztákon ma 61 ház van, tiz év előtt 41 volt. Szombati jegyzetek. Vác, febr. 16. Az ipartestület múlt vasárnap közgyűlést akart tartani. Az ipartestület tagjai nem je­lenlek meg elég számban : a közgyűlést e miatt egy héttel el kellett halasztani. Mindebből pe­dig az látszik, hogy az iparosokat nem érdekli a saját sorsuk. Nyomja vállai kát a fegyház­­ipar, a gyáripar, meg sok minden teher: bi­zony nem ártana igy közgyűlések alkalmával megbeszélgetni a közös bajokat, meghányni­­vetni az orvoslás módozatait, de — zúgja a nagy többség — minek törni a fejet, tán hogy megfájuljon? Minek a segítség? Huzzuk a mig bírjuk, aztán meg a ki hátul marad, tegye be az ajtót i * Ha valamelyikünk néha-néha felemeli szavát a hazaíiság mellett, kicsinylőleg vágjak a szemé­be, hogy ma már nem szabad sovinisztának leni:i. Sajnos, de való, hogy Magyarországon a saját honfitársak ferde nézete miatt hányszor kell pirulnia a magyarnak azért, mert magyar­nak meri vallani magát. No meg ahhoz, hogy valaki magyar ruhát viseljen, igazán magyar bátorság kell. — S ime fiatalságunk érez magá­ban erőt, hogy nyíltan is megmutassa magyar voltát. Adja Isten, hogy a hazaszeretetnek ez a szent tüze, mely a fiatalság szivében lángra­­gyúlt, melegével új életre keltse az öregeknek is már kihűlőfélben levő tüzét! Helyi és vidéki hirek. A farsang utolsó négyese. Félig tánc az. Félig torna. Félig lényeg, Félig forma. Félig járod, Félig lejted. Félig tudod, Félig sejted. Édes tánc, ha Véle járod. Forma, ha a Mama párod Forma csak : a „Túrdemén“-ek A jó parti : Ez a lényeg. Nagy Endre:- A püspökünk hazaérkezése. Me­gyés püspökünk a mint Rómába érkezett táv­iratot küldött dr. Virter Lajos nagypréposthoz szerencsés megérkezéséről, melyre a káptalan üdvözlő telegraminot küldött Rómába, az Al- I bergo di Minervába lakó püspöknek. Hétfőn j délelőtt járult egyházmegyénk főpapja a Szent­­í séges atya, a pápa elé, a ki őt magánkihall- I táson fogadta. Teljes félórig tartott a magán- 1 kihallgatás, mely után a kíséretét mutatta be kev ■ gyes főpásztorunk. Pápai áldást hozva megyés j püspökünk valószínűleg holnap, hétfőn délután ’ érkezik haza az egy óra 17 perei gyorsvonattal ! Becs felől. Pénteken indultak el Rómából s útba ejtve Bécset, meglátogatva a nunciust, hétfőn délelőtt indulnak haza. A pályaudvaron ünne­­pies fogadtatás lesz. Mikor a vonat a határba ér, mozsarak fognak eldördülni s az érkező főpásztort dr. Zádor János polgármester üd­vözli. Innen hosszú kocsisor követi a bevonuló püspököt a székesegyházba, a hol a káptalan fogadja a hazaérkező püspököt, majd pedig a hálaadó ima után palotájába kisérik. Ha me­gyés püspökünk nem lesz elfáradva, a polgár­­mester vezetése alatt levő város tisztelgését fogadja, ellenkező esetben másnapra marad a tisztelgés. A mily szeretettel kisérte a vonathoz a távozó főpapot városa közönsége, bizonyosan azzal várja is vissza s a pályaudvaron nagy számban fog megjelenni. A föld szilárd kérgének vastagsága úgy viszonyúk izzó belsejéhez, mint a szappan­­buborék szappanburka a benne levő lég tér­fogatához: minő parány e szappanbuborékon az ember ! A föld fejlődésének időszakát 24 órára átszámítva, az emberiség 5000 éves történeté­nek 5 másodperc felel meg: mekkora rövidség az emberiség ez 5 másodpercnyi életében egy ember élete ! És az a parány e rém rövid időt avval tölti, hogy igyekszik mentői többel ártani annak, a kit máskülönben felebarátjának nevez. — És az a parány evvel még szolgálatot vél tenni az Úrnak. * Váci különlegességek: 1. Váci cipó. 2. Váci véres hurka. 3. Váci kofa. 4. Váci povalyacs. 5. Váci taligás. 6. Ö. m. a váci f . . .! * Azt mondja egy városatya: Mit villany!? Mécs is jó lesz! Hisz éjjel csak a lumpok jár­nak. Azoknak világítsunk ? ! — Hát tényleg meg­fontolandó a dolog. Nem lenne-e célszerűbb még a mostani világítást is beszüntetni. Lám­pással világítson ki-ki magának, mint a régi jó időkben! Ott van előttünk példának . . . Mucsa. Figyelő. — Öt perces közgyűlés. Ivet előter­jesztésből és csupa helyeslésből tartott az a. rendkívüli közgyűlés, melyet tegnap délelőtt tizenegy órára hívott egybe a polgármester. Jóval tizenegy előtt sokan voltak már együtt, mert azt hitték, hogy ezen a közgyűlésen fog döntésre kerülni, ki világítson majd villany­nyal : a hengermalom, vagy Rády ? A polgár­­mester meleghangú előterjesztéssel kezdte a közgyűlést. Felhívta a városi képviselőket, hogy a Rómából hazatérő püspökünket fogadják a város vezetőivel együtt ünnepiesen a vasútnál, lobogózzák fel az útvonalat s minél számo­sabban jelenjenek meg tiszteletük kifejezésére a vasútnál. A képviselők megéljenezték püs­pökünket, midőn nevét ejté ki a polgármester s a fogadtatás részleteire vonatkozó előterjesz­téseket örömmel vették. A villamosvilágitási a két ajánlattevővel és iparkodnak oly meg­egyezésre jutni, a mely a város javára szolgál. Nagyfontosságú ez az ügy, majd egy félszázadra kiható a városra, azért nem szabad elhamar­kodni s minden pontot a kérdésben letár­gyalni kell. Ez volt a veleje a polgármester előtejesztésének, a melyre helyeseltek a kép­viselők s határozatba ment, hogy a polgár­mester mihelyt a tárgyalások befe

Next

/
Oldalképek
Tartalom