Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-11 / 10. szám

6 — Szabad a sertésfelhajtás. Á rend­őrkapitányság ezúton is tudatja azokkal, a ki­ket érdekel, "hogy nem csak kocsin s egyéb járművön szabad a sertéseket a heti és orszá­gos vásárainkra felhozni, hanem felhajtani is lehet az egészséges községekből. — A váci hengermalom részvény­­társaság lisztárai. Asztali dara, durva A B sz 27 kor. 30 fii., asztali dara, finom G. sz. 25 kor. 70 fii., Király liszt 0 sz. 26 kor. 30 fii., Lángliszt 1. sz. 25 kor. 10 fii., Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 23 kor. 90 fii., Zsemlyeliszt .3. sz. 22 kor. 50 fii., Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 21 kor. 70 fii., Közép kenyérliszt 5. sz. 21 kor. 10 fii., Kenyérliszt 6. sz. 19 kor. 90 fii., Barna kenyérliszt 7. sz. 16 kor. 90 fii., 7*/* 13 kor. 90 fii., Takarmányliszt 8. sz. 11 kor. 70 fii., Korpa, finom F. sz. 9 kor. — fii.. Korpa goromba G. sz. 9 kor. — fii., Ocsú 8 korona. A szőlők védelme. Az újra virágzásnak induló magyar szőlő­­termelés nem okoz művelőinek oly gondtalan örömet, mint aminőben a régi szőlősgazdának része volt. A betegségek egész sora támadja meg min­den évben szüleinket, csak az a szerencse, hogy a ki ért az ellenük való védekezéshez, az megmentheti dúsan termő tőkéit. CJjabban különösen két betegséggel gyűlt meg a szőlősgazdák baja. Az egyik a pero­­noszpora, a másik az oidium (a lisztharmat). Mind a kettő tönkre teheti a szőlősgazda ter­mését, de a ki ért hozzá, mind a kettő ellen védekezhetik. Eddig a peronoszpora ellen általánosan réz­­gálic és mészkeverékkel védekeztek, a mit víz­ben feloldva permeteztek a szőlő lombjára; az oidium ellen pedig tiszta kénport fújtattak a fürtökre. Mind a két szer használata, különösen a rézgálic és mész keveréke sok pepecseléssel és sok bajjal járt; a beszerzésnél a termeJők nagyon sok visszaélésnek és csalásnak voltak kitéve és a ki nem érteti eléggé az oldatok elkészítéséhez, biz az nagyobb kárt tett a szőle­jében, mint maga a baj, a mely ellen védekezett. Sikerült azonban a védekező anyagokat oly ^alakban előállítani, a mely teljesen kész szert ad a közönség kezébe és a melynek hatása biztos, a mit alkalmazhat a legegyszerűbb föld­­mives is minden tanulás nélkül. Ez a két szer, a mit Németországban már tiz év óta és rövid ideje Magyarországban is általánosan használnak: a dr. Aschenbrandt­­féle bordói por a peronoszpora ellen és a dr. Aschenbrandt-féle rézkénpor az oidium ellen. Leírjuk, hogyan védelmezhetjük meg biztosan ez uj és jó szerek használatával szőleinket a két veszedelmes betegség ellen. * A peronoszpora ma már általánosan elter­­jedett betegsége szüléinknek, ellene minden évben kell védekeznie minden szőlősgazdának, hogy megelőzze a bajt. Háromszor kell perme­tezni a szőlő egész lombját. Április végén, junius hó közepén és julius hó közepén (eset­leg augusztus hóban). A peronoszpora legbiz- , tosabb ellenszere a dr. Aschenbrandt-féle bor­dói por, mely réz, mészhydrát és cukor olyan j keverékéből áll, a mely a bajt biztosan megöli, ; kárt a szőlőnövényen nem tesz és a levélzetre | kitünően tapad. Linhart György, a magyar óvári gazdasági akadémia tudós tanára, a következőkben álla­pította meg kétévi gon ios kísérlet után a bor- , dói por előnyét a rézgálic és mészkeverék felett: ' 1. Az oldatot elkészíteni igen könnyen s nagyon rövid idő alatt lehet. 2. Az oldat erősen alkalikus hatású s véle -a lomb gyenge leveleit még ügyetlen munkás sem képes leperzselni. VAGI Hl R L A P 3. Az oldat kitűnően tapad s olyan esők, a melyek a közönséges, rézgálickeveréket ok­vetlenül lemossák, nem képesek a zöld ré­szekről lemosni. 4. Ha az oldat nem lesz a permetezésnél elhasználva, a megmaradt mennyiséget egy bedugaszolható hordóban huzamos ideig el­tarthatjuk a nélkül, hogy az állás ártana az oldatnak. A bordói porból egy hektoliter vízre adunk az első permetezéshez 1 kg.-ot a második és harmadik permetezéshez 1 — 1 */* kg.-ot. Elfogy az első permetezésnél egy kai. holdra 4 hl. oldat, a második és harmadik permetezéshez 6 hl. oldat, kell tehát egy évben egy kát hold szőlőre körülbelül 22 kg. bordói por, a minek ára á kg. 38 kr., vagyis egy hold szőlő per­metezése, eltekintve egyéb előnytől, 2—3 írttal kerül kevesebbe, mintha közönséges rézgálic és mészkeveréket használunk. A permetező oldatot a bordói porral igen egyszerűen készíthetjük el. Lemérünk a porból annyi kg.-ot, a hány kg.-ot óhajtunk egy hl. vízhez adni. Tehát 1 — 1 V8 kg.-ot. Azután veszünk egy kádat, melybe 40 liter vizet öntünk. Ezt a 40 liter vizet folytonosan keverjük egy nyirfaseprüvel vagy karóval. A már előbb lemért bordói port egy közön­séges konyhaszitába öntjük és a viz folytonos keverése közben, beleszitáljuk a kádban levő I 40 liter vizbe. | így a bordói por teljesen és tökéletesen fel­­! olvad. Ezután ugyancsak keverés közben, még : 60 liter vizet öntünk a kádba. A bordói port okvetlenül szitálni kell a vizbe. A permetező lének ilyetén pontos eLkészi- | tése alig öt percnyi időt vesz igénybe. Az el- | készített lé kissé zavaros halavány színű és j egyenesen a permetező gépekbe önthető. Mi­előtt azonban a lét a gépbe öntjük, kavarjuk fel mindig jól. Mindenki, a ki port rendel, kap használati utasítást is. * Az oidium (iisztharmat) a szőlők újabb, de rohamosan terjedő b tegsége. Két év alatt az ország 3/4-részében elterjedt. Ez a betegség fellép a szőlő minden részén. A lisztharmal megjelenik a leveleken kisebb­­nagyobb sárga foltok alakjában, még pedig a levél felszínén. A foltoknak a levél alján nincs az a megfelelő pókhálószerű bevonatuk, a mi a peronoszpora foltjainak meg van. Felismer­hető a vesszőn párduc-foltokhoz hasonló ki­­sebb-nagyobb foltokról, a melyek kezdetben sárgás-barnák, később megsötétednek és pör­köléshez hasonló nyomokat hagynak. A leg­veszedelmesebb azonban a lisztharmat, ha a fiatal, serétnagyságu bogyókat támadja meg. Kezdetben piszkos lisztszerű bevonattal veszi körül a bogyókat, mely egyik bogyóról a má­sikra hamar terjed át és nehány nap alatt az egész fürtöt, egy tőke összes fürtjeit és egy hét lefolyása alatt a szőlőtábla legtöbb fürtjét ellepi. Védekezés híján ezek a bogyók csak­hamar ráncosodni kezdenek, megfeketednek, majd megrepednek, levők kifoly, magjaik ki­domborodnak a bogyó húsából. Az oidium biztos ellenszere a dr. Aschen­brandt-féle rézkénpor. A hol az 1899-ik évben volt már oidium, ott legalább kétszer kell po­roznunk : április hó végén, junius hó végén, esetleg julius hó végén. Kétszeri porozáshoz kell 8—12 kg. A három­szori porozáshoz 12—15 kg. rézkénpor, egy kát. holdra Vg-részszel kevesebb mint a tiszta kénporból, mert a rézkénpor sokkal finomab­ban oszlik el és réz- és mésztartalma folytán jobban tapad. Az oidium ellen ott, a hol már az 1899. j évben is fellépett, az első porozásnál és a második porozásnál az egész tőkét, egy har­madik porozásnál az összes fürtöket poroz­nunk kell. A hol az oidium az 1899. évben még nem lépett fel, vigyázzanak a termelők, gondoskod­janak előre védőszerekről és porozzák be rögtön az összps fürtöket, a mint a baj legkisebb jelét észreveszik. A rézkénpor nem csak óvszer, hanem meg is gyógyítja a kevéssé megtámadott fürtöket. A rézkénpor nem büdösiti úgy el a mustot, mint a tiszta kénpor és igy a szüret értékét a biztos védekezés dacára sem csökkenti. * Magyarország sok millió forintot fektetett be pusztult szoléi felújításába és uj szőlők ül­tetésébe. Ennek a sok milliónak a hasznát, a gyümölcsét veszélyezteti a szőlők két betegsége a peronoszpora és az oidium. De a szőlősgaz­dáknak megvan a biztos fegyverük a dr. Aschen­brandt-féle bordói porban és a rézkénporban a betegségek ellen. Tessék igénybe venni. A Borászati Lapok kiadóhivatala (Budapest, Köztelek, Üllői-ut 25.) szívesen és díjtalanul küldi meg A peronosz­pora és az oidium című füzetet, a mely rész­letesen tanít meg a védekezésre. Tessék egy levelező-lapon a laphoz fordulni. Irodalom. A kereszténség terjedéséről egy nagy tudós kimutatta, hogy az az asszonyoknak köszönhető. Keletről, a legszigorúbb törvényű nép köréből megindult egy erős erkölcsű vallás s jött feltartóztathatlanul nyugat felé. Ilyen ereje nincsen fegyvernek, nincsen férfinek. Ilyen ereje csak a nőnek és a szeretetnek van. A klasszikus istenszobrok elporladnak: Hellas már puszta volt, Rómában még ragyogott Her­kules márványa, de hatalmas karja mozdulat- . lan volt s erejében nem hitt senki. A Garacalla thenuáiban fürödtek körülte, a meztelen, orosz­lánbőrös hatalmas isten előtt. Városban, a ligeteken, a mezőkön, a régi istenek csak arra voltak jók, hogy a költők szerelmeikről éne­keljenek s szép, de erkölcstelen, finom, de illetlen ünnepeket rendezzenek tiszteletökre, melyeken minden szabad, minden meg van engedve. És keletről jött a komoly hit, a földöntúli, a nem látható életnek hite; mely föl magasztalta a szenvedést, erény nyé emelte a nélkülözést, szentté a kint s az élet tobzó­dásaival a tulvilági szenvedést, terheivel a tul­­világi örömöt helyezte ellentétbe. Éppen úgy történt, mint Madách Írja az Embér Tragédiá­jának Sergiolus jelenetében. Róma fenséges államszervezete megdőlt, de helyét egy még nagyobb organizmus foglalta el: a pápaság. E nagy változás kezdeteiről, első belépéséről Rómába ir a Nagy Képes Világ­történet 60. füzete, mely most hagyta el a sajtót. A tizenkét kötetes nagy munka szerkesz­tője Marczali Henrik, egyetemi tanár, a rómaiak­ról szóló kötet szerzője dr. Geréb József. Egy­­egy kötet ára díszes félbőrkötésben 8 forint; füzetenként is kapható 30 krjával. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek. írod. Int Részv.-társ. Buda­pest, Vili., Üllői-ut 18.) s minden hazai könyv­­kereskedés utján. HIRDETÉSEK. Egy szép nagy KERT a város belterületén bérbe adandó. Tudakozódhatni Mayer Sándor könyvkereskedésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom