Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1901-05-26 / 21. szám

VÁCI HÍRLAP 6 — A Ferenc-József keserüvizről | így nyilatkozik dr. Lobmayer, Zágrábban, a királyi bábaképző-intézel igazgató-tanára. A Ferenc-József keserűviz általam több ízben gyermekágyasoknál a legjobb sikerrel használ­tatott, úgy, hogy ezen ásványvíz a gyermek­ágyasoknál legjobb hashajtónak tekinthető. — A dunai malmok. A budapesti m. kir folyammérnöki hivatal vezetett rovatos kimutatása szerint Pestvármegye területén 1901. évben a nagy Dunán 147 reális jogú hajómalom volt forgásban és 27 reális jogú malom szünetelt, a soroksári Dunaágban pe­dig 26 reális jogú malom volt forgásban és kettő szünetelt. A növekedés, apadás és meg­szűnések számának tekintetbevételével a Pest­vármegye területén levő összes reális jogú hajómalmok száma 192. A váci hengermalom részvény­társaság lisztárai. Asztali dara, durva A B sz. 25 kor. 20 fii., asztali dara, finom G sz. 24 kor. — fii., Királyliszt 0 sz. 24 kor. 20 fii., Lángliszt 1. sz. 23 kor. 40 fii., Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 22 kor. 40 fii., Zsemlyeliszt 3. sz. 21 kor. 80 fii., Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 21 kor. 40 fii., Közép kenyérliszt 5. sz. 21 kor. — fii., Kenyérliszt 6. sz. 20 kor. — fii. Barna kenyérliszt 7. sz. 18 kor. 40 fik, 7'/a 16 kor. — fik, Takarmányliszt 8. sz. 10 kor. 40 fik, Korpa, finom F. sz. 9 kor. 20 fik Korpa goromba G. sz. 9 kor. 40 fik, Ocsú 7 korona 50 fillér. Szombati jegyzetek. Vác, máj. 25. Másutt az év legszebb hónapja május. Ná­lunk is az lenne, ha nem lenne a mi vidé­künk annyira szeles, meg ha nem lenne min­den utcánk valódi porfészek. Bizony-bizony ha ez a „ha“ nem lenne, sok minden máskép lenne ! A szelet netn tudjuk megszüntetni; de hát a por is olyas valami városunkban, a mi ellen védekezni nem lehet ? — a mi nélkül meg sem tudunk élni? (Az egyetlen, könnyen megközelíthető sétahely, a Dunapart is porfelleg­­benuszik, portengerben fürdik.) — Hire járt, hogy a város uj utcaöntözőket szerez be, mint a minők a fővárosban vannak. Azonban utána jártunk a dolognak, és őszinte sajnálattal je­lentjük, hogy ebből a hirból egy betű sem igaz. Szó sincs róla, hogy az eddigi utcaön­tözőket, melyek sok egyébbel együtt szintén váci speciálitások, mostanában célszerűbbekkel kicserélnék! (Az egészségügyi bizottság figyel­mét felhívjuk utcaöntözésünk e szánalomra méltó állapotára!) * így tavaszszal, a mikor mindenfelől az uj élet köszönt felénk, önkéntelen eszünkbe jut a fásí­tás kérdése. A kinek azonban nem jutott volna eszébe, tisztelettel kérjük, sétáljon ki a csörögi útra : meglálja ott, hogy még a fásításban is lehet szerepe a reakciónak. Derékban ketté­­fürészelt vastag törzsű akácfák hosszú sorai siratják a csörögi utón régi lombkoronájukat. — Az erdészeti akadémia legközelebbi tanulmány­­utjában valószínűleg megtekinti a fásításnak ezt a legújabb módját. (Avagy Vác haladásának a szimbóluma akar ez lenni?!) * Ahány felekezet, annyi az iskolaszék nálunk. Sőt egyik-másik iskolaszék óvodai hölgybizott­sággal is kiegészítette magát. Sőt a nagy hölgybizottság a még három al-hölgybizottságra is oszlott a felső-, közép- és alsóváros szerint. És ennyi iskolaszék, ennyi hölgybizottság mel­lett mégis megtörténhetett az a messzeföldön páratlanul álló eset, hogy Vácon a Budapesti főút 34. száma alatt egy fedél alá került a NAGY- PÁLINKAMÉRÉS és a KISDEDÓVÓ-INTÉZET. Inkább azt hiszszük, hogy éppen a sok is­kolaszék között és miatt vész el a gyermek. Azonban legyünk méltányosak és ne kívánjuk az iskolaszékektől, hogy a temetők fűvének gondozása mellett még az iskolák szénáját is rendben tartsák ! (Vájjon mit szól mindezek­hez Pestvármegye kir. tanfelügyelője?) Figyelő. Irodalom. Pestmegye uj térképe. A nm. m. kir. pénzügyministei ium rendelete folytán a m. kir. államnyomdában Jankovich László térké­pészeti osztály vezető tervezete szerint hivata­los és legújabb adatok alapján 1.144,000 arány­ban 7 szin nyomású megyei térképek soro­­zátából most jelent meg Pestmegye térképe. A térképen, mely 67/77. cm. nagyságú 4 la­pon nyomatott, a szab. királyi, — törvényha­tósági joggal felruházott — és rendezett ta­nácsú városok, a nagy és kis községek és önnálló puszták közigazgatási jellege különböző Írás által, a varmegyei szolgabirói járási köz­ségi azonkívül a törvényszéki kerületek s já­­rásbirósági, valamint az önnálló városok ha­tárai és különféle jelzés és színezés által ép úgy vannak feltüntetve, mint a hogy a rövi­dítések és különböző jelzések az egyes váro­sokban székelő hivatalokat és hatóságokat továbbá a posta távirda és távbeszélő állomá­sokat jelzik. A közlekedési adatokat pedig a gondosan berajzolt vasúti lovábbá az állami, vármegyei és községi utak szoigállaiják, me­lyeknek távolságai a pontosan szerkesztett lép­tékről kilométerekben és mértföldekben lemér­­hetők. Ezenkívül helyismeret és tájékozás szempontjából a fontos es nevezetesebb ténye­zők és u. m. a csatahelyek az évszám megje­lölésével a kikötők, folyóátkelések, áthidalatok, töltések, emlék oszlopok, keresztek kutak, gyógyfürdők, gyógyforrások, malmok, puszták, majorok, csárdák s egyébb nevezetesebb épü­letek, hegygerinczek, hegycsúcsok, völgyek, tavak, mocsarak stb. megfe'előleg jelezve és megírva vannak. A lap egyik sarkában Buda­pest és környékre könnyebb áttekinthetés vé­gett nagyobbitott mérvben részletesen van feltüntetve, a villamos vasút hálózatával és a hajójáratokkal. Végül a vármegye területe és lakosainak száma járásonként és városonként az 1901. évi népszámlálás hivatalos adatai szerint, külön egy táblázatban van kimutatva. Egy lap ára 1 kor. Pestmegye 4 lapon 4 kor. vászonra húzva 1 lapon falra akaszthatóan vagy 4 lapnn zsebrét hajtva tokban 8 kor. vászonra húzva kemény fa léczekkel 10 kor. Kapható Toldi Lajos könyvkereskedőnél (Buda­pest II. kér. Fő-utca 2. sz.) . A tizenhárom aradi vértanú gyönyörű csoportképe fekszik előttünk művészi szinha­­tással, remek korhüséggel megfestve. E képen úgy a megdicsőült tábornokok arcvonásainak feltűnő hasonlósága, mint az egyenruhák kor­hűsége és a plasztikai szépség, melylyel a tizenhárom alak egyöntetű jelenetté van cso­portosítva, a festő művészetével tökéletességét igazolják; előrelátható tehát, hogy e kép egy­­gyike lesz a legnépszerűbb és legkedveltebb képeknek, melynek minden magyar család szobájában helye lesz és ' minden lakásnak díszére válik. Mi is ajánljuk e képet t. olva­sóinknak, mely minden vidéki képkereskedés­ben, valamint a kiadónál (Székely Aladár Bu­dapest.) megszerezhető. Védekezés az oidium ellen. (Védekezés a szőlő lisztharmat betegsége ellen.) Szőleink egyik legveszedelmesebb betegsége az oidium (lisztharmat), mely már kora tavasz­szal megképzi a fiatal hajtásokon azokat a gócokat, a melyekből egész nyáron rajzik ki a veszedelmes gomba. A mint a bogyó növeke­dik, belepi piszkos fehér porával és vagy meg­­ráncositja, vagy elrohasztja. Ellene nehezebb védekezni, mint a peronoszpora ellen. Általánosan kénport szoktunk ellene hasz­nálni, beporozzuk vele a hajtást és a fürtöt. De fontos, hogy most, a nyár kezdete előtt porozzunk, mert a baj kezelését előzhetjük meg. A tiszta kénport legalább 3 -4-szer, de sok­szor 5—6-szor kell egy nyáron használnunk. Ugyanis a kénpor leginkább azzal hat, hogy belőle kénessav fejlődik, a mi megöli a gomba csirát. Hogy azonban a gombasav kifejlőd­hessen, oda 15—20 C. fok melegre van szükség. Különösen nyár elején és őszszel, de meg akárhányszor nyár derekán is, a mi éghajla­tunk alatt, alig van a napnak 2—3 ilyen me­leg órája, az is rendesen délközben. A porozást pedig egész nap kell folytalni. A tiszta kénpor nem tapad a növényre, a leg­kisebb szellő leviszi. Azért nagy szerencse kell ahhoz, hogy a reggel és délután kiíújtatott kén­port az a 2—3 meleg óra érje, különösen ha a hatás bekövetkezte előtt a pornak az éjsza­kát is a tőkén kell tölteni, a mikor a reggeli harmat is árt neki. Ez az oka, hogy oly gyakran nem hat ked­vezően a tiszta kénpor használata és hogy a szőlős gazdáknak oly sokszor kell hiába porozni. Ezen a bajon segít a kénpornak egy uj kompozíciója, a dr. Aschenbrandt-féle rézkén­­por a melyet Magyarországon egy fővárosi előkelő kémiai gyáros állít elő. Ennek a por­nak nagymennyiségű preparált réz és mész­­liidrát tartalma van, a mi a kifujtatott szert odatapasztja a növényhez és ott tartja addig, mig a levegő a kellő hőfokra felmelegedett. Ez a tulajdonsága a rézkénpor hatását függetlenné teszi az időjárástól. A dr. Aschenbrandt-léle rézkénpor használata tehát már ebből az ok­ból is összehasonlilhatlanul előnyösebb mint a tiszta kénporé. Sokkal kevesebb is kell belőle, mint a tiszta kénporból, mert a legfinomabb kiporozott réteg is állandósága folytán elegendő arra, hogy a szőlőtőkét az oidiumtól megvédje. Réztartalma is sok mindenre jó. Számos tapasztalata van arra, hogy használatával megtakarítható a megfelelő viszonyok között az első vagy az utolsó permetezés. Sok gazda állítja, hogy megvédte szőlőjét az őszi rothadás bizonyos nemétől. A rézkénpor sietteti és elő­segíti a szőlő-fürt érését és a mustot és a bort nem büdösiti úgy, mint a tiszta kénpor. Terjed is használata, számos előkelő gazda tapasztalatairól küldi meg bárkinek, a ki ér­deklődik, a Budapesten levő Magyar Mező­gazdák Szövetkezete, mely a szert forgalomba hozza. Nyilt-tér. A minden téren mutatkozó gazdasági pan­gásra való tekintettel a r mohai AGNES forrás kútkezelősége elhatározta, hogy ásványvizét, mely a fertőző-betegségek idején egész Moha vidékét megvédelmezte, a járvá­nyok ellen s mely a gyomor-, bél-, vese-, tüdő- és légcsőbajos embereknek nél­külözhetetlen itala s mely angolkóros gyermekeknek kitűnő gyógyszere,ház­tartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű, mesterségen szénsavval telitett víz­nél, sőt a szódavíznél is olcsóbban adja, hogy az Ágnes-forrás vizét még a leg­szegényebb ember is könnyen megszerez­hesse. Árlapot s prospektust, kívánatra bérmentve a mohai Ágnes-forrás kezelősége Mohán, vagy ÉDESKUTY L. Budapesten, cs. és kir. udvari szállító------------------szívesen küld.------------------­Ásványvi z-n agykereskedő. ---------- Kapható mindenütt. ----------

Next

/
Oldalképek
Tartalom