Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1901-06-16 / 24. szám

4 VÁCI HÍRLAP sen adta beleegyezését s megajándékozta az egyesületet keretbe foglalt arcképével. A kül­döttség tizenegy tagja Kokovay János admi­nisztrátor vendége volt. — E iió 11-én avatta fel Jung János f. püspök Odray Celestint préposttá a székesegyház kanonoki oratóriu­mában. — Váciak Budafokon. Múlt vasárnapon dr. Zádor János polgármester vezetése alatt 15 tagú társaság ment Budafokra tanulmá­nyozni az ottani villamos világítást és vízve­zetéket. A társaságot Varga József igazgató­mérnök vezette körül a telepen, a mely igazán szépen, kiváló szakszerűséggel van berendezve. Ha meggondoljuk, hogy Budafoknak 7500 la­kója van s már villany világit utcáin, vízveze­tékkel látja el nemcsak a lakóházakat, hanem a hét kilométerre fekvő Tétényt is, gondolko­zóba kell esnünk, mi miatt is vagyunk hátrább annál a csinos kis községnél. Ők fél millió forintot fektettek bele a két vállalatba, vájjon nálunk nem bírnák-e el a hasonló befektetést. A társaság megtekintette a Törley-pezsgőgyárat is, mely után a vendégszerető község kedélyes vacsorát rendezett váci vendégeinek. — Esküvő. Folyó hó 20-án köt házassá­got Budapesten a IV. kerületi állami anyakönyv­vezető előtt gróf. Gruy Chanel Thomasina váci lakos blasnicai és tótprónai Prónay József ; romhányi nagybirtokossal. — Az érettségi eredménye. Folyó hó 15-től 19-ig tartott a helybeli kegyestani­­tórendi főgimnáziumban a szóbeli érettségi vizsgálat. A vizsgálóbizottság elnöke Francsics Norbert tankerületi főigazgató volt. Az- érett­ségi eredménye várakozáson felül jól sikerült. Úgy a főigazgató, valamint a tanári kar a le­hető legjobn indulattal viseltetett az érettsé­gizendő ifjúság irányában, de viszont az ifjak is nagyfokú szorgalmukkal tették magukat erre érdemesekké. Negyven ifjú lépett ki mint érett ember a világba az idén s ez dicséret is lehet példásszigoruságáról hires gimnáziumunknak. Az érettségi vizsgálatra negyvenhetei! jelentkeztek, írásbelin nem bukott el egy sem. A szóbelin jelesen érett négy és pedig : Tangl Endre v. e. n. p. Orbán József, Révész Sándor és Kallós Arnold; jól érett 12, egyszerűen érett 24. Egy tantárgyból elbukott s két hónapra visszavet­tetett négy, több tantárgyból bukott s egy évre visszavettetett kettő. Közvetlen a szóbeli vizsga előtt visszalépett egy magántanuló. — Tokodi Lajos temetése. A fegyházi tűznél szerencsétlenül járt Tokodi Lajos teme­tése általános részvét mellett ment végbe múlt hétfőn a Vetési-utcai gyászházból. A koporsót nagyszámú koszorúk borították, szalagjaikon a következő felírásokkal: Hivatása áldozatá­nak — Vác város közönsége. Tokody Lajos bajtársnak — A budapesti önk. tűzoltóteslület. Hivatása áldozatának — A váci önk. tűzolló­­testütet stb. Megjelentek a temetésen a buda­pesti önkéntes tűzoltóktól tizen Hevesi Jakab szakaszparancsnok vezetése alatt, a szent­endrei önkéntes tűzoltótestülettől Pelrovits János parancsnok és Leitner Samu alparancs­­nok, Tótfaluról nyolc tűzoltó Mascha Mátyás szakaszparancsnokkal. Általánosan feltűnt s hosszabb ideig beszéd tárgya volt, hogy sem a város, sem a fegyház hivatalosan nem kép­viseltette magát. Minekünk nem hivatásunk a magyarázatokat közölni, a kik azonban ezeket hallották, részben megnyugodtak, részben más véleményen voltak. A mi tűzoltóságunk is tel­jesen részt vett a temetésen díszben, felszere­lésekkel. A gyászháznál megható beszédet tar­tott kollégái nevében Täuber Ferenc tűzoltó, mely után a temetőbe kisérték ki a halottat. Itt a sir szélére dr. Flór is Áron budapesti önkéntes tűzoltó és orvos állt s mondott gyász­beszédet, melyből közöljük a következő rész­letet : Ha az őszi szél elfonyasztja, megsárgitja a faleveleket s a porba az anyaföldbe lehull, hon­­nét fő táplálékát nyeré, ha a századok viha­rával dacoló terebélyes tölgy a rágcsáló rovarok pusztítása miatt ledől: az emberi elme méla­­búsan elmereng az enyészet megmásíthatatlan törvényén, de ha a fergeteg, az ádáz sors az emberi élet viruló fáját, a teljesen egészséges törzset ketté töri s gyökerestől kitépi a föld­ből, szivünkből az égető kínok lángja kitör s könyünk árja nem oltja el azt egyhamar. Ne zokogjatok ti bús szülők, hiszen mind­nyájan zsoldosai vagyunk a halálnak, lám a mag is borult ősszel vettetik el, hogy a tavasz szép ege alatt kivirágozzék. Az Úr fordítsa orszá­gát ti reátok, az Úr áldása harmatozzék le tireátok, az Űr sokasitsa meg napjaitokat, me­lyek legyenek tiszták, mint fehérliliom szirmai­ról leperdülő reggeli harmat, folylyanak nyu­godtan, mint a tavasz tarka virányai felett suttogó lenge szellő. Te pedig nemes keblű sírodban pihenő bajtárs, ha szívből jött szóza­tunk a sir mélyére lehallatszik, fogadd baráti elismerő szózatunkat, halld meg szent fogadás­tételünket, hogy mikép te, úgy mi is minden­kor összetartó munkásai leszünk a szent ügy­nek, melyre önként vállalkoztunk. Mi fogadást tettünk s az áldás égből szálljon alá. — A dalárda mulatsága. A dalárda pártoló tagjainak tegnap este rendezte mulat­ságát a Lövőházban. A mulatságot hangver­seny előzte meg, melynek ez volt a programmja : 1. Virágnak mondanálak. Zsák Vilmostól. Énekelte a Dalegyesület. — 2. Levél egy el­utazott barátom után. Tompa Mihálytól. Sza­valta : Zalánffy Giziké. — 3. Magyar népdalok. Goll Jánostól. Énekelte a Dalegyesület. — 4. Berkes bácsi. Irta és' felolvasta: ' Miokovich Antal. — 5. Oh mily szép az élet. Strauss Jánostól. Énekelte a Dalegyesület. — A kötőszövőgyár veszedelem­ben. Nagy veszedelemben forgott pénteken délután két és három óra közt a kötőszövő­gyár. A termekben dolgozó munkásnők ugyan­is észrevették, hogy a földszintén levő zsákok, továbbá a közel levő kerítés erősen füstöl és lángot is fogott. Szerencsére gyorsan el­nyomták az akkor már jó kora tüzet és igy végzetessé válható nagy bajtól megmenekült a munkáscsoport is, maga a nagy gyártelep is. A tűz, miként a vizsgálat kiderítette, csak is úgy keletkezhetett, hogy az erős nyugati szél, bár magas a kémény, ebből szikrákat vitt szét is a szikrák erre a papiros és zsáktömegre es­tek. A rendőrkapitányunk igen helyesen, hogy az ily veszedelem ne ismétlődhessék, elren­delte, hogy a gyártelep kéményére rövid idő alatt szikrafogót tegyenek fel. — Az evangélikus iskola majálisa. Mint minden évben, úgy ez idén is kedves mulatsággal fejezték be a tanévet az evangéli­kus iskola vezetői, a mely mulatságon nem­csak a sok apróság, hanem ezek szülői s az érdeklődők vettek részt. Korán reggel kivonul­tak a cselőtei völgybe s egész estig viszhang­­zott a völgy a gyermekek vig hangjától. Dél­után pedig a mint a hőség kissé enyhült, ki­jöttek a gyermekek szülei, jóakarói s vidám zene mellett csakhamar táncra perdült a fia­talság és estszürkületre annál vigabb lett a hangulat úgy, hogy csak éjszaka kezdetén oszlottak szét végkép a vendégek, kik között városunk intelligenciája ez évben is nagyon szép számmal volt képviselve. Az iskola ja­vára felülfizettek : Ivánka Pál 10 K, Gajáry Géza á K, Schwanfelder József, Zelina Lajos 8—8 K, Br. Marschall Gyula, Gindrich József, Pertzian Gusztáv 5—5 K, Molnár Máté, Vetter Róbert 4—4 K, Dr. Hörl Péter 3 K, Bartl Emil, Friedrich Alajos, Góts Viktor, Jäger N. Ku­­bitezky György, özv. Liszt Mihályné, Meiszner János, Menyhárt István, Mikula Aladár, Mocsy Mihály, Szeleczky Gáspár, Tornyos Pál, dr. Tragor Ignác 2—2 K, Biaesch Ulrik, Boczkó Etelka, Farkas Antalné, Gyeney János, Juszkó Sándor, Kozma Gábor, dr. Krno Péter, N. N., N. N., N. N., N. N., özv. Pázig Oszvaldné, Sáfár Béla, Torday Jenő 1 — 1 K, Glósz And­rás, 70 fillér, Boczkó Imre és Szilvásy lvál- 1 mán 60—60 fillért, ezenkívül Szakszik Mihály 4 K. értékű húsneműt ajándékozott, minde­zekért a nemeskeblű adakozóknak ezúttal is hálás köszönetét mond a rendezőség. — A. keddi tűzvész. Még dolgoztak a fegyházon s a romokat takarították el, midőn kedden reggel megszólalt a piaristák harangja s rövid időre rá a templomok harangjait ver­ték félre. A tüzveszedelemtől idegessé tett nagy tömeg sietett a merre a hatalmas füstfelhő emelkedett az égnek. Az első pillanatban a messzejáróknak riasztó hir érkezett: ég a püs­pöki palota, mások pedig a gimnázium égését hirdették. A Steiner-házban volt raktárak gyúl­­tak ki. A roppant forróságban és szárazság­ban a tűz ijesztő gyorsasággal terjedt, úgy, hogy az összes raktárak egy rövid negyedóra alatt lángokban állottak s az emésztő tűz a Petróczy-utcában levő nagy magtárépületbe is belekapott. A tűzoltóság arra szorítkozott, hogy a közbeékelt nagy Gálik-házat valahogyan meg­mentse. Ebben vagy segítségére volt a katona­ság, mely nem sokára a tűzoltók után meg­érkezett és segédkezett. Velzer Lajos töbekkel felment a padlásra s az épület északi részén levő tetőzetet rombolta le, mig a katonaság a túlsó oldalon levő szobák kiürítésén dolgozott. A szél bár délnek fújt, mégis sikerült az egész épületet megmenteni. A Petróczy-utcai magtár égése iszonyú volt. Mig az egyik, a belső oldala égett, addig men­tettek belőle azt, a mit lehetett, de később a zsarátnok behullott az emeletekre s kívül, belül égett a hatalmas épület. Oly forróság volt ekkor a környéken, hogy a Petróczy-utcában tartózkodni lehetetlen volt s a tűzoltóságunk, úgy szintén a Saxlehner-gyáriak csak később közelíthették meg az égő épületet. Nagy sze­rencse, hogy az utca túlsó felén épület nincs, mert az menthetetlen lett volna. így is a püspökkertben levő zöld fű meggyulladt. Dél­tájon a mi kifáradt, agyondolgozott tűzol­tóinkat a tótfaluiak váltották fel s buzgón dolgoztak. Oly nagy volt ez a tűz, hogy még három nap után csütörtök éjjel vörösen izzó gabonatömegeket locsoltak le a törmelékek eltakarításával megbízott munkások. A tűznél többen nagy károkat szenvedtek. Steiner Henriknének 5—6 ezer korona a kára, nem kevesebb a Szarnék testvéreké, kiknek há­rom vaggon árpájuk igen sok liszt zsákostól elégett. A tűz keletkezésére nézve a rendőrség már megtartotta a vizsgálatot. Busznak József ko­csis és Ulanek Julianna cselédleány vették először észre s úgy látták, hogy a Haggen­­macher által bérelt zárt raktár gyűlt ki előbb. Zsidek Ignác pedig azt mondotta a rendőrség előtt, hogy két helyen a raktárában s a fészer felső részén egyszerre égett. A vizsgálatot még folytatják s a rendőrségnek az a véleménye, hogy a tűz vétkes gondatlanságból eredt. Végül még szóljunk a tűzoltásról. Nem említve arról, hogy derék tűzoltóságunk mai felszere­lése nem felel meg a kivánalmaknak — erre még úgy is visszatérünk — egyenesen fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom