Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-25 / 12. szám

szándékát bejelenti. A tagok felvétele a választ­mány által történik. A felvételhez 2/g (kétharmad) szótöbbség szükséges. A felvétel megtagadását az egylet nem tartozik indokolni. Minden tag tagsági igazoló jegyet kap, a felvételi iv alá­írása után. VI. Tagdijak, a tagok kötelezettségeik és jogai. 8. §• A rendes tagok a belépés idejére való tekin­tet nélkül á évi kötelezettséggel évenkint 12 (tizenkét) koronát, a nők pedig, kiknek hozzá­tartozói az egyesületnek már tagjai 8 (nyolc) koronát fizetnek. A tagsági dijak félévenkint előre fizetendők. A felvételkor 2 (két) korona beiratási dij fizetendő, ennek fejében kap a belépő egy egyleti jelvényt és igazolványt. 9. §. Minden egyleti tag aláveti magát az egyleti alapszabályoknak, valamint a választmány egyéb intézkedéseinek. Evégből a felvételre jelentkező tag már a felvételi nyilatkozatában kijelenteni köteles, hogy az egyleti szabályokat ismeri s magát ezeknek úgyszintén a választmány intéz­kedéseinek aláveti. 10. §. Minden tagnak egy szavazata van és a tisz­teletbeli és pártoló tagok kivételével bármely egyleti tisztségre megválasztható, joga van a közgyűlés és a választmány elé indítványokat terjeszteni, részt vehet az egyleti kiránduláso­kon, versenyeken, ünnepély vagy társas esté­lyeken és joga van vendéget bevezetni. VII. A tagok kilépése. 11. §• Azon egyleti tag, ki az egylet kötelékéből kilépni óhajt, ezen szándékát a választmánynak írásban köteles bejelenteni. A tagság a beje­lentés napjától számitott egy hó múlva szűnik meg, úgy azonban, hogy a belepő tag köte­lezettsége az egylettel szemben belépése idejétől számítva legalább 3 évig áll főn s kilépése j dacára a még hátralévő kötelező időre is köte- ! les a tagsági dijat fizetni. Ha az egyesületnek valamelyik tagja elköltözik s az egyesületben j továbbra való benmaradási szándékát nem ; tedet, nein válhatok terhedre akkor, ha egy­szer a lét küzdelme kiábrándít szerelmes ká­­bultságodból. Ha akarod, soha sem leszek a másé, kikosarazom kérőimet, kik máris ajtónk előtt ólálkodnak. De ha nem riadsz vissza a gondolattól, hogy eltávolodom tőled s távolo­dásommal másnak nyújtom kezemet, akkor mondj le rólam, mondj le arról a reményről, hogy valaha Isten és ember előtt a magadé­nak mondhass. Nem leszek a tiéd, de nálad hagyom szerelmemet, azt nem viszem magam­mal. az a tiéd marad. Végig hallgattam ezt a lánybölcselkedést, megdöbbenésemben szólni sem bírtam. Iszonya­tos igazságot láttam előtörni az őszinte sza- i vakból, rettenetes erővel hatott rám ez a beszéd. Nyomorúságom nem engedte elvehetnem Irmát, mert gond és küzködés nélkül el nem tarthattam volna, hát kivánhattam-e azt, hogy | soha ne menjen férjhez, hogy vén leány ma­radjon s hogy a tavaszból minden átmenet nélkül egyszerre lépjen at a zimankós télbe? Az első pillanatban megborzadtam a gondolat­tól, de később okosnak es természetesnek ta­láltam Irma válaszát. Egy előrelátó s a nyugal­mas élet után áhítozó lány — bárminő nagy és igaz legyen szerelme, mégis könnyen elhall­gattatja szivét elméjének érdekkereső gondo­lataival. Eh, nincsenek már ideálisan gondol­kozó lányok, mindegyik hasznot keres, ha egyszer unottá vált a folytonos álomszövés. VÁCI HÍRLAP jelentette be, az egyesülettel szemben kötele­zettsége azon félév végével szűnik meg, a mely­ben elköltözik. Vili. A tagok kizárása. 12. §. Valamely tag kizárható, ha a) a fedhetetlen jellemmel össze nem férő tettet követ el, vagy b) magaviseletével az egylet jó hírnevén csorbát ejt, ha c) az egyetértést megzavarja, vagy azt veszélyezteti, ha d) a szabályok ellen vét, vagy végre e) ha három félévi tagsági díjjal hátra­lékban marad. Az a, b, c, d, esetekben a mint a kizárási ok tudomására jutott, a választmány rendkívüli közgyűlést köteles összehívni, mely a kizárás felett határoz. Az e) pont esetében a pénztár­nok jelentésére a választmány mondja ki a kizárást. IX. Az egylet jövedelme és vagyona. 13. § Az egylet vagyonát a felvételi, tagsági dijak, esetleges adományok és egyéb bevételek képezik. X. Ügyvitel. 14. §. Az egylet ügyeit a) a közgyűlés és b) a vá­lasztmány vezeti. (Folytatása következik.) Az egyesület alapszabályai elé fűzött cikkünk kiszedése után sikerült a Sport-Egyesület veze­tőségének megnyerni a Lőegylet, vezetőségét arra, hogy a lőház helyiségét a lawn-tennis pálya elkészítésére és a tornaszerek felállit­­hatására a sport-egylet tagjai részére a vendég­jog biztosítása mellett átengedi; igy örömmel javítjuk ki fenti cikkünket, hogy a legközelebb a legjobban nélkülözött tornázást is megvaló­síthatjuk az egyesület életében s a tennis pályát nem az Erzsébet-királyné ligetben, hanem a lőház telkén építtetjük meg,1, Dr. 6> S. Helyi és vidéki hírek. Az u,j évnegyed. Lapunk olvasói és t. előfizetői az első évnegyed utolsó számát kapják s az uj, a második évnegyedbe lépünk. Soká nem találtam meg a szót gondolatom­hoz ; aztán úgy éreztem, hogy valami szorítja torkomat s bármiként is erőlködöm, csak há­pogva tudok beszélni: — Jó . . . tégy mit eszed diktál, ne hallgass többé szivedre, hisz okos lány vagy . . . Menj férjhez, de engedd meg, hogy mint asszonyt is úgy szeresselek, mint szerettelek, mig lány voltál s ígérd meg, hogy mint asszony is úgy fogsz szeretni, mint szerettél, mig nem voltál az. — Nem fogok közeledni hozzád többé, nem fogom csókolni ajkadat, szemedet, hajadat, de szerelmünk átváltozik égi szerelemmé s mi mégis boldogok leszünk,ha egymásra gondolunk. Meg sokat akartam mondani; de Irma nya­kam körül fonta karjait s csókolt hosszan, forrón ; csókolt, csókolt s minden csókjával a bucsuzás fájdalmát éreztem. Férjhez ment ... s én ott. voltam az eskü­vőjén. Egy oszlop mögé álltam s onnan néz­tem az esketést, majd a szivem hasadt meg, de végig néztem. A szertartás alatt az egybegyült násznép csodálkozva s komor arccal nézte Irmát, meg- I illetődéssel hallgatta fuldokló zokogását. A vő­legény szégyenkezve hajolt hozzá és suttogó szókkal vigasztalta; a rokonok, ismerősök kér­lelték, csittitgatták — de hasztalan — sirt, mintha szivét szaggatták volna kebléből. Alig múlt el néhány hét az esküvő után, visszaküldte leveleimet, verseimet, emléktárgyai-Tisztelettel kérjük előfizetőinket, úgy helyben, mint a vidéken, hogy az előfizetést mégujilni szíveskedje­nek. Lapunk iránya marad a régi, elve: a közönségünk és a városunk érdekét szolgálni. A március—júniusra szóló évne gyed előfizetési ára : 3 korona (1 frt 50 kr.) A helybeli előfizetőink a kihordó­nál levő nyugta beváltása mellett, vidéki előfizetőink pedig a posta utján újíthatják meg legcélszerűbben elő­fizetésüket. — Üdvözlet Lónyay grófnénak. Stefánia özvegy trónörökösné férjhez ment Lónyay Elemér grófhoz. Eddig fenséges asszony volt, most lett belőle boldog asszony: magyar grófné. Szóval magasabb rangot kapott, ezért a vöröskeresztegyesület legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy Lónyay grófnét üdvözli. A távirat tegnap ment el Miramareba, a hol most néhány napot tölt a fiatal pár. — Gyászünnep a siketnémáknál. Folyó hó 17-én a siketnémák intézetének tan­testülete, volt tanártársük Olgyay János halá­lának egy hónapos fordulóján, gyászünnepet rendezett. Az intézet ormán lengő fekete lo­bogó jelezte a gyásznapot. Az ünnepélyt az intézet kápolnájában tartott mise előzte meg, melyen az egész tantestület s a növendékeken kívül az elhunyt özvegye is résztvett Mise után mindnyájan díszterembe vonultak, hol Gácsér József tanár szép beszédben előadta a meg­boldogult életrajzát, méltatta érdemeit s elbú­csúztatta. Utána Pertik Gyula tanár a növen­dékeknek tartott ügyes beszédben értelmezte a nap jelentőségét. Olgyay Jánosné emelkedett szólásra s a meghatottságtól remegő hangon köszönte meg a részvétet, Isten áldását esdve az ügyre és annak fáradhatatlan tanáraira. Ezzel a jelenvoltakat valóban szivük mélyében megható ünnep véget ért. _______ 3 mat. Először nem tudtam mire vélni, de midőn végigfutottam rövidke levelén, mit tárgyaimhoz mellékelt, egyszerre tisztán s világosan láttam jövőmet, életemet, egyszerre felébredtem ál­momból, eltűnt ábrándom örökre. Ide Írom annak a néhány soros levélnek tartalmát, hadd tudjad meg az okát annak a nagy irtózatnak, mely visszatart, hogy az emberek közé vissza­térjek, mely örökre elfog zárni a világtól, mindenkitől : Azt hittem, az első szerelemnek emlékét ezer más szerelem sem képes lelkűnkből ki törölni, de most látom, elmúlik ez is, mihelyt frigy köt bennünket valakihez. Mig lány, mig bolond álmodozó lány voltam, magát szerettem, most hogy asszony vagyok, imádom férjemet s nem áhítozom senki más szerelme után, mint a férjem, az én édes kis uram szerelme után. — — — — — — Nemde, te akaratlanul is a lemondást fogod biztos írként említeni? Igen, igen. A lemondás, a lassú haldoklás lesz biztos elmúlása lelki világomnak. Már is a sir szájánál állok, meg­történ, lesújtottam A sir fenekén látom remé­nyeimnek összeroncsolt tömegét. Már hallom a göröngyök dörömböiését, mintha koporsóra hullanának, úgy hangzanak a mélyből. Le­mondani ? Igen, le fogok mondani, hisz agyam­ból elrabolták a gondolatot, lelkemből az érzést, szememből az álmot. . . . (Vége.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom