Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-07 / 1. szám

hogy egy lap 10 vízszintes és 10 függélyes sor­ban összesen 100 darab jegyet tartalmaz. Az egyes lapok mind a négy oldalon enyvezett, keskeny papirszéllel s minden vízszintes, illetve függélyes sor végén értékszámmal vannak el­látva. Az értékjegyes nyomtatványokra, u. m. kö­zönséges és zárt levelezőlapok. — zárt távirat­lapok, — levélboritékok s postatakaréklapokra nyomtatott értékjegyek képe, rajzdiszitéssel és egy gyöngysorral övedzett fehérszinű körben a magyar szent koronát tünteti fel, alatta egyező színű értékszámmal s a szinnyomat felső szélén vízszintes vonalban Magyar kir, posta, alsó szélén pedig Fillér felirattal. Ez értékjegyes uj nyomtatványok a követ­kezők : a) belföldi egyszínű (4 filléres) és válaszos (4—4 filléres) levelezőlapok, barnasárga papíron barna szöveggel és ugyanily színű jegynyo­mattal ; b) Ausztriával, Bosznia- és Hercegovinával, továbbá Németországgal, Szerbiával és Mon­tenegróval való forgalom részére szánt egyszerű (5 filléres) levelezőlapok halvány rózsaszín pa­píron zöldszinű szöveggel és jegynyomattal; c) nemzetközi egyszerű (10 filléres) levelező­lapok szürkészöld papíron pirosszinű szöveggel és jegynyomaltal; d) zárt levelezőlapok kékesszürke papíron a helyi forgalom részére (6 filléresek) zöld szinű szöveggel és jegynyomattal és a nem helyi forgalom számára (10 filléresek) piros szövegggel és jegy nyomattal; e) a zárt táviratlapok (62 filléresek) fehér papíron kékszinű szöveggel és barna jegynyo­mattal ; f) levélboritékok, kétféle nagyságban fehér papíron (10 filléresek) piros jegynyomattal és g) postatakaréklapok barnásfehér papíron, fekete szöveggel és 10 fillér értékű piros jegy­nyomattal. A közönséges postai szállítólevelek papírja sárgás, az utánvéted szállítóleveleké pedig zöld szinű, mindkettő kék szövegnyomással és ugyan­ily szinű 10 filléres benyomott pénzügyi bé­lyeggel. Nyomtatvány- küldeményekhez keresztkötésű szalagok koronaértékkel nem adatnak ki. Az ausztriai értékekről szóló mostani érték­jegyek s értékjegyes nyomtat ványok 1900-ik év január 1-én túl is egyelőre bárom hónapig fo­galomban maradnak, az 1, 5 és 25 filléres je­gyeket és 5 filléres levelezőlapokat már 1900. év január hó elejétől fogják a posta- és távirda­­hivatalok elárusítani, ellenben a többi érték­jegyeket és értékjegyes nyomtatványokat csak azon időponttól kezdve, midőn a jelenlegi je­gyek, illetve értékcikkek készlete elfogy. Ausztriába stb. a most kiadott 5 filléres le­velezőlapon kivül az eddigi 2 krajcáros is hasz­nálható, ha a 2 krajcáros jegy mellé még 1 darab 1 filléres levéljegy ragasztatik. Saját érdekében áll mindenkinek, hogy a posta-, távirda- és távbeszélő igénybevételénél a törvény életbeléptetése napjától kezdve ki­zárólag a koronaértéket használja, minthogy az ennek elmulasztásából netán felmerülő ká­rokért a posta-, távirda- és távbeszélőintézet nem szavatol. Az uj század. A Váci Hírlap az uj században tizennegye­dik évfolyamába kerül. Tizennégy év nagy idő egy vidéki lap életében, számtalanszor bebi­zonyíthatja életrevalóságát. Nos a Váci Hírlap beigazolta, hogy van a létjogosultsága nem csak azért, mert Vác és nagy vidéke intelligens olvasó közönségének összegyűjti az érdekes híreket, kedves szórakoztató olvasmányokat nyújt, hanem egyik olyan lapja városunknak, a hol lollforgatói, vezéremberei nézetüket ki­fejtve a város és a polgárság érdekeit szol­gálják. A Váci Hírlap a jövőben is marad annak, a mi volt; iparkodik munkatársainak díszes seregeivel élvezetes, lehetőleg eleven újságot nyújtani, vonal alatt neves irók tárcáit hozni, vonal fölött városunkat mindenkor érdeklő, közfontosságú ügyeket megtárgyalni, híreiben a hét legérdekesebb eseményeit, aktuális kis cikkeit közreadni. Munkatársaink ezentúl is felkeresnek jeles közleményeikkel, kérjük hát tisztelt előfizetőin­ket, hogy a Váci Hírlapot tartsák meg az uj században is szives barátságukban és pártfo­gásukban. A Váci Hírlap előfizetési nyugtái, a melyek már koronákban vannak kiállítva, a lapki­­hordónál válthatók be. Vidéki előfizetőink pedig a posta útján küldhetik be legegyszerűbben előfizetési pénzüket. A Váci Hírlap előfizetési ára : egy évre .... 12 kor. fél évre .... 6 „ negyed évre ... 3 , Hazafias tisztelettel a Váci Hírlap szerkesztősége és kiadóhivatala. Helyi és vidéki hírek. Melyik évben született a Megváltó ? A keresztény világ Krisztus születésétől szá­mítja az időt, — Dionysius Exiguus római apát azon feltevésből indulva ki, hogy t. i. a Megváltó Róma alapítása után 754-ik évben jött a világra. Az ujabbkori tudósok vélekedése szerint Dionysius Exiguus számítása nem egészen pon­tos. Bajos is teljes pontossággal Krisztus szü­letési évét megállapitnunk. Ehhez ugyanis csupán az evangéliumok szolgáltatnak némi adatokat, a mik azonban nem kielégítők. Máté evangélista nyomán azt lehet feltéte­leznünk, hogy az Üdvözítő születése és az ő élete ellen leselkedő Herodes halála közt cse­kély időköz lehetett s hogy e szerint Krisztus urunk, vagy Herodes elhalálozása évében, avagy az ezt megelőző esztendőben született, — Mivel pedig Flavius József zsidó történetiró tanúsága­ként (Antiquität XVII. 10.) Herodes uralkodá­sának 37-ik évében hunyt el: a Üdvözítő szü­letése is ugyonazon évre, avagy 749-re tehető. Lukács evangélista értesítése szerint keresztelő szent János Tiberius uralkodásának 15-ik évé­ben kezdett a Jordán partján prédikálni s hozzá járult Jézus is, ki akkor mintegy 30 éves volt Tiberius uralkodásának 30-ik éve Róma alapí­tása után 780-dik évre esik s e szerint az ek­kor 30 éves Üdvözítő születése évéül a 750-dik év tekinthető. Tehát a két evangélista adatai nyomán va­lószínű a feltevés, hogy Krisztus urunk Róma város alapítása után 749 avagy 750-ik évben vagyis 4—5 évvel a keresztény időszámítás kezdete előtt született. De ez a megállapítás sem egészen pontos, mert egyrészről biztosan nem tudjuk mennyi időköz telt el Krisztus születése és Herodes halála közt; más részt, azt sem tudjuk hatá­rozottan, hogy vájjon Tiberius ura'kodásának 15-ik évét, mert Lukács őt mintegy 30 éves­nek mondja, úgy hogy 29. esetleg 31 éves is lehetett a jelzett évben. Azután azt sem tud­juk : ha vájjon Lukács evangélista Tiberius uralkodásának kezdetéül elődje, Augusztus ha­lálozási évét (767) vette-e, — avagy 2 évvel előbbre tette e azt, a mennyiben Tiberius, már Augusztus életében, két évig annak kormány­társa vala. Noha azonban az evangélisták adatai nyo­mán sem lehet teljes pontossággal Krisztus születési évét megállapitnunk, az mégis csak­nem biztosra vehető, hogy az Üdvözítő, — nem mint a keresztény világ számítása tartja Róma alapítása után 754-ben, hanem nehány évvel előbb született, ügy hogy a ránk virradó uj évben tulajdonkép nem 1900-at, hanem 1904-et avagy 1905-öt kellene Írnunk. 1 lyfor­mán meddőnek tekintendő ama nagy vita: 1900 január 1-én, avagy 1901 első napján veszi e kezdetét a XX-ik század; mert tényleg már 1896-ban, avagy 1897 ben beléptünk a XX-ik században, úgy, hogy az 1900-ik évet minden aggály nélkül a XX. századhoz szá­míthatjuk. Dr. Kazaly Imre. — Az uj váci püspök. Egyik budapesti kőnyomatos újság a nagy lapoknak azzal a hírrel szolgált, hogy a kormány kebelében az uj váci püspök személyére megegyezés történt s az uj püspök kinevezése még busvét előtt meg fog történni. Érdekes volna a hir, ha az uj püspök személyét is megtudta volna mon­dani a kövön nyomott újság. így azonban aligha valószínű a hire, mert bizony akkor legalább szállongó híreket hallanánk mi is itt, Vácon. — Az utolsó és első nap. Az ó-év utolsó és az újév első napját mély vallásos­sággal ülte meg városunk közönsége. Az óév utolsó áldásán, a melyet a nagytemplomban tartottak meg, ember emberhátán tolongott, úgy hogy mig benn körülbelül négy ezer ember volt, addig az öt óra előtt érkező mintegy kétezer hivő távozni volt kénytelen, mert a templomba nem fértek be Az ó-áldást Virter Lajos nagyprépost mondotta. Szilveszter éjsza­káján éjféli mise volt, a mely csak minden jubiláris esztendőben ismétlődik. Az éjféli misén, melyet fényes segédlettel Jung János f. püspök mondott, szintén nagy és ájtatos közönség volt jelen, bár voltak számosán, a kik a jubi­láris miséről nem is tudtak. — Az év első nap­ján a székesegyházi kar Ulrich nagy karácsonyi miséjét adta elő a nagymisén. Betétül Offer­­toriumra Ulrich „Transeamus usque Bethlehem“ karácsonyi fuvola sóloját. — A dalegyesület dalestólye. A váci dalegyesület január 13-án, (szombaton), a Curia szálló nagytermében, saját pénztára javára, tánccal egybekötött zártkörű dalestélyt rendez. Belépő-jegy: személyenként 3 korona, csalá­donként 7 korona. Felülfizetéseket az egyesület köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz. Kez­dete este 8 órakor. — A műsor az estélyen fog szétosztatni. A kik tévedésből meghívót nem kaptak, holott arra igényt tartanak, vagy pedig a kik az estelyre valakit meghivatni akarnak, azok ez ügyben ifj. Ottó József ház­nagyhoz forduljanak. — A posta uj épületben. A postahi­vatalunk pénteken a déli órákban költözött át a székesegyhaztéren levő uj helyiségébe. A táv­­irópóznák irányát hetekkel ezelőtt megvál­toztatták, a mennyiben egyenesen vezet ez már a házak, a Báthory-utca fölött a kozsdi vámtól az uj postaépülethez. A régi irányt természetesen megsemmisítették s mikor ezzel elkészültek a táviró osztályt áthelyezték az uj

Next

/
Oldalképek
Tartalom