Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1901-07-21 / 29. szám

VAGI HÍRLAP

5

koronával járultak a tanítóegyesület szép céljainak előmozdításához. Több kisebb ügy képezte még ezután megbeszélés tárgyat és a gyűlés befejezése után a bizottságot az elnök szívesen látta vendégszerető asztalánál.

— Föltalálta magát. Még iskolába jártak a kis nebulók, mikor a jó tanitó bácsi azzal vált el tőlük, hogy különössen lelkűkre kötötte ne próbáljanak a szabad Dunában fürdeni. Ha épen olyan nagyon szeretik a Duna vizet, hát úgy térdig beleállhatnak, mert egy kis lábvizet venni még nem veszélyes. Azóta elmúlt már majdnem egyhónap s a gyerekek is elfeledték mar a jó intelmet. Az elmúlt héten éppen a jezett tanitó úr a Füzes körül sétált, midőn látta, hogy majdnem az egész osztály ott lubickol a nagy Dunába. Elfutja a méreg, látván hogy mennyire szót fogadtak neki a haszontalan fickók. Oda siet a parthoz s éppen a legrakoncátlanabb gyerek nevét kiáltva, mérgesen kérdi; »hogy mertek itt fürödni, mikor megmondtam, hogy nem szabad* Jancsi pedig, ki a legmesszebb volt a parttól, ritka nyugodt flegmával visszakiált, hogy: „hisz ! nem fürdünk mi tanitó úr, csak lábvizet veszünk“, s alig látszott ki az orra a sok rossz gyermeknek a vízből.

— Visszaküldött számlálólapok*

A múlt év utolsó napjáról felvett népszámlálási adatok összeállítása most folyik a központi statisztikai hivatalban. Ez a hivatal kellő rigorozitással jár el s ha egy számlálólapban csak egy kis hibát is talál, azt azonnal visszaküldi az illettő városnak kiigazítás végett. Városunkban végbevitt népszámlálás pontosságát mutatja, hogy csupán csak 132 darab számláló lap érkezett vissza kijavításra, melynek elintézése most folyik a városházán.

— Rozi a korzón. Sokszor hallotta Rozi, hogy mennyire pazar élvezet a dunaparti korzón sétálgatni esténkint. Kimaradási engedélyt kért hát asszonyától, de a nacscsága ezt kereken megtagadta. Rozin azonban nem lehetett kifogni. Föliüondott s még aznap este elhagyva helyét, ment egyenesen helyben lakó nagynénjéhez. A nagynéni nem volt otthon s ez igen kedvezett Rozi tervének. Hétköznapi ruhában volt s igy csak nem mehetett a Duna-partra. Minden lelkiismeretfurdalás nélkül feltörte a jó nagynéni szekrényeit s kiszedve belőlük a legszebb szoknyát, kabátot, kalapot, magára vette azokat s úgy ment a korzóra. Alig ment végig kétszer-háromszor a sétányon, már hatan is akadtak udvarlói az éppen ott harmonikázó legények körül. Miként a páva a pulykák között, úgy sétált Rozi a korzó királynője a szurkos kezű gavallérok között. Boldogsága már a tetőponton volt, mert éppen egy piktor segéd nagysádolta javában, midőn egyszerre csak hátulról jól elővette őt két hatalmas tenyér. A lovagok látván a közelgő veszélyt, mely immáron le is csapott, egyszerre szétrebbentek, Rozi pedig mintha csak jégverembe esett volna úgy lehűlt. Még egy pár csattanás, halk pisszegés, néma suttogás s Rozi és nagynénje eltűntek a korzóról az éj homályában. Két fiatal ember ül csak még a padokon a csillagos eget szemlélve, lent a kanális-lyukban is csak ketten vannak, Rozi és nagynénje. Majd két alak surran el a parton, az egyik piszkosan, rongyosan, sírva lépdel elől, a másik meg ünneplő ruhában siet utána vékony nádpálcával tessékelve drága unokáját maga előtt.

— A huszárok usztatási gyakorlata 28-án, mához egy hétre ér véget. E napon fogják átusztatni a nagy Dunát. A gyakorlatok most még a kis Dunán folynak.

— Az elemi iskolai szünidők rendezése. Lapunk olvasóit közelről érdekli az a rendelet, a mely e tárgyban a vármegye közigazgatási bizottságától a napokban küldetett szét. Adjuk a rendeletet egész terjedelmében : Igen sokszor megtörténik, hogy az egyes községek lakossága mezőgazdasági foglalkozásuk s egyéb viszonyaik folytán mintegy kényszeritőleg igénybe veszik iskolaköteles gyermeküket oly kisebb munkához, mely munka e gyermekeknek sem testi, sem lelki épségét nem veszélyezteti, de sőt tekintve jövő életmódjuk foglalkozási körét, azokat jövő munkájukra nézve ügyessé, fogékonynyá képezi, — ennélfogva éppen a jó iskoláztatás helyesen felfogott érdekéből nagyon is kívánatos tudni, hogy egyes községekben melyek azok a mezőgazdasági munkák, a melyekkel néhány napig már iskolaköteles gyermekek is foglalkozhatnak. Utasittatnak tehát a járási főszolgabirák, hogy a gondnokságokkal, az iskolaszékekkel s a tanítókkal egyetértőleg. 1. Határozzák meg járásuk minden községének mezőgazdasági általános munkaidejét, — jelölvén : mikor, körülbelül hány napig s minő terményekkel való foglalkozás veszi igénybe a lakosságot. 2. Jelöljék meg egyes községenként, hogy a mostani gyakorlatban levő szünidők között melyek azok, a mikor a községekben általános mezőgazdasági foglalkozás nincs s igy abban az időben az iskolai tanítás folytatható volna. Itt megjegyeztetik, hogy a nyári szünidei nagy meleg egyáltalában nem tekinthető akadályul a tanításra nézve, mert az ily meleg napokban a tanítás a kora reggeli időben G, 1/27—,/29 óra közt történhetnék. E rendelkezés célja egyfelől a munkás népen való segithetés, másfelől azonban a rendesebb és eredményesebb tanítás lévén, bizalommal várjuk el a megbízottaktól a leglelkiismeretesebb előterjesztést, mert az, hogy az iskolák legnagyobb többségében a tanítási szünetek oly hosszúra nyúljanak, gyakran májustól októberig, hogy a gyermekek csak a feledésnek tanuljanak s tudásukban ingatagokká legyenek, egyáltalában tovább nem tűrhető, akkor a mikor több apróbb-kisebb szünetekkel történő folytonosabb tanulással a szegény nép érdeke is kielégíthető s a gyermekek sikeresebb tanítása is biztosítható.

Talált tárgyak. A rendőrkapitánynál megtekinthetők és átvehetők a következő tárgyak: 2 drb. arany fülbevaló fehér kövekkel ; 1 arany fülbevaló kék kövekkel; 1 arany nyakék fehér és kék kövekkel.

X- kötőszövőgyár szennyvize nem sokáig fogja már bűzössé tenni a környék levegőjét'. Igaz, hogy 1898-ban már elkészült a levezető csatorna terve, hanem többek közt ez a terv is bedugult. Nemrég rendőrségünk újra felszólította a gyárat, hogy csináljon valamit szennyvizével. Elővették a régi tervet, hanem ezt ma már nem lehetett végrehajtani, mert a Széchenyi-utca felé éppen most kövezték ki az utat, oda csatornát építeni bajos. A képviselő testület bizottságot küldött ki, hogy tárgyaljon a gyárral és állapítsa meg az uj csatorna irányát. Sőt mértékét is úgy, hogy az a Vásártér küszöbön levő rendezése után utcai csatornának is legyen használható. A bizottság elvégezte a dolgát; az uj csatorna 60x75 cm. méretben a Zichy-utca torkolatánál levő gyűjtőcsatornához vezet, hossza 240 m. A gyár eredetileg 20 centiméteres nyílású csatornát akart csináltatni. A különbözetet részben a város fizeti meg.

— Jó madár. Bleier István nagymarosi születésű kereskedő-segéd, a ki — mellesleg legyen mondva — Budapestről 3 évre ki van

tiltva és már háromizben ült, a magyar és német nyelven kívül a tolvaj nyelvet is kitünően érti, zsebmetszői gyakorlatra a napokban városunkba jött. Tegnap, fényes nappal az evangélikus templom előtt Goldberger Gutmann váci kereskedőt evvel a kérdéssel állította meg : Merre van, kérem, a Constantintér ? — A kérdezett jóakarólag mutatott a Duna felé ; hanem e pillanatban valami rántást érzett a nyakán, fiatal emberét pedig futni látja. Kap a szemüvege után, hogy jobban szemügyre vegye a dolgot, ám a rabló éppen a szemüveget vitte magával. Kiabálni kezdett, mire a bérkocsisok megfogták a jó madarat és átadták Laczi István rendőrnek. A rendőségen bevallotta, hogy a bicskájával elvágott zsinóron zsebórát vélt elvezethetni. Azonban csalódott. — Most már útban van szülőfaluja felé.

— Többek panaszára figyelmezteti a rendőrség a Dunában hűsölőket, a kik a sétálók inegbotránkoztatására mezitelenkednek is, hogy tettenérés esetén a városi börtönben való hüsölésre fogja őket. Gyermekeknél az illető szülőket veszik majd elő.

— Vakondok elűzése. A földmivelésügyi miniszternek a hasznos állatok védelmére vonatkozó rendelete szerint a vakondot pusztítani tilos, mert ez állal életmódjánál fogva a mezőgazdaságnak több hasznot hajt, mint a mennyi kárt pl. virágos-, veteményes kertben esetleg okoz. Az ily kertek tulajdonosai a kártétel miatt is, de a vakond értékes bőrére való tekintettel is nemcsak üldözik, de irtják is ez állatot. Megjegyzésre méltó tehát, hogy mint jeleztük, az irtás tilos, az üldözés, elűzés azonban szabad és indokolt is, ha a károkozás tényleg fennforog. Ám ebben is lehetőleg emberségesen illik eljárni s ennek egy jól bevált módja az volna, hogy beitatunk o. n. büdös szarvasszarv-olajba kóczhengereket, vagy ócska posztódarabokat, s azokat bedugjuk a vakondtúrások menetébe. Az olaj rendkívül penetráns szagát a vakond ki nem bírja s elvándorol talán oly földterületre, hol már csak hasznot tesz túrásával s a növények gyökérzetén élő káros állatok pusztításával.

— Lövések a tolvajok ellen. Az uborka szezon alatt a mélyen tisztelt tolvajok azt tartván, hogy minden nagyobb betörést a zsebtolvajok javára ütnek el, f. hó 14-én éjjel betörtek Szeőke Bálint honv. huszár főhadnagyhoz és onnan egyet-mást emlékül el akartak vinni. A főhadnagy azonban észrevette az az ismeretlenek ravasz szándékát és egypár lövésével elriasztotta őket annak véghezvitelétől.

— Figyelmeztetés. A rendőrség tapasztalván, hogy egyes gazdák csépelni való gabonát, sőt nagyobb mennyiségű takarmányt is szállítanak be a város területére, figyelmezteti a gazdákat, hogy ezzel a tűzrendészeti törvényekkel jönnek összeütközésbe. Ha ez a figyelmeztetés nem használ, a többi gazdákat megvédelmezendő az egyesek gondatlanságából eredő bajtól, kénytelen lesz a kapitányság a legerélyesebb büntetésekhez nyúlni.

— Harisnya lopás. Egy alak a kánikula alatt is rettegéssel gondolván a majd bekövetkező télre a kötőszövőgyárnak a városban levő fiók üzletéből 62 pár harisnyát ellopott. De áldásos melegét nem érezhette, mert még a tél beállta előtt hűvösre került, persze harisnyák nélkül. Hogy meddig fog hüsölni, az még a járásbíróság titka.

— Sik Lipót tánciskolája a Kúrián ma este 8 órakor tartja a főpróbát. A szülőket meghívó nélkül is szívesen látja.