Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1901-11-17 / 47. szám

VÁCI HÍRLAP 5 kát megdrágítsa fogyasztási adójának feleme­lésével, mig a bort olcsóbbá tegye fogyasztási adójának leszállítása által. így sokkal hama­rább célt lehet érni. Legyen a pálinka drágább, mint az orvos­ság, de oly ritkán is éljünk vele, mint a pa­tikai szerrel! * A bor fogyasztási adójának leszállítása a bortermelést előre nem látható mértékben fel fogja lendíteni. A szőlőtermelők azért saját érdekükben cselekesznek, ha a kormány által a télen városunkban rendezendő szöllőmivelési tanfolyamot mentői szorgalmasabban látogatják. Megjegyzendő, hogy már volt ilyen tanfo­lyam nálunk, de a miniszteri biztos akkor nem volt megelégedve a gazdák érdeklődésével. Mutassák meg legalább az idén a váci szőlős­gazdák, hogy a kormány jóakaratára méltók. Látogassák minél nagyobb számmal az előadáso­kat. (Azok kezdetéről még híradással leszünk.) A siketnéma-intézet jövő évi jubileumára nagyban készül. A mellett, hogy a tanterme­ket egész külön, két emeletes házban helyezik el, a régi épületet is tatarozzák. Ennek kapuit faragott kőből építették s valószínűleg csak később meszelték be. A meszet most lekapar­ják róla, ezzel mintegy kiássák a régi faragott kaput a mészből. Ha szétnézünk a városban, mennyi ilyen , bemeszelt, faragott kőből készült kaput látunk ! Ezek gazdái saját házuk értékét növelnék, ha szintén lekapartatnák kőkapuikról a meszet. A városnak a szépségét is emelnék vele ! A jó példa im megvan, lesz-e követője ? ! * A Nemzeti Szövetség nem halt meg, csak aludt: A Nemzeti Szövetség ismét hallat ma­gáról. Egy ideig mintha nyoma veszett volna s úgy látszott, hogy az annak idején lázasanmeg­indult agitációnak épúgy lelohadt a tüze, mint a székelyek érdekében indított mozgalomnak. Rövid ugyan a hir most is, de remélhetőleg csak első lépése egy újabb, erélyes mozgalom­nak. Évnegyedes értesítőt szándékozik kiadni a szövetség, mely egyrészt hű tükre legyen működésének, másrészt serkentő a jövőre nézve. Két résén fontosnak tartjuk mostanában a nemzeti szövetség működését, mikor ismét erő­sen mozgolódnék a nemzetiségek. Kell, hogy legyen egy tekintélyes, nagy egyesülés, mely társadalmi utón propagálja az egységes magyar állam eszméjét s testvéri érzéssel csatolja magyar leikéhez az idegen nyelvű magyar állampolgá­rokat. Figyelő. Gömöri Havas Adolf emlékiratai. 8. Silistriához közel láttam a vizimadarak ki­rályát, a pelikánt, a mely még szárnyra tudott kapni éppen úgy, mint szárazon a túzok, jó darabig futva s szárnyaival csapkodva képes csak nehéz testét szárnyra bírni, úgy ez is, mintha a vizszinén futva, szárnyaival csap­kodva nagy robaj közt képes nagy testét le­vegőbe emelni és szárnya kormányzatára bízni. A mint feljebb emlitém Braila első vendég­lőjébe (Hotel Európa) szádunk, vacsoránkat, mely alatt egy kis zenebona támadt két fia­tal bajor legény között, a kik min szólaltak össze mai napig sem tudom, —mert nyelvüket nem értettem — de a mint a mimikából kivehet­tem, a meglehetős csinos két hárfás leány miatt összekaptak és egymást jól eldöngették, I sőt az egyik meglehetős, de nem halálos szú­rás következtében össze is rogyott. Miután olasz barátunktól szívélyesen elbúcsúztunk, szobát nyitottunk, testileg s lelkileg kifáradva, nyugalomnak adtuk át magunkat azon hiszem­­ben, hogy minden további akadályok elhárit­­vák, nehézség nélkül folytathatjuk utunkat a kitűzött magasztos cél felé és eme tudatban csak hamar el is aludtunk. A következő napot Braila megtekintésére szántuk, de miután semmi nevezeteset, de még figyelemreméltót sem találtunk, szállásunkra tértünk. Lehet, hogy a meglehetős szabályos­sággal épített oláh, német, erdélyi magyarok­ból álló város szép jövőnek néz elébe, ha politikája és szilárdabb alapra lesz fektetve, miután gabonakereskedése már jelenleg is nem annyira virágzásnak, mint inkább élénkségnek örvend. Az első napot tehát meglehetős unalmasan töltöttük, biztosan várva olaszunk által tett Ígéret beváltását a következő napra, de hiába. Elmúlt a második, harmadik, sőt a negyedik is, ekkor már türelmetlenségem tetőpontját érte el és elhatároztam, hogy az ötödik napon délig várok és ha akkor sem jön az annyira várt tudósítás, világos, hogy az olasz megcsalt és holminkkal együtt, a mely egész vagyo­núnkat. képezte, odább állott. A mint előre­látható volt, az ötödik nap is Hiába vártunk, ott maradnunk nem lehetett, indulnunk kellett akármerre. Bővebb tudakozódás után meg­tudtuk, hogy Brailáról Galacra szárazon egy fél nap alatt el lehet menni kocsin, mi tehát minden további habozás nélkül megalkudtunk egy bérkocsisforma zsidóval és számlánkat rendbe hozván, a mely erszényünket ugyan­csak megapasztotta — csupán a szobáért egy osztrák aranyat kellett fizetnünk egy napra — ebéd után azonnal elindultunk. A mint a sorompóhoz értünk, az oláh rendőr megállított és valami számot kért, mi sehogy sem tudtuk, hogy tulajdonképen mit akar, mig kocsisunk, ki igen törve beszélt németül, értésünkre adta, hogy ő az útleveleket kéri. Hiába mondtuk neki, hogy ott vannak az osztrák konzulátus­nál, ő csak a számot kérte és lehúzván a sorompó fáját, nem bocsájtolt keresztül, erre a mi kocsisunk nagy mérgesen megfordult és befelé hajtott. Soha sem tudtuk mi, hogy hová visz, mig végre egy másik sorompóhoz érve közécsapván, keresztül vágtatott a vámon, hiába kiabált a rendőr, hiába fenyegetőzött, ő ment mint a szélvész, miután már jó darabra elhaladt, visszatekintett és egy nagyot károm­kodott, mikor meggyőződött, hogy nem jön utána senki, lassúbb lépésre fékezte lovait. Eme reánk néz ve szerencsés bravúrt boszuból tette a rendőrség ellen, részint pedig azért, hogy jó fuvarbérét el ne veszítse. Útközben némely helyen tengelyig érő posványosságban vitt keresztül. Irodalom. — Előjegyzési felhívás. Számtalan kántortanitó kollegámtól ösztönözve a szent szertartások congregaciója által jóváhagyott énekes könyvek alapján „Szertartáskönyv“-et szerkesztettem kántortanitók részére, mely min­den segédkönyv, mint: Missale, Rátifale, Brevi­árium használatát szükségtelenné teszi. A kántortanitók minden szent ténykedést feltalál­nak benne; úgy, hogy nemcsak a fiatalabb, hanem a szent ténykedésekben már jártas kartársamnak is, mind kézikönyv szükséges Művemet a pécsi magas egyházmegyei Hatóság jóvánagyta. Felkérem a t. kartársakat, hogy jelen müvemet pártfogolni és magukat művemre előjegyezni szíveskedjenek, hogy müvem kinyo­­matásáról tájékozást szerezhessek. Előre is ki­jelentem, hogy müvem fűzve négy koronánál többe semmi esetre sem fog kerülni, elegendő előjegyzés esetében pedig még ennél is olcsóbb lesz ; de a könyvkereskedésbe G koronába fog kerülni. Beliscé 1901 évi október 24-én, Schrempf József kántortanitó. — Háztartás. Kürthy Emilné szerkesz­tésében és az Athenaeum r. t. kiadásában havonként 3-szor megjelenő Háztartás a ma­gyar gazdasszonyoknak egyetlen magyar lapja, mely a háztartás minden ágában útbaigazítást ád, helylyel-közzel képekkel magyarázva. A Háztartás bő szépirodalmi részét irodalmunk legkiválóbb művelői szerkesztik. Költemények, elbeszélések a legjobb írók tollából élénkítik a Háztartás tartalmát és a mi szintén igen nagy érdeklődésre számit: a divat is szóhoz jut írásban és képben, ennek a maga nemé­ben egyetlen lapnak a hasábjain. A Háztar­tás gyönyörű színes borítékban jelenik meg és előfizetési ára 1/á évre 4 korona. Mutatvány­­számot küld ingyen a kiadóhivatal: Budapest, Kerepesi-ut 54. HIRDETÉSEK. Lapunk egyes számai kaphatok 24 fillérért: A kiadóhivatalban, I Deutsch Mór papirkereskedé­­sében (Városháza), 1 Beck Gyula üzletében (Buda­­pesti-főut), legifj. Korpás Pál üzletében (Kossuth-utca) és özv. Binderné vasüti dohány­­tőzsdéjében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom