Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1901-08-18 / 33. szám
4 VÁCI HÍRLAP testületekhez a meghívót, mely tudomásul hozza, hogy ma, vasárnap háromnegyed kilenc órakor ünnepi mise lesz a székesegyházban. A szokásos ebéd elmarad, mert a gróf püspök nincs itthon. A váci statusquo izr. hitközség elöljárósága is nyilvánosan üli meg ő felsége születésnapját. Tizenegy órakor magyar szónoklatot tart Politik Fülöp rabbi s istentisztelet is tartanak. — Személyi hírek» Megyés püspökünk Rókus napján utazott el Miltényi Gyula prépost-kanonok és Matssenauer Oszkár szertartó kíséretében Maiienbadba. — Bercsényi János posta és távirdafelügyelő négy heti szabadságát Pozsonymegyében tölti. — Bentse György városi számtiszt Ungvárra, Wladika Dániel postatiszt Kassára vonultak be fegyvergyakorlatra. — Dr. Ráció Jenő máv. segédtitkár Norvégiában hüsöl. — Révész Béla családjával és dr. Tragor Ignác Tusnádon fürdőznek. — Meissner Rudolf hazaérkezett Rohicsról. — Nikitits Sándor Tóth Lajos káptalani tiszttel és családjával Magasfalván, Pozsonymegyében üdül. — Két aj kanonok. Az üresedésben levő kanonoki stallum immár be van töltve. Múlt szombaton jött a távirati értesítés, hogy a király aláírta a kinevezési okmányokat, mely szerint Bucsek István c. kanonokot és Schmidt János plébánost váci kanonokká nevezte ki. Bitesek István 1853. augusztus 13-án született Vácon. 1877-ben szentelték pappá s ezután Szapáry Géza gróf házánál nevelő volt. Szapáry László gr. jelenlegi fiumei kormányzó az ő neveltje. Később Tápió-Györgyén, Újpesten, Cegléden káplánkodott, majd 1888-ban a váci papneveldében teológiai tanár lett s hittanár a leányiskolában. Egy éve, hogy címzetes kanonokká kinevezték. Nagy érdeme van a katholikus kör -szervezésében s igazgatásában, irodalmi munkásságot is fejt ki nagy buzgalommal. Kinevezését örömmel fogadják városunkban. meg fogom becsülni ... a tenyeremen fogom hordani . . . könyörülj ön rajtam, hisz’ látja mily nyomorult vagyok ! . . , Hagyja ott Tarnayt . . . maga hem szereti . . . gondoljon a múltra . . . — Élesen szavába vágott a nő : Halgasson ! halgasson maga szerencsétlen ! . . . Önnek nincs joga velem igy beszélni!.. — Alázatos, szinte a fájdalomtól elcsuklotthangon rimánkodott a férfi: Magda, édes ! ne bánjon velem méltatlanul .. . egy pillanatnyi tévedés volt, hogy öntől elfordultam . . . meg voltam őrülve... de vezekelni akarok s ha száz életem volna, mind arra használnám fel, hogy vezekeljek — s hogy önt, hogy téged imádjalak ! . . . A szenvedély s a harag lángja kicsapott a fiatal nő szivéből. Harag, bánat, rég elfojtott keserűség szinte zokogóvá változtatták a hangját : Én legyek könyörületes? ... Én az elvetett, az eldobott ... én térjek vissza magához ? .. Soha ! . . . Én Tarnay felesége vagyok s utolsó leheletemig csak öt szeretem ; csak az ő nevét fogom viselni. Magasra emelt fővel távozni akart, de a férfi mint a villám hirtelen ott termett az ajtónál — s elzárta azt, a kulcsot zsebébe téve. Magda haragtól kipirult arccal erősen a a szeme közé nézett az előtte nyugodtan álló férfinak. E pillanatban világos volt. előtte minden . . . Teljes hatalmában volt ennek az embernek . . . — Ereszszen ki! . . . kiáltá lángoló haraggal a nő. Ereszszen ki, mert kiáltok . . . ide hívom Schmidt János 1850 március 30-án született Pakson, 1875-ben szentelték pappá. Az uj kanonokot hosszú váci alvárosi káplánkodásából városunkban már ismerik. Először Lőrincin, Ecseghen volt káplán, majd Hévízre, Üllőre, Gsépára, Vác-Szent-Lászlóra, Szentesre, Soroksárra került s azután az alvárosi plébániánkon volt káplán. Közel tiz évi váci tartózkodása után tápiósági plébános lett, melyet 1895-ben a taksonyi plébániával cserélt fel. Mint értesülünk, az uj kanonokok közül Bitesek István az alsóvárosi, Schmidt János a felsővárosi plébánia vezetését veszi át. Kinevezésüket valószínűleg e héten hozza a hivatalos lap. — Eljegyzés, lfj. Tápay János pénzügyminiszteri számtiszt eljegyezte Velzer Kálmán városi képviselő s kereskedő szép és kedves leányát Gizikét. Boldogságot kívánunk! — Jütókus napján parázs kis mulatság volt a Lövőházban. Nem hirdette meghívó, az ifjúság állt össze s táncoltak jó kedvvel. A tánc szeretetére vall, hogy a hölgyek is türelmesen bevárták, mig a legényegylet befejezte a próbáját s tizenegykor szóhoz juthatott Csuka vonója. A táncban a leányok közül Balta Aranka, Hornyánszky Ilonka, Hufnägel Irénke, Pistike és Valika, Nagy Bejeiké vettek részt s kitartottak közel a reggeli négy óráig. — Szőlőbirtokosainknak. Bobokay miniszteri tanácsos minisztere nevében szigorú rendeietet küldött a városnak. A rendelet szerint a város határában több oly szőlő van, mely az 1896 évi V. törvénycikk értelmében szőlő felújítási kölcsönben részesült. A kölcsönt azonban nem adták ki feltételek nélkül s ezek közt első helyen az áll, hogy a szőlősgazdák tartoznak a filokszera pusztítása ellen szénkéneggel való gyérítés által védekezni. Többen fel is vették a kölcsönt, de e szénkénegezésről majdnem teljesen megfeledkeztek. A miniszter most felszólítja a várost, hogy hívja fel ezeket a szőlőtulajdonosokat a gyéa férjemet, az egész közönséget s leleplezem, milyen hitvány, becstelen ember ön, Dombay Mihály ! . . . De arról mintha lepattant volna minden sértés, közelebb jött a nőhöz s megfogta erős kezével annak gyenge, reszkető kezét. A szenvedély ott ült a szemében, arcában, egész lényében. — Magda elveszettnek hitte magát. Már-már az ajkát érte a Dombay ajka, midőn összetett kezekkel, halkan suttogd: — Mihály, kedves Mihály ! az Istenre kérem ereszszen el . . . legyen okos . . , anyának érzem magam . . . A férfi egy percig meredten bámult az előtte álló halvány asszonyra, aztán leesett mindkét karja, mint a kit a szélütés ér; arcára fakó sápadtság ült, a szeme homályos lett, mintha fátyolt húztak volna elébe . . . Egy percig némán, mozdulatlanul állt. ott, aztán hirtelen zsebébe nyúlt s átnyujtá Magdának a kulcsot. — Menj ! . . . menj . . . siess . . . egy perced van . . . hátha mást gondolok ! . . . Magda kisurrant, kint a folyosón csaknem összeesett a kiállott izgalomtól . . . Másnap ugyanabban a kis teremben Dombay Mihályt ott találták, agyonlőve. Kezében kis buldog revolvert szorongatott, — azzal lőtte keresztül szivét. — mert nem tudott élni a benne dúló szenvedéllyel, melyet Magda iránt érzett. Halálára örökös homály borult; senki se tudta az előzményeket, csupán Magda s ő azt örökre szivébe zárta . . . ritő eljárás portos teljesítésére s figyelme? tesse annak elmulasztásával járó káros követ kezményekre a legkomolyabban és a legnyo matékosabban. A káros következmények pe dig abban állanak, hogy az idézett törvén; szerint az ily hanyag szőlősgazdák elvesztik kölcsönre váló jogukat, a kifizetett részleteke . kamataival egyetemben azonnal vissza kell fi--j zetniök. Jó lesz tehát szénkénegezni ! — A lovasság felügyelője váro-i sunkban. (Jech tábornok, a lovasság uj fel 1 ügyelője első látogatását teszi a helybeli huszár ezrednél. Hétfőn fog Vácra érkezni s megvizs--:gálja az ezredet. Szerdán Taxis br. dandár 'i parancsnok fogja a honvéd-huszárezredet fel- 1 keresni. — Dijtekézés a Lövőkázban. A Lö < vőház vezetősége, örömünkre szolgál, a Lövő- c ház élénkségének fokozására dijtekézést rendez x A dijtekedobás ma, vasárnap délután vesz: s kezdetét, melyre igen szép tárgyakat szerezte! ; be. Úgy hiszszük, hogy a szózakoztató mulat.--! ság nem csak a tagokat, hanem az ifjúságot Ic is lecsalogatja majd az árnyas, szép Lövő- -c házba. — Iskolaszéki gyűlés tartatott f. hóóf 15-én, melyen Kokovay János h. iskolaszékül! elnök elnökölt. Az iskolaszék megtette azon ni előkészületeket, a melyek a tanév kezdetével le szükségeseknek bizonyultak. A tandíj szedést U Fodor Imre, Miokovits Antal, Bartoss Pál, üi Potoczky Vilma tanítókra és a kedves testvérekre ei bízta. A beiratásokat az osztálytanítók fogják szeptember 2., 3. és 4-én végezni. A tandíjról és se egyéb körülményről, a nagy közönség külön m felhíváson fog értesittetni. Az osztályok be- -9 osztására nézve azon változás történt, hogy yg Tóth Ferenc tanító átfogja venni a felsővárosi i=< I. posztály vezetését, Mlinkó Erzsébet .tanítónőre a középv. II. A) osztály vezetése bízatott, ,i mig Paull Béla tanító a középv. IV. B) osztályt iy fogja vezetni; Jankovits Ernő tanítóra pedig gi a középv. II—III. egyesitett fiosztály vezetése 92: bízatott. — Cogito, ergo sum. Gondolkodom, tehát vagyok. No igen a gondolkozás a leg- _ tisztább nyilvánulása a létnek, de csupán a n gondolkodó alany előtt. Második személynek io azonban gondolkodhatom én az Ítéletig, néki ül másként kell megmagyaráznom, hogy vagyok és ennek ezer és egy módja közük a legegy- -y szerübb, pld: hogy második személy urnák jIjí megcsípem a fülét, mely pillanatban, bár száz- -sj szórta jobb szeretné az ellenkezőjét mégis meg g-j kell győződnie, hogy vagyok. Most pedig fogunk f. szellemet idézni „ : . . . Minden jó lélek dicséri ii az urat ... Váci Műkedvelők Egyesülete !“ — az Úrban — nagy reverencziával instálom: : n tetszik Önnek míg élni?! És ha igen — no on akkor meg szabad véle bátrabban is szólni — nos ha igen, hát miből tudjuk azt mi meg, szegény avatatlanok ? Talán Ön is gondolko- -o dik ? Bocsánat ! ez édes kevés : Legyen szives — fülem épségben tartása mellett — más úton meggyőzni arról, hogy Ön él, Allah kötényére esküszöm: elfogom hinni, hogy godolatokkal küzd. Ha azonban Ön már nem volna — Allah terjeszsze ki az árnyékát — instálom : ne felejtsen el meghalni, legalább hadd páréntáljuk. — Eskiidtbirák szeptemberben. A pestvidéki törvényszéken múlt kedden sorsolták ki a jövő hónapban működő esküdtbirákat, kik között több helybeli polgár neve is előfordul. Rendes eskiidtbirák : Tragor Károly kereskedő, dr. Oberländer József ügyvéd, Kressák József magánzó, Ursziny Arnold gyógyszerész lett. Póttag lett Nagy Sándor püspöki uradalmi tanácsos.
