Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1901-10-06 / 41. szám
VÁCI HÍRLAP 3 —— — »; tetőfokra hágott, ablakokból kendőket lobog;attak, midőn Gajáry Géza Gindrich József pártelnökkel a választók közt megérkezett. Ez alatt beadták a pártok ajánlataikat az elnöknél, ki a választást a városházán nyitotta meg. Gindrich József és tizennyolc társa Gajáry C Gézát, Leszkovszlcy Gusztáv és kilenc társa l Majthényi Istvánt, Czettler Antal és tizenegy í.társa Bossányi Györgyöt ajánlotta jelöltül s í nem sokára a három kijelölt küldöttség előtt í megkezdődött a szavazás Az első küldöttség a Korona vendéglőben ^működött. Elnöke a választási elnök, helyet»: lesse Goszthohyi Tibor volt, a második elnöke [ Tahy István cs. és kir. kamarás, a helyettes oelnök dr. Tragor Ignác, a harmadiké MarJcofsvics Lázár dr. Morlin Zsiga voltak. Az első küldöttség helyisége a Korona vendéglő volt, nhol Verseg, Kartal, Aszód, Iklad, Domony, D Galgamácsa, Galgagyörk, Püspökhatvan, Ácsa, Csővár községek szavaztak. A második küldöttc ség a városházán működött, hol a váci választók szavaztak le. A harmadik helyisége a Tor- i nyos korcsmában volt s Szada, Veresegyháza, Váckisujfalu, Zsidó, Csornád, Püspökszilágy, Őrszentmiklós, Kisnémedi, Vácduka, Vácrátót, 3 Sződ, Váchartyán és Vácbottyán községek polg gárai szavaztak. így csoportosultak is a választók. Mig a néppárt árgus szemekkel őrizte embereit s folyt b a bor. nehogy egy választó is megszökjön, 3 addig Gajáry és Majthényi választói egybej gyűlve, összeállva beszélgettek s oly csopor} tokban, hol vörös és zöld toll volt a kalapok mellett, a két jelöltet éljenezték. A szavazás elég lassan, de a legnagyobb rendben folyt le. Az egyhangúságot csak néha r vidította egy-két jókedvű választópolgár szava. l Az egyik küldöttség előtt, ha jól tudjuk, szi- 1 lágy iák szavaztak itt, kérdi a szavazótól az ) elnök: — Kire szavaz? — A pápára ! — Kire?? — A rómaji pápára ! halad az ajtó felé. Falába szomorúan kopog és a kabátja üres ujja is, a melyből hiányzik a bele való kar. szomorúan lóg ide-oda. Kevés hija, hogy sirva nem fakad az ember. — Hát elmöhetök most már kódulni — mormogja s az ajtóhoz érvén, abba jól beleüti a fejét, mivel ők rendszerint kifelé nyíló ajtókhoz vannak szokva. Kinyitván mégis, eltűnik mögötte az elhagyatott pusztai ember, hogy talán soha többé ne lássuk és elfelejtsük. Azonban nem. Mert bár már el is feledtük a dolgot, mégis csak van benne újabb történet. Ez a finánciátul indul ki. Akácfarud az agya, zsineggel kötözve, a rozsdás csöve pedig dróttal igazítva reá. Nini, ez a Dermő Ferenc puskája. Csakugyan az és a cédulán, a mi rajta lóg, ott a neve. — Hát ez hogy kerül ide hozzátok ? — Ez? ügy, a hogy a többi. Bírságot fizetett a gazdája. — Fizetett már a kihágási bírónál tiz forintot. — Hja, az más — mondja az én pénzügyőr barátom — Itt is fizet még, mert nem vallotta be adózásra a fegyverét és mert vadászott, pedig nem váltott vadászjegyet. — Igen? Aztán mennyit? — Az egyikért tiz forintot, a másikért húszat. Tiz meg húsz az harminc, meg tiz az negyven. Az ördög hinné, hogy ennyi bőrt le lehet huzni két nyulról . . . Tömörkény István. — Arra nem lehet szavazni. A polgár előszed egy kis cédulát és nagy nehezen 1 ebetűzi : — Hát akkor Bucsányira ! Legtöbb néppárli vidéki szavazó nem Bossányira, hanem Bucsányira adta le szavazatát. De azért egyet sem utasítottak el. Csak olyanok szavazatát nem érvényesítették, kiknek nevei a választók listájában nem volt benne. Bennünket legjobban érdekelt az a küldöttség, hol a váci szavazók adtak le szavazataikat. Itt Tahy István cs. és kir. kamarás működött, helyettese dr. Tragor Ignác volt. A szavazás nem ment gyorsan. Tizenötönkint engedték be a szavazókat s valahányszor Gajáry és Bossányi szavazói leadták szavazatukat, várni kellett, hogy egy-két Majthényista szavazó jöjjön. A váci küldöttségnél állandóan Gajáry vezetett. Szavazóinak száma nagyon megnövekedett, midőn a délutáni vonattal a vasutasok s a fővárosban levők megérkeztek. Estefelé sem tudtak előrejutni a néppárt, bár kortesei erősen dolgoztak. Volt olyan ház, hol tízszer is próbálkoztak, hogy elviszik a szavazót s nem egyszer azt a választ kapták : — Nem szavazok, de ha majd szükség lesz rá, majd leadom a szavazatomat Gajáryra. Egymás után hozták a szavazókat. Ennél bizotttságnál történt meg, hogy egy választót támogattak az elnök elé. — Kire szavaz ? Az atyafi hallgat. — Mondja már ! Megint csak hallgat. Hátul súgják neki: Bossányi Györgyre. — Ne súgjanak, — mondja az elnök — neki kell megmondania. — Muszáj kérem, szólt az egyik szavazó, mert kuka. A másik szavazótól kérdik : — Leszavazott már ? Megvakarta a füle tövit és mondta : — Le a néppártra, mert muszáj volt. Ennél a küldöttségnél tizenöt polgár szavatát nem fogadhatta el az elnök, mert nevük nem volt benne a szavazó listában. A másik két küldöttségnél gyorsan fogytak a szavazók. Legelőször Majthényié, kiről már négy órakor tudni lehetett, hogy a hatszázon felül alig egynehányny&l több szavazója lesz. A Koronán ezért négy és fél órakor, a Tornyosban pedig öt óra előtt kitűzték az elnökök a zárórát. Csak a második küldöttségnél folyt a szavazás kevés megszakítással. A szobában (a rendőrkapitány szobája volt a szavazó helyiség) roppant hőség volt, alig lehetett kibírni. A szavazók pedig egyre jöttek s nyolc órakor még szavaztak. Tahy elnök itt nyolcóra 35 percre tűzte ki a zárórát. Ez idő alatt már a néppártnak csak két szavazója jött, mig Gajáryra még mindig 28-an szavaztak le. Utolsóknak adták le a szavazatukat Bihary Károly, ki bizalmi férfi volt, Gajáryra és Tahy István harminckettediknek Majthényire. Ekkor volt itt Gajárynak 424, Bossányinak 343 és Majthényinek 32 szavazata. A szavazás bezárása után arról volt szó, hogy az eredményt hol hirdesse ki az elnök. Általános volt az óhaj, hogy a városházán, mert itt nyitotta meg a szavazást az elnök s itt gyűlt össze a legnagyobb tömeg, melyet elvinni a Korona elé, nagyon veszedelmes lett volna. Künn közel ezer ember várta türelmetlenül a szavazás eredményét. Főleg a néppárti tábor viselkedett rendetlenül. Itt a cigány húzta, a diákság egy töredéke (bár tiltva volt) táncolt és éljenezte Bossányit. A mikor belefáradtak, köveket, üvegdarabokat dobáltak át a túlsó oldalon csendesen viselkedő Gajárista szavazókra. Végre is a huszárságnak kellett közbe lépnie, mely nagy négyszöget formált és hátra szorította a rakoncátlankodókat. A kődobálás alatt kisebb sebesülések történtek s három néppárti atyafi, kik remitenskedtek, rövidesen a rendőrségnél kapott éjszakai szállást. Ez alatt benn a választóhelyiségben összeadták a szavazatokat, a jegyzőkönyvet három példányban kiállították, JRudnay József választási elnök és Snapp Lajos választási jegyző aláírták. Féltiz volt, midőn Rudnay elnök kihirdette az eredményt. A polgármesteri szoba erkélyén jelent meg s a zúgó tömeg egyszerre elhallgatott. — Kihirdetem a választás eredményét. Bossányi Györgyre 863, Gajáry Gézára 790 és Majthényi Istvánra 611 szavazat esett. Minthogy a jelöltek között abszolút, többséget egyik sem nyert, a központi választmány Bossányi György és Gajáry Géza közt a pótválasztásra határnapot fog kitűzni. Kérem a választó polgárságot, vegye ezt tudomásul s nyugodtan távozzék. Midőn még a rendért köszönetét mondok, ajánlom magamat szives jóindulatukba. Az elnököt, ki oly tapintatosan intézett el minden kényes kérdést, lelkesen megéljenezték és szét oszoltak. Csak a néppárt nem hajtott az elnök figyelmeztetésére és jó sokáig rakoncátlankodott az utcákon. A rendőrség azonban tett róla, hogy a zavargókat példásan megbüntesse. Előfizetési felhívás. A Váci Hírlap tizenötödik évfolyamának harmadik negyedébe lépett be e számmal. Programmunk marad a régi: érdekes, megbizható hireket közölni, jó tárcákat adni, vezércikkeinkben szolgálni a város és polgársága érdekét. Ezen voltunk eddig, rajta leszünk továbbra is, melyhez olvasóközönségünk szives támogatását tisztelettel kérjük. Az október—decemberi évnegyedre szóló nyugtákat a kihordónál lehet kiváltani, mig vidéki előfizetőink részére postautalványt mellékelünk e számunkhoz. A Váci Hírlap kiadóhivatala. Helyi és vidéki hírek. Október hatodikán. A fejedelmi sas szárnyaszegetten bukdácsolt és az egeket érintő repülése után lebukott. Szédítő szakadéknak párkányzatára esett és félholt aléltsággal terült el. A végvonaglót pedig megülték a keselyűk. Hiénák halomszámra vonszolták elő meggyilkoltak tetemeit és a falánk bestiák telhetetlenül lakmároztak. Egyetlen tébolyos napon tizenhárom kincses halottunk hivott tetemre. Tizenhárom félistent mészárolt le az őrjöngésben feneketlen boszszúvágy és a nemzetnek tizenhárom szivéhez nőtt halottja keresztül sebezte összehasogatott szivét. Tizenhármas büszkeségének holttetemén összeroskadt és oda hullott a sírásók vágta gödörnek peremére. Gondviselése őrt állt és a nemzetet nem földelték a már nyitott sírba. Ma egy élő és életeleven nemzet ölt gyászruhát, de a szivekbe
