Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1901-06-09 / 23. szám
4 VAGI H.IRL A P Itthon nővére ápolta odaadó szeretettel. Szivesen fogadta látogatóit, elbeszélgetett velük s baja súlyosságáról nem is tudott. A sok fekvés azonban csak siettette hálála óráját. Múlt szerdán délután két óra előtt megkérdezte nővérétől, hogy hány óra, később pedig arra kérte, hogy dörzsölje testét. Aztán lehunyta szemét. Nővére még őrült, hogy mily nyugodt álma van bátyjának. Nemsokára gazdasszonya is bejött, orvost hívtak, a ki konstatálta a halál beálltát. Jó szivéről tanúskodik az elhunyt apátkanonoknak, hogy jótékony intézményekről nem feledkezett meg végrendeletében, Ez év április 11-én kelt végrendelete, melyben Kokovay János karkáplánját nevezi meg végrendeleti végrekajtónak. Négyszáz koronát hagyott misére, tiz darab aranyat püspökének, 200 koronát az egyházmegyei alapoknak, hatszázat a papnevelőnek, a legényegyletnek 200, a kát. körnek 30, a szt. Vince-egyletnek 100 koronát. Rendelkezett, hogy a budapesti vakok, hülyék intézetei, a nőegylet, a gyermekmenhely és több jótékonycélú intézet kisebb nagyobb öszszeget kapjon. Ezenkívül a váci és félegyházi főgimnáziumban, a váci és felegyházi elemi I iskolákban ez évben sikerrel vizsgázott tanúlóknak is hagyományozott egy nagyobb össze- I get. Örökösei négy testvére, kik a végrende- j letben tett adományokat kiegyenlitni tartoznak, j Az elhunyt apát-kanonok temetése pénteken délután volt. Holttestét koporsóba zárva, melyet több koszorú borított, a székesegyházba vitték, a mely teljesen megtelt részvétét nyilvánító közönséggel. Küldöttség jött Félegyházáról, melyet Szerelemhegyi Károly polgármester vezetett. A vidéki papságból Kiss Boldizsár félegyházi esperes-plébános, Odray Celestin hatvani prépost, dr. Kazaly Imre nagykátai plébános és még többen jelentek meg. A temetési szertartást püspökünk végezte s a kispapok kara két megható gyászdalt énekelt, mely után a kriptába vitt ék az elhunyt apátkanonok holttestét. Szombaton volt a gyászmise lelkiüdvéért, melyet szintén a megyés püspök végzett s itt a hivatalos személyeken kívül ismét nagy közönség jelent meg. A halálozásról a káptalan és a család adott ki gyászjelentést. A káptalané, a melyhez hasonló a család gyászjelentése, igy szól: A váci székesegyházi káptalan szomorodott szívvel jelenti, hogy nagyságos és főtisztelendő Agócs János keresztelő szt. Jánosról nevezett jánosii címzetes apát, váci székesegyházi kanonok és Vác alsóvárosi plébános, iskolaszéki elnök, stb. életének 63-ik, papságának 36-ik, kanonokságának 3 - ik évében folyó hó 5-én délután 3 órakor keresztény türelemmel viselt hosszas szenvedés és a haldoklók szentségeinek ismételten történt ájtatos felvétele után vissza-adta lelkét Teremtőjének. Hült tetemei folyó hó 7-én, pénteken délután 6 órakor fognak a székesegyházi sírboltba örök nyugalomra elhelyeztetni ; az engesztelő szentmise áldozat pedig folyó hó 8-án, szombaton d. e. 9 órakor fog a székesegyházban a Mindenhatónak bemutattatni. Az örök világosság fényeskedjék neki ! A fegyház égése. Vác, junius 9. Ijesztő hir, de még nagyobb füst terjedt szét tegnap kora reggel a városban. Trombita szólt, az öreg Roskoványi is megkondult, a sok kongó harang közt szava vészjóslóan átbúgott és az utcákat elárasztotta a kiváncsi közönség. — Ég a fegyház ! kiáltották mindenfelé s a hir igaznak bizonyult. Rövid néhány hét alatt ez a második tűzeset a fegyházban. Balkay István fegyintézeti igazgató, midőn a miniszteri tanácsosával beszélt, kijelentette, hogy őt üldözi a tűz, egyszer le kell égnie. Ötödik tűzeset ez, négyet elfojtottak, az ötödik már jelentékeny kárt és izgalmat okozott. Reggel hét óra előtt keletkezett az a tűz a padlás feljárásnál s két óra alatt |_J alakban leégett a fegyház régi épülete. Rövid negyed óra alatt ott termettek tűzoltóink s Borbély Sándor, Mlinkó István, Millmann Géza,. Miklósovits Sándor és Csányi István vezetése alatt több oldalról a tűz lokalizálásához fogtak. A fegyháznak déli oldalát látta a százakra menő közönség égni, de nem kisebb veszedelem volt benn, a hol két párhuzamos, a déli oldallal egynefüggő két emeletes épületrész tetőzete is égett. A rendet a fegyházi őrség s rendőrségünk, később pedig Békéssy Béla huszárfőhadnagy vezetése alatt megérkezett huszárszázad tartotta fel. Benn a belső udvarokban kemény küzdelem folyt a pusztító elemmel. Tűzoltóinknak ilyen tüzük a siketnéma-intézet égése óta nem volt s hathatósan kezükre jártak a munkában a rabok, kik emberfölötti módon dolgoztak s a vizet szállították. Maga a tömlő felhúzása a második emeletre óriási munka volt, nem kisebb a vizet oda felnyomni. Roppant füst fojtotta a munkás sereget s sokszor, pillanatokra megakadt az oltás, az emésztő láng pedig haladt tovább. Hogy a belső épületeket nem pusztította el a tűz, attól a középen levő kápolna mentette meg. A kápolna némileg magasabban fekszik az épületeknél s tűzfal választja el. Täuber Ferenc tűzoltó jelent meg itt először és a már gerendákat emésztő tüzet eloltotta, később pedig a vízcsövek sugarait irányították a falaknak megmentvén ezáltal a fegyház nagy részét. Ha a tűz a kápolna tetőzetén át tűd haladni, úgy könnyen áldozata lehetett volna az egész fegyház. A padláson nagy mennyiségű gyümölcsszállító kosár, ócska halina-ruhák voltak elhelyezve, ezek égése okozta azt a roppant füstöt,^ mely az alsó városi kaszárnyáig betöltött minden udvart nagy ijedelmet keltve. Hogy hogyan keletkezett a tűz, még nem tudják. Meg ke’l cáfolnunk a terjengő hirt, hogy már ott lappangott egész éjjel a padláson s csak reggel tört ki. Ez nem lehetséges, mert a hol először a tűzszikrák kipattantak, egy fél órával előbb négy fegyenc járt egy fegyőr felügyelete alatt s ezek akkor még mit sem vettek észre. Legvalószínűbb, hogy az egyik fegyenc, bár ezt a legszigorúbban büntetik, pipára gyújtott s a gyufát oly helyre dobta, a hol gyúlékony anyag volt. Említettük, hogy a fegyház égése nagy izgatottságot keltett. Nálunk is, de főleg a fővárosban a reggeli vonatok utasai vitték be a hirt, hogy ég a váci fegyház s néhány óra alatt Budapesten a rabok szökéséről beszéltek. Pedig dehogy ! Balkay igazgató a tűz kitörésekor nyiratkozott s minthogy félig megnyirt fejjel nem mehetett ki, a fegyencborbély kezei alól adta ki a parancsokat. Jól hajtották végre. Körülbelül száz fegyenc dolgozott a tűz lokalizálásán, a dunaparti műhelyekben mintha mi sem történt volna, a legnagyobb nyugalom uralkodott s az asztalosok, kovácsok, szabók — mind fegyencek — szorgalmasan dolgoztak. Délben aztán kiderült, hogy a fegyencek is mind megvannak. Ekkor számlálták össze ugyanis őket s nem hiányzott egy sem a közel ezer főre menő létszámból. Az igazságügyminiszteriumban is izgalmat keltett a váci tűz hire. Távirati utón kérdezték meg Balkay igazgatót, hogy nem kell-e katonai segítség s ha a tűz nagy, úgy a budapesti tűzoltóságot is vegye igénybe. Az igazgató visszatáviratozott, hogy nincs szükség már senkire, a tűz lokalizálva van. Emlékezzünk meg arról is, hogy nem kisebb ijedtség volt a Tabánban is. Volt is rá okuk, hiszen, különösen a tűz kiütésekor déli szél fújt s a Tabán valóságos tűzfészek. Fia ott egyik házban belekap a láng, nincs oly önfeláldozó tüzoltótestület, mely az egész Tabánt megmenteni képes. Ajánlatos is a rendőrségünknek, hogy nézzen szét ebben a tűzfészekben. vájjon azt a rendeletét, hogy minden házban készen álljon a viz a veszedelem elfojtására, végre hajtották-e. Most, midőn e sorokat Írjuk, a fegyház nagy épületén a romokat tisztogatják szomorú lakói, a fegyencek. Nekik is nagy érdemük, hogy nem pusztult el nagyobb épületrész. Jutalmat valószínűleg kapnak is érte. A kár nagyságát csak ezután fogják megálapitani, a száz ezer koronát azonban az eddigi becslések szerint nem éri el. Helyi és vidéki hirek. — A törvényszék elnöke nálunk. Szeyfriecl József a pestvidéki törvényszék elnöke e héten városunkban járt s. a helybeli járásbíróságot vizsgálta meg. A törvényszék elnöke e héten ismét ellátogat Vácra. — A világítási bizottság Promontóron. Reitter Ödön gyáros utján a promontóri villamos világítási és vizműigazgatóság hívta városuk vilagitásügyi bizottságát, hogy az ottani villamos világítást, berendezés és felszerelést tanulmányozza. A bizottság elfogadta a meghívást s ma, vasárnap dr. Zádor János polgármester vezetése alatt Promontórra rándultak ki. Az érdeklődést mutatja, hogy a bizottsággal többen mentek el. Kívánjuk, hogy a tanulságos kirándulás hasznára váljék a városnak. — Ötven perces közgyűlés. Nyári nagy hőségben gyűlt össze a város képviselőtestülete, hogy másfél hónap alatt felgyűlt ügyek fölött határozzon. Ötven percig ült együtt, talán hamarább is végez a tárgysorozattal, ha három interpelláció nem lett volna. Kurdi Bálintnak interpellációja a tárgyadombok elhelyezése iránt vezette be a tárgyalást. Felszólalt ebben a gazdasági kérdésben dr. Freysinger Lajos is ajánlva, hogy a szemét kihordásnak az ügyét is fontolóra kellene venni és szabályozni, lévén ez közegészségi szempontból talán fontosabb mint a trágya ügye. A városi kapitány, kinek intézkedésére vonatkozott az interpelláció, megígérte, hogy mindent megtesz, hogy a törvények megtartásával a gazdaközönség igényeihez képest jelölje ki a trágya kihordás helyeit. — Majd Lövingcr József interpellált a Széchényi-utca kikövezése folytán szükségessé vált járda átalakítása ügyében, hogy kit terhelnek az ebből folyó költségek. A polgármester rövid, alapos előterjesztését, hogy a Széchényi utcai házak értéke úgy is emelkedik, ezt a kis költséget a tulajdonosok is lebirják, egyhangúlag magádévá tette a közgyűlés. Ugyancsak Haber József városi képviselő felszólalására megbízták a városi főkapitányt annak végrehajtásával, hogy a járda csúszós kövei helyett alkalmasabb
