Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1900-12-09 / 49. szám
5 reskedő öccse volt. Szelíd arcára nézve senki sem gondolná, hogy oly óriási nagy hanggal rendelkezik. S mondjuk meg mindjárt, valóban visszaélés úgy bánni azzal a remek orgánummal. Nem szónoklat ez már, hanem színpadra való. Több mértéket tartva, sokkal többet nyújthatott volna, mert hiszen a hatást könnyebben elérheti intelligens hallgatóinál nyugodt előadással, mint színpadi fogásokkal annál is inkább, mert hiszen poetikus tárgyat, a gyermeknevelést választotta témájául és sok, igen szép gondolattal virágozta fel beszédét. A jövő héten mutatkozik be az utolsó szónok s azután a választást ejtik meg. Mai napig, a mint halljuk, két párton van a hitközség. Dr. Hinder és Schweiger rabbik közt oszlanak meg a szavazatok, a melyek azonban a tegnapi és jövő szónoklat után még változhatnak. — Felolvasás az ipartársulatban. A váci I. ált. ipartársulat e hó elsején tartott választmányi ülésén Haffner elnök bejelentette, hogy Bauer Mihály vasárnap délután a társulat helyiségében a helyben létesítendő ipar- és gazdasági hitelszövetkezetről felolvasást szándékozik tartani. Még ugyanazon este Bauer Mihály a választmányban kifejtette röviden a hitelszövetkezet alakításának czélját és kérte a választmányt támogassa őt törekvésében, mit a választmány meg is Ígért. Másnap délután csakugyan nagy számmal jelentek meg a tagok az előadás meghallgatására. Bauer Mihály röviden ecsetelte a szövetkezés célján. Számadatokkal bizonyította ennek hasznos s célszerű voltát egyszersmint kifejtette, mily kevés hozzájárulás kell a tagsághoz, amenyiben egy részvény 50 K s az csak öt év alatt fizetendő ki, vagyis, heti 20 f befizetéssel. Kifejtette továbbá,, hogy a szövetkezet, ha életképes lesz, raktárt fog itt tartani, hogy a kisiparosok jutányosabb áron jussanak majd jobb anyaghoz. Eleintén hideged hallgatták a tagok a fejtegetést félve a naponkint előforduló — de még a nálunk is előfordult bukásoktól, inig később megértve azt, hogy ez szövetkezet az országban már 701 helyen fönnáll virágzóan s hogy állami hozzájárulással s felügyelet alatt fog állani, mely felügyelet legszigorúbban megőrzi az ügyvezetést, — majdnem mindnyájan aláírtak 1—2 részvényt, úgy hogy 51 aláíró neve volt a gyüjtőiven. A kik a dolog iránt érdeklődnek, vasárnap menjenek fel a Kúria szállóban, ott bővebben hallhatnak az alakúló ipari és gazdasági hitelszövetkezetről. — Gólya a Dunán. A múlt hetivásáros napon történt. A Fürge ködös, hideg időben kora reggel hozta át a tótfalui asszonyokat tejes kannáikkal. Egyik asszony rosszul érezte magát s mikor a hajóra szállott, még inkább kellemetlen érzések fogták elő. Nem telt bele tiz perc sem, mire a Fürge a váci parton kikötött, a tótfalui asszony már nem volt magában. A gólya néni a parton egy egészséges fiúgyermekkel ajándékozta meg. A rosszkor jött gólyát szidta egy kicsit az asszony, de aztán a siró rivó kis jószággal hazatért Tótfaluba az urát megörvendeztetni. — R. Kovács Laura estélye. Magyarország egyetlen neves szavaló művésznője R. Kovács Laura haza látogat s itthon művész estélyt rendez. Nem csak a fővárosban, de a vidék minden városában nagy sikert ért el a müveit közönség előtt s nálunk is rendezett már estélyt általános tetszés mellett. Most is kiváló magyar költők műveiből fog előadni s hiszszük, hogy meg lesz az ő publikuma, mely művészetének nemcsak tapssal fog adózni. — Régiség árverése. Ez utón is felhívjuk a t. olvasó közönség figyelmét a néhai Véghelyi Edénél (Hajnik Pál utca 4.) tartandó VAGI HÍRLAP árverésre. Az árverés f. hó 12-én lesz, hol igen remek valódi olajfestményű képek kiváló művészektől, értékes régiségek adatnak el a helybeli árvaszék által. A kikiáltási ár 6000 korona, bánatpénz 1000 korona. — Vádak egy plébános ellen. Bolváry Antal nyugalmazod járásbiró és ügyvéd a Magyar Szó pénteki számában szokatlan utón nyílt levél alakjában fordul megyés püspökünkhöz, kérve, hogy Mezőtúr plébánosát mozdítsa el állásától. Az ottani plébános ellen annyi csúnya vádat hoz fel, hogy ha egy negyedrésze is igaz volna, a plébános nagyon is megérett arra, hogy szigorú büntetés érje s j megfoszszák állásától. A vizsgálatot megindította a püspök jó előzőleg s nagyon hiszszük, hogy ha a vádak beigazolást nyernek, hogy a plébános szigorú büntetésben részesül. Az igazság — bizonyos — hogy útban van s előbb-utóbb megérkezik, de vájjon mit szólnak ahhoz Mezőtúr katolikus hi vei, hogy egy hatolikus ember türelmetlenségében nem az egyházi hatósághoz, hanem egy oly laphoz fordul, a mely örül, ha egyet üthet a katolikus kléruson. — Pályázók a világításra. Az elmúlt hét folyamán három pályázat érkezett a polgármesterhez, mind a három a világításra vonatkozik. Az elsőt az Acetilen-részvénytársaság adta be. Ajánlatában ezeket olvassuk : A város semmit sem fizet a csövek lefektetéséért s 45 évre engedélyt ad a világításra. A részvénytársaság Magyarországon öt várost rendezett be acetilenvilágitásra s most két oly várossal kötött szerződést, (ezek egyike Kolozsvár) a hol éppen a villamosvilágitást akarják drágasága miatt kiszorítani. Minthogy a pályázati hirdetmény villamos, viz, vagy kőszéngázra szólt, ezt az ajánlatot, alighanem figyelmen kívül fogja hagyni a bizottság. A második ajánlatot a Danubia társaság tette. Ez a társaság Bécsben székel s alakult egy párizsi részvénytársaságból, eddig Magyarországon nem dolgozott. Ajánlatában hivatkozik erre s kijelenti, hogy oly messzemenő kedvezményt nyújt városunknak, a mivel aligha konkurálhat más vállalat. Különben gázt akar bevezetni s minthogy az árszabást nem tudja december j végéig elkészítői, kéri, hogy részére a pályázati j határidőt hosszabbítsa meg a város. — A har- j madik pályázó Berdenieh Győző budapesti mérnök. Ez. hajlandó akármelyik világitásra, de leginkább az acetilént szeretné bevezetni. Különben ő tervekkel nem áll elő, csak a feltételek s a város térképe elküldését kéri. — A tűzoltók uj pártoló tagja. A váci I. ált. ipartársulat legutóbb tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy belép a tűzoltó egyesület pártoló tagjai közé. Belépett volna az alapítók közé is, de tekintettel az építkezéseknél előfordult tetemes kiadásokra s a még függő adóságára, ezt anyagi körülményei miatt nem tehette, hanem elhalasztotta addigra, mig jobb viszonyok közé kerül. Az ipartársulat szép példája követésre méltó. — Malik. Egy ember, a ki mindenre használható. A hová állítják, megállja a helyét. Pedig eléggé ingó, bizonytalan helyen állt. Nyáron az uszodában, télen a korcsolya pályán s ha az egyesületeknél munkát vállalt, nem volt panasz rá. Figyelmes, pontos az uszodában ép úgy, mint a jégen. És már úgy volt, hogy ha valaki öngyilkos akart lenni s az , uszoda tájékán a Dunába ugrott, úgy csak az akaratnál maradhatott, mert Malik ott termett rögtön és kimentette. Tavaly négyet mentett meg a haláltól, ha jól tudjuk tizenhét ember köszöni neki életét. Szóval használható ... És mégis ez a Maiik, a ki annyi életet mentett már meg, egy életet akart elvenni múlt vasárnap. Erre pedig az uj bor vivé. A Fehér lóból jó kedvvel indult haza s a Laglcr Lajos hentesüzlete előtt Németh Lajos hentes legénynyel szóba állott. Ez kurtán felelt neki, a mi nem tetszett bizony Maliknak. A vége az lett, hogy Németh Malikon végig vágott az esernyőjével. Az úszómester sem volt rest, revolvert rántott s háromszor rálőtt a legényre. Mind a háromszor talált s jó súlyos sebekből vérezve esett össze. Mire kihajnalodott, Némethet már a kórházban ápolták, Malik pedig kijózanodott. Ekkor jött tette tudatára s bizonyára nagyon boldogtalan ember lett. Hiába fogadkozott már, hogy ujbort többé nem iszik, ügyét áttették az ügyészséghez. — Végeladás. Karácsonyi, újévi és ünnepi ajándékok, párizsi, londoni stb. műtárgyak féláron. Lapunk hirdetési rovatában közölt ily tárgyú közleményt olvasóink figyelmébe ajánljuk. — Kitagadott kutya vagyok, elátkozott cudar világ. Ezt énekelné Hektói-, dr. Nagy Gyula nyugalmazott vadászkutyája úton-útfélen, ha volna hozzá szép bariton hangja, de mivel ez nem adatott meg neki, csak magában morogja e szép, szomorú darabot. Ott bolyong Hektói- egyik hentes bolttól a másikig egész nap lehorgasztott fővel, minden vonásán, minden lépésén meglátszik a szomorúság. Szól egy vigasztaló szót hozzá ez is, az is, mi bajod Hektói-, de el vagy hagyatva, úgy nézői ki, mint a kinek kenderföld nem jutott? Bizony nem hiába mondják ezt neki, nagy az ő baja, melyen már aligha segít valaki, nincs már neki senkije, egy volt, csak egy a világon s az is kitagadta. A szomorú história a következő: Dr. Nagy Gyula ügyvéd úrnak volt (s ez Hektorra a végzetes I csapás, hogy ö csak volt és nem van) egy igen ügyes és jó vadász-kutyája. Ősei mivoltát s az ő előéletét teljes homály fedi. Róla csak onnantól tudunk, hogy a nevezett dr. megvette 50 forintért. Hektor talán tudva, hogy ő drága portéka, igen jól viselte magát. Ha az olimpiai versenyeken nyúl üldözés is lett volna, bizonyosan ő vitte volna haza az aranyérmet. Vadászni! elég volt e szót hallani s Hektor már talpon volt. A mi a házőrzést illeti, ebben nem kifogástalan jellem, de hát hiszen ő nem vén komondor, hogy alattomos rablók nadrágjait húzza le, ő derék gentlemann sport-kutya, mely mindig nyíltan szokott támadni. Mig igy viselte magát Hektor, addig csak jól ment a dolga. De végre ő is beleunt a sok jóba s egyszer csak elkezdett haszontalankodni. Rossz társaságba került s elrontották. Napokon keresztül haza sem szagult, elhagyta a vadászatokat, belekötött mindenkibe, szóval teljesen letért a jó útról. Gazdája töbször megfenyítette, mikor Schnirdl városi pecér nyaklánc nélkül hozta haza, akkor hol öt, hol tiz forintot kellett érte fizetnie. A doktor humánus ember lévén, nem akarta még ezek után sem egyszerűen elzavarni Rektort, hanem mint a rossz nyelvek beszélik, vidéki urakat vesztegetett meg, hogy lopják el a kutyáját. Hektor el is tűnt néha-néha egy pár hétre, de — rossz pénz nem vész el, — ismét csak visszakerült. Az utolsó időkben aztán már egészen meg volt mételyezve. Hónapokig nem látták otthon, de annál több panasz érkezett ellene. A napokban aztán a hű gazda a rendőrség egyik tisztviselője előtt nyíltan kijelentette, hogy ő Hektort végleg kitagadta és hogy az általa elkövetett mindenféle stiklikből eredő pénzbeli bírságok kifizetésére egy cseppet sem hajlandó. Immár nem volna szokatlan, ha nyilttérben tennénk ezt közzé, de a jó barátság kötelez s a szomorú hirt itt adjuk tudtul e cudar világnak.
