Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1901-07-07 / 27. szám
6 Szerkesztői üzenetek. Munkatárs. Ne tessék azt a jelzőt használni. Nem kapja a lapot azért, mert nem dolgozik. A lappal némi kötelezettségek is járnak. Érdeklődő. Figijelö úr köszöni az érdeklődést, de most egyelőre nem ir Szombati jegyzeteket, mert szabadságon van. Legközelebb folytatja munkásságát. Váchartyán. Tudósításait ezután is szívesen veszszük. Nem közölhető egy csomó vers, mely az utóbbi hetekben hozzánk be lett küldve. Egytől-egyig mind gyenge szárnypróbálgatások — kár a papírért. K. J. Oly jó mostanság künn sétálni, miért tölti idejét a szobában tárcák írásával, mikor tudja, hogy úgyse válik be. A mezei egerek irtása. Vác, juli. 6. A földművelésügyi miniszter a városoknak szivére kötötte, hogy a mezei egerek látásáról erélyesen intézkedjék. Az irtásra rövid útmutatást adott ki, melyet városunk utján mi is megkaptunk. Gazdáink okulására közöljük a következő cikkelyt: A mezei egerek, helyesebben mondva mezei pockok okozta károk meggátlása végett szükséges, hogy e kártevő állatok irtását ne csak akkor (őszszel) kezdjük, a mikor kártételük már megkezdődött, vagy a mikor már annyira elszapórorodtak, hogy irtásuk a nagy költség és a szükséges munka miatt igen drága volna hanem, hogy már akkor fogjunk hozzá, a mikor a fenyegető bajt csekély költséggel és kevés munkával még csirályában elfojthatjuk. E végből a pocokirtó munkálatot a következőképen áll beosztani. Tavasz végén az aratásig azokon a helyeken irtjuk a pockot, a mely helyek szántás alá nem kerülnek. Ilyen helyek a legelők a kaszálók, a herések, a mindig föl szántatlanul maradó partok, töltések és az utmenti részek. Nyáron aratás után az irtást a feltör tarlóban folytatjuk a cséplés után pedig a kazlak és a nyomtató, vagy cséplő szérűk helyein. Védekezés a föl nem szántott tender ten : Ez a védekezés mai nap csak a hohenheimi egérfogókkal történhetik, mert a mérgek alkalmazása egyrészt nehézkes, másrészt költséges. A hohenheimi fogó olcsó: száza tiz koronába kerül és kis gondozással, ha a fogó drótszerkezetét gyakrabban megolajozzák, hogy a rozsda tönkre ne tegye, eltart évekig. A sikeres védekezéshez kívánatos, hogy a fogóból a szükséges mennyiség minden percben rendelkezésünkre álljon. Kisebb gazdának elég 50—60 drb. belőle; 500—600 holdra már 300—400 drb. kell, ellenben 1000 holdon felül legalább 1000 fogó szükséges. De jó beosztással elég lehet az 8000—10000 holdra is. A hol a tavasz végén a lerágott fűről észrevesszük, hogy a pocok letelepedett és már néhány szökőiyukat is túrt. ott azt azonnal ki kell irtani. Ez oknál fogva meg kell hagyni a mezőőröknek és a gazdasági cselédségnek, hogy a pockokat mindig szemmel tartsák és mozgolódásukat a gazdájuknak mindig bejelententsék. A pocokfogás pedig a következőképen történik. A pocokjárta hely valamennyi szökőlyukát és bejáróját be kell előzetesen tiproztatni még pedig legjobb a déli órákban. Ez a betiprás azért szükséges, hogy megtudjuk, vájjon melyik lyukban él a pocok ? Mert a mely lyuk másnap a fogás idején nyitva lesz, abban bizonyára van pocok. Az egérlyukak ezen betiprása felette gyorsítja a fogást, VAGI HÍRLAP mert a fogót azután csak abban lyukban alkalmazzuk, a melyben tényleg van pocok. A pocok bejáróiból egyszerre csak annyit tiprasunk be, hogy az másnap a délelőtti munkához elég legyen : másnap reggel a fogás közben, a délutáni munkához tipratunk. Gondoskodjunk, hogy az irtandó területen a pocoklyukak legalább félnappal korábban betiprassanak. A mely pocokbejárót a munkás másnap nyitva találja, abba mindegyikbe egyegy megvetett fogót úgy illeszt be, hogy egyrészt a fogó karikáját a lyuk fala ne szorítsa, másrészt, hogy a pocok a fogó csöve mellett könnyű szerrel el ne osonjon, hanem kénytelen legyen a fogóba bele menni, a kötőfonalat elrágni, hogy aztán valóban hurokra kerülve, megfogódjek. Mikor a munkás valamennyi fogóját elhelyezte, vagy az összen nyitott poczokbejárót fogóval felszerelte, akkor félóráig bántatlanul hagyja fogóit. Ezt az idejét arra használja fel, hogy betiporja azokat az egérlyukakat, a melyekre délután kerül a fogás sora. Ha a félórája elmúlt, akkor a munkás az elhelyezett fogókat elejétől végig megvizsgálja, hogy vájjon melyikben van már pocok ? Hogy melyik fogó fogott már, azt, ha a munkás a fogót jól illesztette be, a fogónak érintése nélkül is könnyen lehet látni. A mely fogóban vau pocok, annak fogókarikája kifelé áll. Az ilyen fogót a munkás ki szedi a pockot'belőle óvatosan kidobja és ha még élne, megöli, farkát pedig levágja, hogy vele a fogás befejeztével gazdájának beszámoljon. Ha valamennyi fogóját végig nézte, akkor a felszabadult fogóit ismét felszereli, megveti, azaz a kiszabadult fogókarikát a csőbe szorítja s azt a cső oldalrészén át megköti s azután a soron levő pocoklikba beilleszti. Ha csak kis területen, vagy csak kevés számú fogóval dolgozik (pl. 50 — 60 darabbal) akkor e fogók elhelyezése után megint vár s azonközben folytatja a délutáni irtandó terület betiprását. De ha 120—150 fogóval dolgozik és ügyes betanult munkás pedig többel is bánhatik el a akkor rendesen úgy lesz a dolog, hogy mindig csak a fogóit kell bejárnia, mert olyan gyorsan halad a fogán. így eljárva a területhez mért számú munkás addig folytatja a fogást, mig a pockot ki nem irtja. Ha az egyik pocoktanyával kész, akkor hozzáfog a másikhoz. Ezt a hohenheimi fogót azonban nem csak nyáron, hanem pl. a heérsekben, a lucernásokban és az őszi vetésekben bármikor is használhatjuk. Védekezés az aratás után. Ha a pocok nyáron a gabonába húzódott, onnan csak a tarló feltörésekor irtható ki. A pocok nem mélyen fészkel, hanem csak 18—25 centire a föld színe alatt. Azért tehát a pocoklepte tarlón nem szabad beérnünk az egyszerű tarlóhántással, hanem fel is kell azt szántanunk, hogy az eke a pockokat mind felvesse, hogy azokat az ekét követő munkás ujjnyi vastag veszszőből kötött egérverő-nyalábbal agyonverhesse. Ha a tarlóhántás a gyom miatt el nem maradhat, akkor a pocok irtása miatt úgy kell segíteni a bajon, hogy az elébb selebuktatott tarló kizöldülése után felszátjuk s a pockokat agyonverjük. Általában valahányszor a földet az eke járja, rajta kell lenni, hogy az ekétől felvetett pockot agyonveressük. Ez a pocokirtás a legolcsóbb és a legjobb. A pocokirtást, úgy is lehet végrehajtani, hogy a pocoklepte területnek eleinte csak s/4-ed részét szántjuk fel és a negyedik negyedet, vagy esetleg meg az ennél is kisebb részt legjobban a felszántás alá kerülő terület középe táj ján vagy egy hétig felszántatlanul hagyjuk I hogy a pocok a szántásról, a fel nem szántott területre húzódjék, a hol aztán a szántáskor szintén agyonveretjük. Pocokirtás a cséplés bevégeztéve : Ha a cséplés bevégződött és a tarlót feltörték, a pocok nagy része a cséplőhelyeken mar adó szalma- és törekkazlakba szorul, a hol kitelelve, tavaszszal megint szanaszét vándorol. A pocoknak ezt a természetes összeverődését szintén föl kell használni az irtásra. Az ilyen szalmakazlak helyét 25—30 centiméter mély és ugyan olyan széles árokkal úgy zárjuk körül, hogy a kazalból kifelé igyekvő pocok okvetlenül az árokba hulljon. Ez utóbbi oknál fogva szükséges, hogy a körü'záró árok fala igen meredek és egészen sima legyen. Az ilyen árok ásása lehetséges, mert tudják, hogy a pockok csak kötött földön garázdálkodnak. Az ebbe az árokba hullott pockot azután agyonverjük, vagy a hol ezt elmulasztják ott az árok talpára 2—3 ölnyi távolságban vahmi hegyes karóval egymás mellett 2—3 lyu<at fúrnak, hogy e lyukak az árok egész szélességét elfoglalják és hogy az az ide-oda futkosó pocok közöttük el ne szaladhasson, hanem beléjük hulljon. Az igy behullott pocok azután éhen vesz. Az elhullott pockokat, ha az árok lyukai .velük megtelnek, azután időről időre eltávolítjuk, vagy helyüket betemetik és mellettük ismét az árok fenekén újabb lyukat fúrnak. A hol a nyári pocokirtás elmaradt és ősz elején sok a pocok, ott az őszi vetés és a herések tábláit szintén a fönnebbi módon kell körülárkolni, hogy a pocok e táblákba be nem húzódhassák. Ezzel a háromféle irtó eljárással (a fogóval, a szántáskor való agyonveréssel és az árkolással), ha mindegyiket idejében és alaposan végrehajtjuk, sikerül a pockot annyira kiirtani, hogy az nemcsak már a nyár derekán, hanem őszszel sem tesz kárt és megóvhatjuk tőle nemcsak az őszi vetéseket, hanem a jövő évi takarmányt adó heréseket is. Persze a siker teljessége nem egy gazda, hanem az összes szomszédok, vagy legtöbbször a község összes lakosságának jóakaratán múlik, mert a pocokjárással szemben a kisebb gazda magára hagyatva semmit sem tehet. Itt csak a gazdák együttes működése biztosítja a sikert s e siker annál nagyobb, mennél őszintébb és mennél jobb akaratú ez az egyesülés. Irodalom. Háztartás. Kürthy Emilné szerkesztésében és az Athenaeum r. t. kiadásában liavonként 3-szor megjelenő Háztartás a magyar gazdasszonyoknak egyetlen magyar lap a, mely a háztartás minden ágában útbaigazítást ád helylyel-közzel képekkel magyarázva. A Háztartás bő szépirodalmi részét irodalmunk legkiválóbb művelői szerkesztik. Költemények, elbeszélések a legjobb irók tollából élénkítik a Háztartás tartalmát és a mi szintén igen nagy érdeklődésre számit: a divat is szóhoz jut Írásban és képben, ennek a mega nemében egyetlen lapnak a hasábjain. A Háztartás gyönyörű színes borítékban jelenik meg és előfizetési ára f/4 évre 3 korona. Mutatványszámot küld ingyen a kiadóhivatal : Budapest, Kerepesi-ut 54. Magyar Bazár. Ezt a legrégibb, legjobb divatlapot az Athenaeum r.-t. adja ki. A Magyar Bazár az egyetlen magyar divatlap, mely havonként négyszer jelenik meg mindig bő divatrészszel, gyönyörű színes divatképekkel és illusztrált szépirodalmi melléklettel. A Magyar Bazár borítékján annyi tudn valót közöl a társaságból, háztartásból, regény!, a mennyit egyetlenegy sem a hazai divatlapok közül; a Magyar Bazár előfizetési ára 1ji évre 4 korona. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal: Budapesten, Kerepesi-ut 54 szám alatt.
