Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1900-11-25 / 47. szám
9 VAGI HÍRLAP sze túlszárnyalnak minden egyéb világitó eszközt. Az elektromos ivlámpa szép és impozáns, magas és tágas termek, avagy nyilvános helyek, kerti helyiségek és terek megvilágítására. Alacsony helyiségekben azonban a szemre ártalmas, mert 1000— 2000 koncentrált gyertyalángnak szembeszökése erősen megviseli a szemet. Utcavilágitásra se tartjuk az elektromos ivlámpákat alkalmasnak, mert fényszóró ereje hiányozván, miután bizonyos körben túlságos világosságot nyújt, azontúl pedig sötét árnyékot vet: utcavilágitásra alkalmazása óriási költséggel járna annyival is inkább, mert a világításnak majdnem V3-ad részét az épületfalak s a házsorok nyelnék el. A közvilágításnak — utcákon — csak egy kitűnő módja van s ez nem más, mint az Auer-féle világítás. Az utca ellentétes vonalain váltakozva, ötven méternyi távolságban elhelyezve az Auer-féle lámpákat, — oly világosságot nyerünk, melynél jobbat sem Párisban, sem Berlinben nem kereshetünk. Az Auer-léle lámpák intenzív lángjának óriási fényszóró ereje van. Sugarai 400—600 méternyi távolságból már szemeinkbe szöknek. Kétségkívül nagy előny, ha a gázfejlesztés nem nyereségvágyból alakult részvénytársaság kezében van, hanem azt a város házilag kezeli; mert ez esetben tetemesen olcsóbba kerül. Legujjabban az acetilénnel való világítással tesznek sürü kísérleteket. Szakférfiak előtt iparkodnak demonstrálni e legújabb világítási módszer előnyeit. Az acetilénnel való világítás túlhaladja ugyan a gázvilágitás intenzivitását; olcsóbb vár megtámadását észreveszik, azon oldalra irányuljon. Ó-Aradon maradt a város védelmére a 29-ik honvéd-zászlóalj, mely egészen jól felruházva és fegyverezve volt és a debreceni lovas nemzetőrök. Ezen a napon adatott tudomásomra, hogy én, Perczel Ferenc és Vojnics Imre gárdapajtásaimmal kilettünk nevezve a zászlóaljunkhoz századosokká november 16-tóli ranggal, így tehát a 3-ik századnak valóságos parancsnokává lettem. Az Isten tehát hamar elősegített, nem egész két hónap alatt főhadnagyból századossá, de mi lesz még azután, ezt a Mindenható tudja! A sereg éjfél felé összeállóit a támadásra Uj-Arad utcáin, hideg szeles időben vártunk, vártunk. Már eljött reggeli három, négy, öt óra, semmi. Máriássy személyesen a vár alatt csatangolt az előkészületekkel egész éjjen át, még végre hat óra felé, midőn már úgy sem lehetett az ostromot megkezdeni, rendeletet vettünk, hogy a készületek be nem fejezése következtében a várvivás továbbra halasztatik s mehetünk haza! Az első baklövés, a mi nem jót jövendölt! Az embereket egész éjjen át szélben és esőben állni hagyni a szabadban hiába. A magyarnak meg volt a vitéz karja, de mindenhol hiányis. De sokkal veszélyesebb és kellemetlen j szagot terjeszt. Világításról és gázról lévén szó, tárgyi összefüggésnél fogva nem hagyhatjuk említés nélkül azon közegészségi szempontokat sem, melyek fűtés folytán gerjesztett füstből erednek, melynek kellemetlenségeit nem egyszer kell éreznünk és boszankodó türelemmel elszenvednünk. Felületes áttekintéssel alig sejtjük, hogy a magánházak kéményeiből mily óriási füstmennyiség száll fel a légbe. Nincs az az iparüző, vagy gyárakkal bőven beépült város, hol a kis- és nagyipar telepeknek összes füstje nagyobb lenne, mint a háztartásokban történő tüzelések által gerjesztett füst. Hol a házak alacsonyak s hol a tüzelő helyek primitiv szerkezetűek és a tüzelés sem történik kellő gondossággal: ott a füsttel egyűlt elszálló hamu és gáz kimondhatatlan kellemetlenségeket okoz a közönségnek. Hisz jól tudjuk, hogy a beszenyezett levegő árt az egészségnek. Tudjuk, hogy a füst vizhólyagocskákat rejt magában, melyek vele együtt gőzt és ködöt képeznek. És a gőz a köd súlyánál fogva a lomha levegőben szállongván, büdössé, kiállhatatlanná teszi a levegőt. A füst közegészségellenes összetétele mellett még köztisztaság ellenes is amenynyiben bekormolja a házakat, ruháinkat s nem csekély boszuságára a gondos háziasszonyoknak, apró korommal hinti be a padlásra szárogatás céljából fölaggatott fehér ruhát. Éppen azért alig van állam, mely törvényhozási utón ne iparkodott volna gondoskodni a füst kellemetlenségeitől való szabadulástól. zott az okos fő. Ez volt ügyünknek mindenfelé a jellege. Ezen nap délután érkezett Aradra két század lengyel gyalog önkéntes Viszoczky őrnagy vezénylete alatt. Öltözetük volt alacsony négyszegletű vörös lengyel sapka fekete bárányprémmel, fehér kabát, megyszin gallér és hajtókával, kék pantalló veres sujtással, fekete kereszt szijjazattal s gyutacsos puskával. A mint megtudták, hogy ezen éjjen fog a vár ostromoltatni, ők sem akartak hátra maradni, hanem résztvenni abban, noha Máriássy őket pihentetni akarta az ut fáradalmai végett. Ők is eljöttek harcolni messze hónukból hozzánk, életet és vért áldozni, azon édes reményben, hogy Magyarország szabadsága után következik a Lengyelországé. Adja Isten, hogy ezen hősök ne hiába ontsák vérüket most, mint a mennyiszer már eddig is tették. Este az idő éppen olyan volt, mint az előbbi napon, esett az eső és fújt a szél, mely a vállalatunkra előny volt. A zászlóaljam Uj-Arad főutcáján lett kiállítva készenlétben. A honvédek közé paprika töltények is osztattak ki, ha netalán az ellenség a kazamátákban is védelmezné magát, azokkal oda belőni és szemeikbe szórni a paprika port. így álltunk mi már egy ideig, midőn eszembe Az utca porát elenyésztethetjük szilárd 1 anyaggal való burkolás, seprés és öntözés által. De szabadulni a füst kellemetlenségétől, az nehéz és nagy feladat. Anglia, Franciaország és Svájc stb. egyenként hoztak törvényeket. De azok szigorú végrehajtásuk dacára alig vezettek valamelyes eredményre. Újabban alig van városi statútum, mely az iparlelepek létesítésénél a magas kémény mellett a füslemésztő készülék alkalmazását is meg nem kívánná. A magas kémény minél magasabb, annál sikeresebben oldja meg feladatát; mert a füsttel elszálló részek följutván a gyorsabban mozgó levegő rétegeibe, csakhamar elenyésznek. De füstemésztő készülék, szakszerű kezelés nélkül csak fikció, mely gyakorlati haszonnal nem jár. Ám alkalmazzunk a kazánok mellé képzett, takarékos és becsületes fűtőket: ezek többet meg fognak takarítani, mint bármely füstemésztő. Ha tehát azon elvi igazságból indulunk ki, hogy: joga van mindenkinek a jó levegőhöz, akkor önkéntelenül azon kérdés lép előtérbe, hogy mi módon segítsünk az erészben fennálló bajokon ? Miként szabadítsuk meg városainkat az egészségre ártalmas füsttől s egyben miként hozzunk létre oly tüzelési módszert, a mely olcsóságánál és intenzivitásánál fogva is előnyösnek mutatkozik? Erészben vissza kell térnünk a gázhoz. A gázzal való fűtés és tüzelés a tüzelési módoknak eszménye 1 Egy köbméter gázt B—5 fillérért elő lehet állítani. És kísérletek tanúsítják, hogy mig a jutott Máriássy lakására, mely az uradalmi épületben volt, felmenni. Itt találtam nagy társaságot makaót kártyázva. köztük a főbb tiszteket, Viszoczkyt, Zikó őrnagyomat s többeket, a mit Máriássy mindennap rendszeresen szokott tenni. Egy darabig néztem őket, mig egyszerre Máriássy felkelt közülök. Én hozzá mentem s beszélgetésbe elegyedtem a vár bevétele felett s megkértem, mondaná meg, hogy minő terv szerint fogunk bemenni a várba. No gyere majd megmutatom és bementünk a mellékszobába, hol az asztalon a várnak nagy térképe kiterjesztve volt, mellette, égő gyertyák. Azután elmondta, hogy ezen rossz időben felhasználva egyúttal az ellenség vigyázatlanságát, hidat állíttatott a vár Glácisról a fedett úton át. Onnan a másikat egy Lunettere s onnan megint fel az itteni tervvázlat gzerint a 2-ik sz. Ravelinra. Az ellenség oly vigyázatlan, hogy mindezeket nem vette észre, most várja a jelentést, hogy a hidak elkészültek s akkor útnak indulunk egyenesen be a várba. Erre néztem én a vár tervrajzát s azt az észrevételt tettem, hogy ha mi a Ravelinen leszünk, még nem vagyunk a várban, mert a mint én az erőditményi rajzokat ismerem, Ravelinből a bejárat a várba fedett utat mutat, a melynek kapui be a várba minden esetre
