Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-11 / 10. szám
6 — Szabad a sertésfelhajtás. Á rendőrkapitányság ezúton is tudatja azokkal, a kiket érdekel, "hogy nem csak kocsin s egyéb járművön szabad a sertéseket a heti és országos vásárainkra felhozni, hanem felhajtani is lehet az egészséges községekből. — A váci hengermalom részvénytársaság lisztárai. Asztali dara, durva A B sz 27 kor. 30 fii., asztali dara, finom G. sz. 25 kor. 70 fii., Király liszt 0 sz. 26 kor. 30 fii., Lángliszt 1. sz. 25 kor. 10 fii., Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 23 kor. 90 fii., Zsemlyeliszt .3. sz. 22 kor. 50 fii., Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 21 kor. 70 fii., Közép kenyérliszt 5. sz. 21 kor. 10 fii., Kenyérliszt 6. sz. 19 kor. 90 fii., Barna kenyérliszt 7. sz. 16 kor. 90 fii., 7*/* 13 kor. 90 fii., Takarmányliszt 8. sz. 11 kor. 70 fii., Korpa, finom F. sz. 9 kor. — fii.. Korpa goromba G. sz. 9 kor. — fii., Ocsú 8 korona. A szőlők védelme. Az újra virágzásnak induló magyar szőlőtermelés nem okoz művelőinek oly gondtalan örömet, mint aminőben a régi szőlősgazdának része volt. A betegségek egész sora támadja meg minden évben szüleinket, csak az a szerencse, hogy a ki ért az ellenük való védekezéshez, az megmentheti dúsan termő tőkéit. CJjabban különösen két betegséggel gyűlt meg a szőlősgazdák baja. Az egyik a peronoszpora, a másik az oidium (a lisztharmat). Mind a kettő tönkre teheti a szőlősgazda termését, de a ki ért hozzá, mind a kettő ellen védekezhetik. Eddig a peronoszpora ellen általánosan rézgálic és mészkeverékkel védekeztek, a mit vízben feloldva permeteztek a szőlő lombjára; az oidium ellen pedig tiszta kénport fújtattak a fürtökre. Mind a két szer használata, különösen a rézgálic és mész keveréke sok pepecseléssel és sok bajjal járt; a beszerzésnél a termeJők nagyon sok visszaélésnek és csalásnak voltak kitéve és a ki nem érteti eléggé az oldatok elkészítéséhez, biz az nagyobb kárt tett a szőlejében, mint maga a baj, a mely ellen védekezett. Sikerült azonban a védekező anyagokat oly ^alakban előállítani, a mely teljesen kész szert ad a közönség kezébe és a melynek hatása biztos, a mit alkalmazhat a legegyszerűbb földmives is minden tanulás nélkül. Ez a két szer, a mit Németországban már tiz év óta és rövid ideje Magyarországban is általánosan használnak: a dr. Aschenbrandtféle bordói por a peronoszpora ellen és a dr. Aschenbrandt-féle rézkénpor az oidium ellen. Leírjuk, hogyan védelmezhetjük meg biztosan ez uj és jó szerek használatával szőleinket a két veszedelmes betegség ellen. * A peronoszpora ma már általánosan elterjedett betegsége szüléinknek, ellene minden évben kell védekeznie minden szőlősgazdának, hogy megelőzze a bajt. Háromszor kell permetezni a szőlő egész lombját. Április végén, junius hó közepén és julius hó közepén (esetleg augusztus hóban). A peronoszpora legbiz- , tosabb ellenszere a dr. Aschenbrandt-féle bordói por, mely réz, mészhydrát és cukor olyan j keverékéből áll, a mely a bajt biztosan megöli, ; kárt a szőlőnövényen nem tesz és a levélzetre | kitünően tapad. Linhart György, a magyar óvári gazdasági akadémia tudós tanára, a következőkben állapította meg kétévi gon ios kísérlet után a bor- , dói por előnyét a rézgálic és mészkeverék felett: ' 1. Az oldatot elkészíteni igen könnyen s nagyon rövid idő alatt lehet. 2. Az oldat erősen alkalikus hatású s véle -a lomb gyenge leveleit még ügyetlen munkás sem képes leperzselni. VAGI Hl R L A P 3. Az oldat kitűnően tapad s olyan esők, a melyek a közönséges, rézgálickeveréket okvetlenül lemossák, nem képesek a zöld részekről lemosni. 4. Ha az oldat nem lesz a permetezésnél elhasználva, a megmaradt mennyiséget egy bedugaszolható hordóban huzamos ideig eltarthatjuk a nélkül, hogy az állás ártana az oldatnak. A bordói porból egy hektoliter vízre adunk az első permetezéshez 1 kg.-ot a második és harmadik permetezéshez 1 — 1 */* kg.-ot. Elfogy az első permetezésnél egy kai. holdra 4 hl. oldat, a második és harmadik permetezéshez 6 hl. oldat, kell tehát egy évben egy kát hold szőlőre körülbelül 22 kg. bordói por, a minek ára á kg. 38 kr., vagyis egy hold szőlő permetezése, eltekintve egyéb előnytől, 2—3 írttal kerül kevesebbe, mintha közönséges rézgálic és mészkeveréket használunk. A permetező oldatot a bordói porral igen egyszerűen készíthetjük el. Lemérünk a porból annyi kg.-ot, a hány kg.-ot óhajtunk egy hl. vízhez adni. Tehát 1 — 1 V8 kg.-ot. Azután veszünk egy kádat, melybe 40 liter vizet öntünk. Ezt a 40 liter vizet folytonosan keverjük egy nyirfaseprüvel vagy karóval. A már előbb lemért bordói port egy közönséges konyhaszitába öntjük és a viz folytonos keverése közben, beleszitáljuk a kádban levő I 40 liter vizbe. | így a bordói por teljesen és tökéletesen fel! olvad. Ezután ugyancsak keverés közben, még : 60 liter vizet öntünk a kádba. A bordói port okvetlenül szitálni kell a vizbe. A permetező lének ilyetén pontos eLkészi- | tése alig öt percnyi időt vesz igénybe. Az el- | készített lé kissé zavaros halavány színű és j egyenesen a permetező gépekbe önthető. Mielőtt azonban a lét a gépbe öntjük, kavarjuk fel mindig jól. Mindenki, a ki port rendel, kap használati utasítást is. * Az oidium (iisztharmat) a szőlők újabb, de rohamosan terjedő b tegsége. Két év alatt az ország 3/4-részében elterjedt. Ez a betegség fellép a szőlő minden részén. A lisztharmal megjelenik a leveleken kisebbnagyobb sárga foltok alakjában, még pedig a levél felszínén. A foltoknak a levél alján nincs az a megfelelő pókhálószerű bevonatuk, a mi a peronoszpora foltjainak meg van. Felismerhető a vesszőn párduc-foltokhoz hasonló kisebb-nagyobb foltokról, a melyek kezdetben sárgás-barnák, később megsötétednek és pörköléshez hasonló nyomokat hagynak. A legveszedelmesebb azonban a lisztharmat, ha a fiatal, serétnagyságu bogyókat támadja meg. Kezdetben piszkos lisztszerű bevonattal veszi körül a bogyókat, mely egyik bogyóról a másikra hamar terjed át és nehány nap alatt az egész fürtöt, egy tőke összes fürtjeit és egy hét lefolyása alatt a szőlőtábla legtöbb fürtjét ellepi. Védekezés híján ezek a bogyók csakhamar ráncosodni kezdenek, megfeketednek, majd megrepednek, levők kifoly, magjaik kidomborodnak a bogyó húsából. Az oidium biztos ellenszere a dr. Aschenbrandt-féle rézkénpor. A hol az 1899-ik évben volt már oidium, ott legalább kétszer kell poroznunk : április hó végén, junius hó végén, esetleg julius hó végén. Kétszeri porozáshoz kell 8—12 kg. A háromszori porozáshoz 12—15 kg. rézkénpor, egy kát. holdra Vg-részszel kevesebb mint a tiszta kénporból, mert a rézkénpor sokkal finomabban oszlik el és réz- és mésztartalma folytán jobban tapad. Az oidium ellen ott, a hol már az 1899. j évben is fellépett, az első porozásnál és a második porozásnál az egész tőkét, egy harmadik porozásnál az összes fürtöket poroznunk kell. A hol az oidium az 1899. évben még nem lépett fel, vigyázzanak a termelők, gondoskodjanak előre védőszerekről és porozzák be rögtön az összps fürtöket, a mint a baj legkisebb jelét észreveszik. A rézkénpor nem csak óvszer, hanem meg is gyógyítja a kevéssé megtámadott fürtöket. A rézkénpor nem büdösiti úgy el a mustot, mint a tiszta kénpor és igy a szüret értékét a biztos védekezés dacára sem csökkenti. * Magyarország sok millió forintot fektetett be pusztult szoléi felújításába és uj szőlők ültetésébe. Ennek a sok milliónak a hasznát, a gyümölcsét veszélyezteti a szőlők két betegsége a peronoszpora és az oidium. De a szőlősgazdáknak megvan a biztos fegyverük a dr. Aschenbrandt-féle bordói porban és a rézkénporban a betegségek ellen. Tessék igénybe venni. A Borászati Lapok kiadóhivatala (Budapest, Köztelek, Üllői-ut 25.) szívesen és díjtalanul küldi meg A peronoszpora és az oidium című füzetet, a mely részletesen tanít meg a védekezésre. Tessék egy levelező-lapon a laphoz fordulni. Irodalom. A kereszténség terjedéséről egy nagy tudós kimutatta, hogy az az asszonyoknak köszönhető. Keletről, a legszigorúbb törvényű nép köréből megindult egy erős erkölcsű vallás s jött feltartóztathatlanul nyugat felé. Ilyen ereje nincsen fegyvernek, nincsen férfinek. Ilyen ereje csak a nőnek és a szeretetnek van. A klasszikus istenszobrok elporladnak: Hellas már puszta volt, Rómában még ragyogott Herkules márványa, de hatalmas karja mozdulat- . lan volt s erejében nem hitt senki. A Garacalla thenuáiban fürödtek körülte, a meztelen, oroszlánbőrös hatalmas isten előtt. Városban, a ligeteken, a mezőkön, a régi istenek csak arra voltak jók, hogy a költők szerelmeikről énekeljenek s szép, de erkölcstelen, finom, de illetlen ünnepeket rendezzenek tiszteletökre, melyeken minden szabad, minden meg van engedve. És keletről jött a komoly hit, a földöntúli, a nem látható életnek hite; mely föl magasztalta a szenvedést, erény nyé emelte a nélkülözést, szentté a kint s az élet tobzódásaival a tulvilági szenvedést, terheivel a tulvilági örömöt helyezte ellentétbe. Éppen úgy történt, mint Madách Írja az Embér Tragédiájának Sergiolus jelenetében. Róma fenséges államszervezete megdőlt, de helyét egy még nagyobb organizmus foglalta el: a pápaság. E nagy változás kezdeteiről, első belépéséről Rómába ir a Nagy Képes Világtörténet 60. füzete, mely most hagyta el a sajtót. A tizenkét kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik, egyetemi tanár, a rómaiakról szóló kötet szerzője dr. Geréb József. Egyegy kötet ára díszes félbőrkötésben 8 forint; füzetenként is kapható 30 krjával. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek. írod. Int Részv.-társ. Budapest, Vili., Üllői-ut 18.) s minden hazai könyvkereskedés utján. HIRDETÉSEK. Egy szép nagy KERT a város belterületén bérbe adandó. Tudakozódhatni Mayer Sándor könyvkereskedésében.
