Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1900-11-04 / 44. szám
Tizennegyedik évfolyam. Iá. szám. Vác, 1900. évi november á. VÁCI HÍRLAP Előfizetési árak: Egész évre .... .12 korona. Félévre..........................................................6 korona. Negyedévre....................................................3 korona. EGYES SZÁM ÁRA 24 FILLÉR. VÁG ÉS VIDÉKÉNEK HETILAPJA. Megjelenik: minden vasárnapon reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VÁC, Géza király-tér 3. szám. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, előfizetési pénzek, hirdetések és hirdetési pénzek. Nyilt-tér sora 60 fillér. Kiadótulajdonos: Felelős szerkesztő: HIRDETÉSEKET Bélyegilleték nincs. Kovách. Ernő. Dercsényi Dezső. j jutányosán felvesz a kiadóhivatal. A madarászok. Vác, okt. 30. A gyümölcstermelők legnagyobb ellenségei a hernyók, melyeket a gondos gazda minden módon iparkodik irlani.de sajnos, a legkörültekintőbb írlas mellett is nagyon elszaporodnak, óriási károkat okoznak ezek nemcsak a Iákban, hanem a gyümölcsben is. Rendelt evégböl az Isten olyan állatokat, melyek ez undok lérgekel pusztítják. Ezek a madarak, különösen az éneklők. A madarak nemcsak énekükkel teszik vidámmá az erdőt mezőt, de kiszámithatlan hasznot is okoznak a hernyók s a hernyópeték pusztításai által, mert részint ők is azzal táplálkoznak, részint fiaikat nevelik fel azokkal. Kisérjünk csak figye'emmel ! egy fecskefészket. Mily számtalanszor tér j fészkéhez egy pár öreg íecske, hogy éhes j fiait táplálja. Mindannyiszor egy-egy ártalmas férget í hoz nekik. Ezen kivül a mit az öregek 1 I Halottak napján. Kigyúlt a fáklya bús világa, Lobogva leng a sírokon, Halottak árnya rezg elémbe S e bánatos nap lángja, fénye Az én telkemmel oly rokon ! Nem járok már a napba nézve. Fürkészve fényes csillagot! Sírokba ásva mind a kincsem. Bús könnyeim a földre hintem Zokogva, hogy magam vagyok. Óh, zord enyészet mély keserve, Mely elborítod telkemet! Szivem derűjét mind kioltod, Lesújtod azt, ki vig, ki boldog, Örülsz, ha sírva szenvedek. Kükért szeretve, úgy rajongtam, Anyám, testvérim nincsenek, S a feltörő panasz siralma Nagy veszteségemet kiáltva Megostromolja az eget. De szűnj zokogni árva lelkem, Csitulj le néma kétkedés ! A sírhatom elégiája, Reményem lángoló imája Tanítja: lesz felébredés ! is fogyasztanak, szintén számottevő, mert nekik is szükségük van táplálékra. A lobbi éneklők hasonlókép ezekkel táplálkoznak; tehát kímélnünk, sőt pártfogásunk alá kell venni őket. De mit látunk? A tél idején nem dolgozó mesterlegé- í : nyék s íöldművessuhancok lépes veszői- I két úton-útfélen kirakják a bokrokra s a hivó által oda csalt szegény madárkákat összefogdossák; elkinozva kalitba zárják s ne hány fillérért eladják nem gondolva meg azt, hogy az ily összekinzolt madárkák a fogságban úgy is elpusztulnak. Ezzel a meggondolatlan teltükkel nemcsak meggátolják az éneklő madarak szaporodását, hanem az életben levőket is oktalanul elpusztítják s ez állal mintegy szabad tért nyitnak a hernyók s férgek szaporodásának. Hiába hallják az iskolában a madarak pusztításának káros voltát, midőn kilépnek az életbe, mindeme jó tanítások elpárolognak s helyébe lép az önzés, Arad város vésznapjai 1848 — 49-ben. — A Váci Hírlap eredeti tárcája. — Irta: Kovách Ernő. (3. folytatás.) November 5-én a várbeliek egy kirohanást tettek, hogy Uj-Arad felé lőtávolpkban álló Zsigmondháza szegény emberek házait és ÓArad felül pedig a Maros partján levő ölfákat és a lovaskaszárn-yát (Büchsenkaserne) felgyújtsák. A mi őreink közülök többet lelővén, de miután a vár bástyáiról erős ágyúzással támogatták, nem akadályozhatták meg a gyújtást, melynek folytán Zsigmondházán mégis csak három ház és a nagy mennyiségű tűzifa és a kaszárnya leégett, melyeknek oltásához a várbeli ágyuk heves tüzelése folytán nem közeledhedtek a mieink, a kik azonban, hogy a várbeliek többet Ó-Arad felé be ne üthessenek, a vár és a város közt fekvő 80.000 forint értékű tahidat gyújtották meg, mely egész éjen át égett. Ez időben a debreceni önkéntesek Lippára lettek elküldve, mert ezt a várost az oláh lázongok nagyon fenyegették. November 11-én este ismét elkezdték a várost ágyuzni, mely egész reggelig tartott s a melyet nekem Battonyán jeleztek, hogy látták a tüzes ' golyókat és hallották az ágyú moraját. mely hogy szenvedélyének áldozzon, képes nehány fillérért kiszámithatlan károkat okozni, mert az ily módon szerzett pénz úgy is pálinkásbódéba vándorol. Az ily lépezővel s vassal pusztító suhancok ellen a törvény teljes szigorát kell alkalmazni. Felkérjük tehát erélyéről s szigorúságáról ismert Korpás tanácsost, hogy a lél közeledtével ügyeltessen fel szigorúan a mezei rendőrökkel az ily madarászókra s ha nehányat megcsípnek, irgalom nélkül állítsák az ő színe elé, hogy ezeket megbüntetve, a többieknek elrettendő például szolgáljanak. így reméljük, hogy határunkban megszűnik a madáríogdosás s az énéklők szaporodásával nagyban elősegítjük a hernyók pusztulását. De ne csak a madarakra bízzuk ezt, hanem minden gazda tőle telhetőleg iparkodjék őket pusztítani, mert ez által saját érdekét is szolgálja. K. Ekkor Aradmegye áttette székhelyét Aradról Peregre, November 12-én, vagyis tegnap 2000 sorkatonaság, két század uhlánussal s több ezer oláh lázadóval megtámadták Lippát, hol a mi őrségünk a debreceniekkel együtt csak 1400 főre ment, kik azonban bátran helyt álltak és szuronyszegezve kiverték az ellenséget. Azonban segítséget kértek Aradról, mert az ellenség látván a mieink csekély számát, újra támadásra készült, melynek folytán Máriássy, ki eközt alezredessé lett előléptetve, inai napon Aradról 400 nemzetőrrel és egy ágyúval Lippára indult segítségükre. Tehát a hazafiúi erényekben kiválóan tündöklő Arad városának ez volt a története, addig még én ide érkeztem, ilyen viszonyok és körülmények közt jöttem én mai napon ezen sokat szenvédett hős város falai közé és lássuk most az én éleményeimet továbbra. II. RÉSZ. Század-parancsnok. Zászlóalj-parancsnokom azonban miután itt városi katonai bizottmányi tag is volt Zikó János őrnagy, itt a városban maradt, kit én felkerestem és magamat jelentettem. Ő azt hitte, hogy én a zászlóaljhoz többé nem is jövök, épen most akart a minisztériumhoz felterjesztést tenni állásom betöltése végett. Eévay Mihály. UIIAAN T UAN HAVADÉ kárpitosmű — s javítási műhely, V Avjl/ll L Ll vili All 1 díszítési vállalat és zászlógyár. Kisváci-főnt 10. sz. (a kőkapu közelében.) Legolcsóbb árak ! Pontos kiszolgálás ! Szolid munka! STEINBACH kárpitosmester, díszítő, dfszmüfestész, szakértő lakásberendezésekben, műtárgyakban és régiségekben. "Vácon Budapesten Béeslsen 1900 óta. 1896 óta. 1871 óta.
