Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1901-12-08 / 50. szám

Budapestre s villamos világítási ügyekben szakértőnek adták át. A mennyiben most már a szakértőtől gyorsan megérkezik a vélemény, a világítási kérdést még ez évben, vagy a jövő év elején a közgyűlés elé lehet vinni. — Jakab a regényolvasó. Még a ta­vasszal besorozták Pozsár Jakabot katonának. Október hó első napján neki is be kellett volna rukkolnia, de hogy-hogy nem, Jakab úr nem rukkolt be. Keresték mindenfelé, de nem ta­lálták sehol sem. Végre bejött az ádvent, a cigányok hosszú napja, mikor is vége már minden lagzinak, minden bálnak. Megjelent a hideg, megjelent az első hó, de megjelent Po­zsár Jakab is, ki igy gondolkodott : „Nem tar­tozom azok közé, kik a télen át élhetnek megtakarított tőkéjükből; meg is fagyok, éhen is halok, ha valami ügyeset ki nem gondolok“. És valóban Jakab kitalált egy merészt, egy elhatározót s beállított a városházára a kato­naügyi hivatalba. Szépen bemutatta magát az előadó urnák s alázatosan elmondta, hogy ő épen most jött a gyorsvonattal Budapestről, hol állandóan tartózkodott s amint hazaért ; édes anyjához ott valami harminc cédulát talált mind az ő nevére kiállítva, bejött ugyan mi baja is lehet áz uraknak? A referens ki­veszi mai kából a csomó idézőt s mikor meg­látja rajtuk a Pozsár nevét, elfutja a méreg s szikrákat szóró szemekkel méri végig a deli­­quenst. Jakab látva a vészjósló arcot, elképed, de szóhoz nem jut. Irgalmas pillanatok követ­keznek mostan mindkét részről, Pozsárnál az ijedtségtől, az előadó úrnál pedig a méregtől. — Hát hol volt maga jó madár márciustól? — Hát kerem, csókolom a kezeit nagyságos úr — Budapesten. — Mit csinált ott 10 hónapja? — Muzsikáltam kérem. — És aztán mért nem jelentkezett, hogy ott tartózkodik? — Nem tudtam nagyságos úr, hogy jelent­kezni kell. — Ne hazudjon, haszontalan katonaszöke­vény, hiszen rajta van az ajanlati lapján, hogy jelentkeznie kell. — Kérem szépen nem tudok olvasni. — Az mindegy, én magát kerékbe fogom töretni, ketté hasittatoin, karóba húzatom ezért, tudja? Jakab ennyi kínszenvedés hal- > latára nagyot nyelt az éhségtől, ég felé emelte szemeit s azon ábrándozott, hogy milyen föl- ; séges dolguk is lehet most a bakáknak Buda­pesten, a nagy hideg miatt már nem is gya­korolhatnak, szobákban laknak és a mi a fő, finom meleg ételt ebédelnek minden áldott napon s ezért még fizetést is kapnak ; bárcsak már ő is köztük lehetne? Mig Jakab imigy ábrándozott a biztos és jó katona élet után, ezalatt olyan megható ábrázatot vágott, hogy rögtön megesett rajta az előadó úr kemény szive s kissé lágyabb hangon igy szólt hozzá: I — Hát Pozsár Jakab! tekintve azt, hogy j nem tud olvasni, én magát csupán csak 4 napi fogház büntetéssel fogom sújtani, s ezt j még holnap megkezdi itt a város börtönében. 1 Érti? megnyugszik? — Értem kérem és meg is nyugszom, mit csináljak mást. — Most elmehet. Jakab indul kifelé, már fogja a kilincset, majd visszanéz s megáll. — Nagyságos úr kérem, kérdezhetek-e még valamit ? — No mi az ? — Szabad lesz majd nekem, alásan meg­kérem, regényeket behoznom a börtönbe, mert szörnyen unalmas találna lenni az a négy napocska ? VÁCI HÍRLAP De már erre nem várhatta meg Jakab a feleletet, mert a referens úr olyan dühösen nézett rá, hogy az ő szemei azt nem bírták kiáltani. És csakugyan, szemtanúk állítják, hogy ! másnap 8 órakor Pozsár infanterista nagy­­j kabátja zsebében egy igen-igen hosszú csi­­' buk-szárral, mindkét hóna alatt pedig egy j csomó Zola és Jókai regénynyel köszöntött I be Kaleczhez, a városi fogdaőrhöz s jelent­kezett nála szállásáért. Kalecz pedig mielőtt i bekísérte volna vendégét budoárjába, szoká­­! sához hűen végig mérte pasasát s látva nála a sok könyvel, imigy dunogott magában : „ — Hát még mi az ördög, nem eleget sze­metelnek az urak az irodákban, még te is behurcolnád azt a sok ócska papirost a „pol­­gári“-ba ?“ — „Erre engedélyem van — szólt büsz­kén Jakab — s most hagyjon engem vissza­vonulnom termeimbe.“ Függöny legördül, illetőleg a zár becsukódik. — Köszönetnyilvánítás. A városi képviselőtestület ez évben is a helybeli ág. h. ev. iskola szegény tanítványainak felruházására kegyeskedett 50 koronát megszavazni, miért ez utón is hálás köszönetét mond az egyház elöljárósága. — Vadászat — tehénre. Teriim Már­ton mészárosnak a napokban Budapestről több szarvasmarhát hajtottak. A szarvasmar­hák közül az egyik, úgy látszik, megérezte a vágóhíd szagát és kiszabadította magát békéi­ből, majd dühös futásnak eredt. A tulajdonos egy rendőrrel üldözőbe vette a felbőszült ál­latot és rá is lőttek. De városunk derék rend­őre, úgy látszik, nem született vadász, mert az állatnak csak a fülét találta el s igy az tovább száguldott árkon-bokron keresztül, asszonyokat, gyermekeket rémitve és kergetve. Több rendőrt küldtek ki a szarvasmarha él­­fogasára. esetleg lelövésére, a kik most pus­kákkal kezeikben üldözik a szabadságszerető állatot. — A város állami állatorvost kér. Aelmúlt héten nevezetes felterjesztés ment fel városunk tanácsából a földmivelésügyi miniszterhez. A kérvényben ugyanis azt mond­ják el, hogy Vácon nagy állatvásárok vannak, nagy az állattartás is a vasúton való szállí­tások, a mi szükségessé teszi, hogy állami állatorvos működjék városunk területén. De mert a város sok kötelezettséget vállalt ma­gára, vagyona pedig vajmi csekély, arra kéri Darányi minisztert, hogy Vácon egy állami állatorvosi állást szervezzen és töltse is be mihamarább. Remélhetőleg a miniszter meg­hallgatja. a város kéréséi s városunknak, nem úgy mint a községek, a kerületbe lesz be­osztva, önálló állatorvosa lesz, kit az állam fizet. — Karácsonyi és nj évi ajándék­nak alkalmas órakat öt évi jótállás mellett, divatos és elegáns arany-ezüst ékszereket, china ezüst dísztárgyakat hitelképes egyének­nek részletfizetésre is szállít Polgár Kálmán, müórás és ékszerész, Budapest, VII. Erzsébet­­körüt 29. E régi és hírneves cég 2000 illust­­rációval ellátott árjegyzékét kívánatra ingyen és béi mentve küldi. Vidéki megrendelésekre különös figyelem fordittatik. — Adományozás. A menhely árvái és Óvodások örömére felállítandó karácsonyfára Reitter Ödön 5 koronát ajándékozott. Fogadja nemesszivüségeért az elnökség igaz köszönetét. — A választások epilógusa. A vá­lasztások alatt tudvalevőleg a legnagyobb nép­párti zászlót, mely büszkén lengett Streiter József házán, letépték. Akkor Kmetty János 5 I és Papp Istvánt vádolták a lopással s bíróság | elé is citálták. Éder biró négy tárgyalást tar- 1 tott ez ügyben s pénteKen mondta ki az ité­­j letet, mely szerint a vád alól mindkettőjüket 1 felmenti. Most Kmetty is, Streiter is rágalma­­' zási és becsületsértési port indított a feljelen­­| tők ellen. Folytatása következik. — Fiatal kártyázok. Szeitner Antal : korcsmájában f. hó elsején a rendőrség tetten j ért több fiatal gyerkőcöt a mint tiltott kártya- i játékkal'űzték az időt. A fiatal tacskók ügye már a bíróság előtt van, a hol meg fogják : kapni büntetéüiket. — Zsebtolvaj a vonaton. Csak nem régiben adtunk hirt egy, a vonaton történt j tolvajlásról és tegnap szintén a múltkorihoz J hasonló eset fordult elő. Beránek Györgyné soroksári asszony a Budapestről Vác felé 9 óra J 25 perckor induló személyvonatnak egy III. osztályú szokaszában ült. Kézitáskája — mely­ben 90 korona volt — mellette feküdt az ülé- I sen. Váchoz közel táskáját kezébe vette s ekkor rémülten tapasztalta, hogy az előbb még tö­mött táska hatalmasan meglaposodott: kinyi­totta a táskát, de a pénznek hült helyét találta. Rátámadt a mellette nyugodtan ülő utasra s I követelte pénzét. Ez eleintén erősen szabadko- I zott, de Beranekné nem tágított; még zsebeit | is átkutatta a rémült asszony s képzelhető | mily nagy volt öröme, midőn derék szomszéd­jának kabátzsebéből tényleg kihúzta a 90 ko- 1 rónát. A zsebtolvaj megijedt s hamarjában azt hazudta, hogy a pénzt véletlenül tette zsebre zsebkendőjével. Vácra érkezvén, az asszony I, kiszállt a vonatról s egy rendőrrel bekisértette j a zsebtolvajt a városházára. A rendőrkapitány j előtt kiderült, hogy Klein Mór a becsületes j neve és hogy a fővárosban házalló. A tárgya­lás még folyik. — A Ferenc-József keserüvizröl igy nyilatkozik dr. Moeferdt Sámuel, Nayy- Szebenben, kórházi igazgató és törvényszéki orvos. A .Ferenc-József keserű-forrás féloldali hűdésben szenvedő betegeken tett nagyszámú kísérletek alkalmával a legjobb eredményeket mutatta fel. — Betörők Csörögben. Vasárnapra virradó éjjel a csörgi hegyek között több bor­házat törtek föl. Legjelentékenyebb kára Mill-I maim Gézának van. Millmann borházának aj- I táját akarták a betörők feltörni, de a nehéz j ajtó ellenállt a tolvajok gonosz törekvésének s igy az ablakokat zúzták be és az ablakros­télyon át bújtak be. A borházból elloptak sok élelmiszert, edényt és egyébb tárgyakat, mint­egy 100 korona értékben. Monszpart János 1 borházát is feltörték és innen is elvittek több tárgyat, az ajtót pedig összezúzták. Még több helyen törtek be a jómadarak. Körülbelül hárman lehettek a betörők s állítólag vácrátót felé mentek. — A csendőrségnek — bár szi­gorú nyomozást indított, — eddig még nem sikerült a betörőket kézrekeriteni. A váci hengermalom részvény­­társaság lisztárai. Asztali dara, durva A B sz. 28 kor. 10 fii., asztali dara, finom C. sz. 26 kor. 90 fii., Királyliszt 0 sz. 27 kor. 10 fii., Lángliszt 1. sz. 26 kor. 30 fii., Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 25 kor. 30 fii., Zsemlyeliszt 3. sz. 24 kor. 30 fii., Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 23 kor. 90 fii., Közép kenyérliszt 5. sz. 23 kor. 30 fii., Kenyérliszt 6. sz. 22 kor. 50 fii. Barna kenyérliszt 7. sz. 20 kor. 10 fii. 7J/ä 18 kor. 50 fii., Takarmányliszt 8. sz. 11 kor. 90 fii., Korpa, finom F. sz. 8 kor. 80 fii. Korpa goromba G. sz. 8 kor. 80 fii., Ocsú 8 kor. 50 fii.

Next

/
Oldalképek
Tartalom