Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1901-09-15 / 37. szám
Választási mozgalmak kerületünkben. Vác, szept. 14. Az uralkodó szava e hó 9'én feloszlatta a parlamentet, a mely annyi balsors s viszály közt tölté ki majd azt az öt esztendőt. A következő napon a belügyminiszter rendelete jelent meg a hivatalos újságban, mely tudatja, hogy az uj választások határnapja október hó másodika és tizenegyedike közt lesz az ország minden kerületében. Az uj parlament október 24-én ül össze. Azonban előbb a királyi szózatnál, előbb a miniszteri rendeletnél megindultak a képviselőválasztási mozgalmak országszerte. A mi kerületünk azonban azon ritka kerületek közé tartozott, melyben csend honolt az utolsó napig. Érdeme van ebben Gajáry Gézának, ki mielőtt mandátuma lejárt volna, nem akart harcot kelteni a kerületben s egyenlő fegyverekkel, egyenlő körülmények közt akart ellenfeleivel az igazság fegyverével e nagy kerületben győzni. Ez az oka, hogy városunkban, mely a kerületnek nemcsak nagy többségét képezi, de intelligenciájára nézve is vezető szerepre hivatva volt a múltban ép úgy mint a jelenben, a hét közepéig a választási harcról alig esett szó. Be kell ismernünk, hogy ennek egyik oka az, hogy Gajáry Géza győzelmét biztosra vették akkor is, most is, hogy mind a hét végéig biztosra vették volt képviselőnk egyhangú megválasztatását. Gajáry egyhangú győzelmét nemcsak a peszszimisták tartják valószínűtlennek, miután immár nemcsak egy rennogát kormánypárti, hanem egy néppárti, ki mellékesen megjegyezve, szinten kormánypártinak készült, jelöltje akadt. A három jelölt közt folyik le a küzdelem előre látható eredménynyel, de minthogy nem csak az országot, hanem a mi városunkat s kerületünket is foglalkoztatja a választási küzdelmes harc, tartozunk olvasóinknak ezzel beszámolni úgy, a mint alább az következik: Én is lánggal égek mielőtt végképp elhervadnék. Hogy feldobbant a szivem, amint az Andor magas alakját megpillantám az utcán, házunk felé tartva. Egyedül voltam a nappaliban, midőn belépett. Lámpát akartam gyújtani, de ő megfogta mindkét kezemet és szólt: — Ne még. E félhomály és az ön egyedüllétté épp alkalmas ahhoz a nyilatkozathoz, melyre már oly rég készülődöm. — De én meg úgy vélem, hogy kár lenne elrontani e szép alkony költészetét '— szóltam én, kezeimet kivonva az övéiből és a mellettem levő zongora székre roskadva. Szó nélkül, meglepetve bámult reám ; persze, mert annyit már tudhatott, hogy szeretem, de hogy hinni, reményleni éppen nem tudok, azt nem képzelhette. Ujjaim zavartan babráltak a billentyűkön, majd mintegy félálomban, a szivem ösztönzésére, játszani kezdtem halkan az én nótámat, melyből annyi szerelem, anynyi bánat sir elő : »Felednélek, felednélek, Nem tudlak feledni, Miért is tudlak, miért is tudlak Oly nagyon szeretni.« Amint elhalt a nóta s én. föleszméltem, Andorra pillanték, ki még mindig engem nézett; de ah! mi ez? álom, vagy valóság? két lcönycsepp ragyogott a szemében. Egy világot fedeztem fel pillanat alatt, egy Gajáry jelölésé. A mint a királyi szavak, melyek az országgyűlés bezárását jelentették, elhangzottak, megindult a küzdelem az egész vonalon. Megjelentek a falragaszok a mi városunkban is, mely a szabadelvű, nagy túlsúlyban levő választó polgárságot jelölésre hívta össze a múlt keddre, délután öt órára. A Kúria szálló nagytermét nagy számú választó polgárság töltötte meg, mely előtt Váró Károly, a múlt képviselőválasztás egyik vezető férfia szólott először elnökválasztásra hiva fel a választókat. Mindannyian egyhangú lelkesedéssel Gindrich Józsefet, gőzmalom igazgatóját kívánták elnökül, ki engedve a bizalomnak az elnöki széket el is foglalta. Az ő felszólítására megválasztották a tisztikart: Váró Károly, Bercsényi Dezső, Miokovich Antal és Aszódi Sándor lettek a pártjegyzők. Ezután az elnök felszólítására, hogy kit kívánnak a váci kerület szabadelvűpárti képvijelöltjéül, egyhangú dörgő éljenzéssel kiáltották Gajáry Géza nevét. Az elnök azonban, nehogy valakinek kifogása legyen, megkérdezte, van-e valaki, ki szabadelvűpárti jelöltül más valakit óhajt jelölni. Mély csend következett erre, mire Gindricli József elnök kijelentette, hogy Vác szabadelvű polgársága Gajáry Gézát egyhangúlag képviselőjelöltül nevezte meg. Ezután a jelenlevő választók a képviselőjelöltet óhajtották hallani, ezért Gindrich József elnöklete alatt Schmidt Ferenc és Racsek Jánosból álló küldöttség kereste fel őt lakásán s Gajáry nemsokára meg is jelent a gyűlésen Nagy és lelkes éljenzés töltötte be a termet, midőn ő megjelent a jelölő gyűlésen, mely addig tartott, inig helyét elfoglalta. Itt Gajáry meghatottan szólott választóihoz. A nagy munkaidőben nem várta, hogy ily nagy számban jelennek meg, ezt meg is köszönte s kijelentette, hogy a jelöltséget elfogadja. Dörgő éljenzés követte szavait, mely után a jelenlevő választó polgárság beleegyetündén világot, mely csupa napsugár, illat és madárdalból áll. Fölugrottam helyemről s megragadtam a kezét, nehogy semmivé oszoljék előttem e szép, e boldog álom. A csendes esküvő után haza utaztunk, az én kis uram házacskájába. — íme ! szólt Andor, midőn végig vezetett az egyszerű, de végtelenül nyájas, kedves lakásba — ez most már az otthonod. Igyekezzünk ide szoktatni a boldogságot, mert a válogatós ifjú nem szereti a fényt, a pompát, de a nyomor légkörétől is menekül. Ügyességgel, munkakedvvel és nagyon sok szeretettel magunkhoz bilincseljük őt, ugy-e kis feleségem? Számtalan csókkal pecsételtük meg a szerződést, melyhez tanú is volt, az Andor régi jó öreg dajkája, ki miután kisírta magát örömében, kiment a konyhába a vacsora körül sürgölődni. Mi pedig az alatt megnéztük az őszi rózsáktól pompázó kertecskét, a gyümölcsöst, melyben nagy meglepetésemre egy cseresznye fa állott teljes virágzásban. — Lám az őszben is van tavasz, szóltam boldogan. A patak partján leültünk egy moh padra, kéz a kézben, égő arcunkat egymáshoz szoritva. Amint igy néztem a bíbor piros eget., eszembe jutott, hogy most már csak annyiban hasonlítok a nap nyugtához, amenyiben szintén lánggal égek; ámde én most ébredek, inig az öreg már elpihent s átadta birodalmát a kiváncsi holdnak és a mosolygó csillagoknak. zését adta abba, hogy ma, vasárnap délután három órakor a Konstantin téré tartsa beszámolóját és prograinmbeszédét. Majthényi. Ugyanaznap, midőn a váci polgárság egyhangú lelkesedéssel jelölte Gajáry Gézát, az aszódi szabadelvű párt. is gyűlést tartott. Tudja mindenki ebben a kerületben, hogy Aszódon a szabadelvű párt nagyon kis számú s eddig is egytől egyig Gajáry hive volt. Most már tessék elképzelni, mi maradt a rennegát Majthényinak. De hát megtartották jelölő gyűlésüket s vagy húsz választó jelölte őt szabadelvű párti képviselőnek. Természetesen Majthényi nagyon boldog volt s közölte is választóival, hol s mikor akar programmbeszédet. tartani. Bennünket csak az érdekel, hogy e hó 29-én jön Vácra, hogy itt fogható választóinak beszélhessen. Ehhez csak az a megjegyzésünk, hogy ma már mindenki kijelentette, hogy Majthényit, a köpönyeget fordított függetlenségit nem hallgatja meg. Ha véletlenül akadni fog hallgatója, úgy azok közt tiz választót sem fog találni senki. Külömben általános a vélemény, hogy Majthényi István nem igen fog vágyakozni arra, hogy megismertesse a váci választókkal. miért hagyta el a függetlenségi zászlót és csatlakozott a szabadelvű párthoz. A néppárt szervezkedése. Nagyon természetesnek fogja mindenki találni, hogy a néppárt az egyhangú választást Gajárynak meg nem engedi. Eleinte azért figyelő állást foglalt el, akad-e volt képviselőnknek oly ellenjelöltje, ki eredményesen veszi fel a harcot. Péntekig nem akadt, mert belátták, hogy Majthényi komoly ellenfélnek nem tekinthető. Ezért elhatározták, hogy a kilátás reménye nélkül belemennek a harcba. Lesz tehát harc, felekezeti harc, miként öt év előtt s időbe fog tellni, inig az áldásos béke helyre áll. Eleinte Révész István dunakeszi plébánost akarták felléptetni, de Révészt maga a párt ejtette el, ezért pénteken délutánra a Kúriára értekezletet hívtak össze a néppártiak. A városban nem is tudták, mikor lesz ez. Talán attól féltek, hogy megzavarjak más választók s öt órára hirdették a jelölő gyűlést, holott délután két órakor titokban megtartották. A papság egyrésze, a vidékről behozott kántorok közűi vagy tizen s nehány gazdálkodó ugyancsak a vidékről vett részt ezen a gyűlésen. Határozatba ment, kogy Bossányi Györgyöt léptettik fel néppárti programmal s rögtön a három órai vonattal egy küldöttség utazott is le hozzá, mely hat órakor már visszatért. Bossányi György. A néppárti jelöit neve Bossányi György. Keveset tudnak róla, elmondunk hát mi egykét jellemző adatot. Ifjú ember, alig 2G—27 éves. Szónoki képességét nem mutatta még meg, az államférfiú is szunnyad benne. Bossányi György egy hónappal ezelőtt a nyugati pályaudvaron megfogta Gajáry Gézát s körülbelül e szavakat mondta : — Kedves Géza bátyám, nagyon szeretnék képviselő lenni. A te kerületedben nem lépek fel, mert lelki, testi barátja vagy a családunknak, de igen kérlek ajánl he engem Podmaniczky Frigyes bátyámnak s adjon ö nekem egy jó kormánypárti kerületet! Gratulálunk a néppártnak jelöltjéhez ! Egy hónap előtt még telivér kormánypárti s mer
