Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1900-10-07 / 40. szám
vagi hírlap addig azok szavára még a halálos ágyából is kiszökken friss erőben és megy utánok mindenhová. Hogy a meddig vannak, kik a zászlók elé mennek, addig lesznek, kik a zászlók alá sorakoznak. Megcsapolták emezek vérét, tűzre hányták a lobogókat, a nagyok-nagyjaiba meg, belefojtották a lelket. Zsarnoki erőszak után hóhérok bestiálitása! A cezári téboly elfelejtette, hogy az eszmének nincs halála. Az nem fullad bele a máglyafüstbe, azt nem szaggatja puskagolyó, azt nem szorítja agyon pribékek kötele, az a keresztről is élve száll el az él a vértócsa gőzében, az él a sárban, él a darabjaiban is! Az örök és mindenható. Az elkapatott dölyf erre nem gondolt és az akasztófák gyalázatával akarta kiölni a hazaszeretet szentségét. És az csak megedződött. Szederjes ajakkal, sápadt orcával, mereven kiterítve feküdt a magyar szabadság a gyászravatalon. Ott virasztottuk azt, kinek arcának rózsái a mi reménységünk, ajkinak mosolya a mi életmosolyunk, szemének tüze a mi élettüzünk. Ott virrasztottunk, imádkoztunk érte, magunkért és égettük az örök mécset. Tüzét — a kegyeletes hazaszeretet tüzét — lelkűnkkel élesztettük és a pislákoló mécses fáklya lángjává izmosodott és mely világosságot adott annál a ravatalnál és meleget és fényt ad ma is. Lobogásában a hazaszeretet izzik, annak tüze itatja át a kegyelet szövétnekét, a láng élettel ég, az érzés tartja magasra és az fordítja lefelé a mai napon kegyeletes megemlékezésében. A nemzet áldoz azok emlékeinek, kik magukat áldozták fel érte. Rekviemet rebeg a lelkűk üdvéért, kik a lelkűk árán cserélték be az ő üdvösségét! Tauszik Sándor. A gazdag emberek. (A jövő év virilistái.) Vác, okt. 6. A jövő év virilistáit összeállította a bizottság a városházán. Ma mutatják be a díszes névsort a közgyűlésen s mi olvasóinkkal is közöljük, j kiknek van joga jövő esztendő nagy kérdéseiben a városi képviselőtestületben beleszólni. Rendes tagok: I. Gróf Csáky Károly Emmánuel 11982 kor. 60 fillér (főpap), 2. Váci id. alapitv. káptalan 3269 kor. 41 fill., 3. Pápa József 2377 kor. 23 fillér, 4. Luczenbacher Jenő 2036 kor. 31 fill., 5. Reitter Ödön 1351 kor. 32 fill., (iparkamarai tag), 6. dr. Pauer Béla 1293 kor. 92 fill., (tudori oklevél), 7. Peskó Medárdné 1219 kor. 54 fiit., 8. Váci takarékpénztár 1202 kor. 30 fillér, 9. Révész Béla 1126 kor. 70 fill., (ügyvéd), 10. Huber József 1102 kor. 64 fillér. II. Velzer Lajos 994 kor. 64 fill., 12. Bauer Mihály 971 kor. 76 fill., (tanári oklevél), 13. Huber Mihály 952 kor. 34 fill., 14. Neumann Zsigmond 946 kor. 20 fill., 15. Monszpart József 919 kor. 94 fill., 16. Alberty Ferenc 915 kor. 54 fill., 17. Löwinger József 864 kor. 74 fill., 18. Abelesz Mór 808 kor. 49 fill., 19. özv. Joó Istvánná 785 kor. 65 fill., 20. Vörösmarty Lajos 747 kor. 16 fill., 21. Motesiczky János 728 korona 88 fill., (lelkész), 22. dr. Baksay Károly 696 kor. 32 fill., (tudori oklevél), 23. dr. Krnó Péter 694 kor. 48 fill., (ügyvéd), 24. Vadkerty Mihály 690 kor. 08 fill., 25. Nyugalmazott papok háza 676 kor. 72 fill., 26. Agócs János 675 kor. 36 fill., (lelkész), 27. Velzer Kálmán 669 korona 42 fill., 28. Bartos Imre 652 kor. 22 fillér, 29. Nikitits Sándor 647 kor. 62 fill, (ügyvéd), 30. Schneller Miksa 640 kor. 48 fill., (iparkamarai tag), 31. dr. Kohn Jakab 635 kor. 86 fill., (ügyvéd). 32. Kiss Lajos 574 kor. 92 fill., 33. Reiszmann Ignác 5ü3 kor. 72 fill., 34. Hufnagel Imre 556 kor., 35 dr. Miltényi Gyula 551 kor. 80 fill., (tudori oklevél), 36 Magyar kir. államvasutak 530 kor. 47 fill, 37. dr. Gzettler Antal 529 kor., 38. Neuwirth Simon 517 kor. 08 fill., 39. Majthényi Péter 510 kor. 91 fill., 40. Péts Sándor 506 kor. 92 till., (mérnöki oklevél), 41. Udvardy Kálmán 494 kor. 12 fill., (ügyvéd), mint a vándor, ki Arábia sivatagja után meg- [ pillantja Meki<a városát és a próféta sírját. | Valahára közel két hónapi barangolás után az i állandó helyre jutok, melyhez az életem bizony- | tálán jövője lesz kötve, mit hoz a jövő számomra itt, az a nagy Isten kezében van letéve, a mit előre egy halandó sem tudhat. Oly érzés volt ez bennem, mintha előre sejteni engedte volna a sors, hogy életemben minő nevezetes szerep jut ezen városnak, mely kiható lesz egész életem folyására és hogy itt lesz az alapja megvetve az én viszontagságteljes jövendőbeli életemnek. Arad. Arad városába érve, ezt is olyan alföldi népes magyar városnak gondoltam és kellemesen lepett meg ennek sokkal városiasabb házai és utcái, mint minők Kecskemétnek vagy Szegednek vannak. Szép házai, óriási nagy piaca vagy főtere, mint csinos egy és két emeletes városias házaival kellemesen leptek meg. Itt is a városházához hajtva megtudni a z;> .zlóaljam parancsnokságát azt a feleletet kaptam, hogy az bizony nem itt, de Uj-Aradon van, mely egy külön mezőváros Maros vizén túl. Ez már megint lehűtötte az én kedvemet és igy nem maradt egyéb hátra, mint újra kocsit kérni, hogy oda mehessek, megint csak tovább ! Mielőtt azonban kocsira ültem, megakartam i azt a várat közelebbről tekinteni, a mi végett | mi itt vagyunk és a mely annyi galibát csinál | hazafias Arad városának. ; Elmentem a Maros partjára, mely meredek partok közt folyik és csak nem olyan nagy folyónak találtam mint a Tiszát. Azontúl feküdt az az átkozott vár! A mint az emberektől elhagyatott Maros partjára értem, a melyet fedett helyeken lőpuskás nemzetőri őrszemek figyeltek, a legelső látványosságom volt egy mesztelen emberi hulla, a melyen néhány kutya rágódott. Kérdezősködésemre egy őrszem beszélte, hogy ez egy kém volt a várból a városba kiküldve, kit az őrszemek agyon lőttek és itt hagyták heverni a kutyák eledelének. Elborzadtam ettől, mondván ime itt van a háborúnak az előize, a melybe magamat vetettem. Eddig csak játék volt az én katonáskodásom, de most jön csak az igazi, a mi úgy is volt! Innen a várból nem sokat láttam, magas földsáncok a bástyák tetején, melyek úgy fedték egymást, hogy a bástya falakból semmi sem látszott s úgy tűnt fel, mintha fel lehetne egyenesen sétálni a legfelsőbb sánc tetejére, pedig azelőtt három rendbeli erődítmények is 42. Pápa Manó 488 kor. 40 fill., 43. Tragor Ignác 480 kor. 60 fill., 44. Steiner Henrik 479 kor. 87 fill., 45. ifj. Huber József 477 kor. 46 fillér, 46. Lampert Soma 472 kor. 17 fill., 47. Farnady József 469 kor. 88 fill., (ügyvéd), 48. Schmidl Károly 460 kor. 92 fill.. 49. özv. Leitner Sándorné 458 kor. 48 fill., 50. Urszinyi Arnold 456 kor. 40 fill., (gyógyszerész), 51. Bartos Béla 448 kor. 57 fill., 52. Friedrich Aiajos 446 kor. 63 fill., 53. Depoy János 41-5 kor. 70 fillér, 54. Beck Ignác 421 kor. 26 fill., 55. özv. Pápa Lipó'tné 396 kor, 70 fill., 56. Pertzián G. özvegye 388 kor. 81 fill., 57. Tragor Ernő 388 korona 80 fill., 58. dr. Virter Lajos 388 kor. 20 fill., (tudori oklevél), 59. özv. Uhlig Edéné 380 kor. 16 fill., 60. Görög egyház 378 kor. 46 fillér. Póttagok : 1. Özv. Millmann Jánosné 378 kor. 16 fill., 2. özv. Krezsák Ferencné 367 kor. 40 fill., 3. Perlusz Ignác 364 kor. 40 fill., 4. Hirschfeld Mayer 363 kor., 5. Illovszky Antal 362 korona 90 fill., 6. Glasel Jakab 359 kor.. 42 fillér, 7. Korpás Lajos 358 kor. 84 fill., 8. Cliitil Rezsőné 358 korona 31 fillér. Helyi és vidéki kirek. — A magyar Nagypéntek. Golgota magaslatán keresztre feszítették az emberiség megváltóját. Sötétség borította a tájat s a köznép elkövetkezettnek látta a megsemmisüles napját. A magyar nemzet Golgotáján tizenhárom hőst gyilkolt meg a gyáva pribék. És sötétségbe merült az egész ország. Arad mellett lépcsőtakarta kis halom jelöli a helyet, a hol ötvenegy éve — szégyenitő bitófán vérzettek el a magyar szabadságharc hősei közül tizenhármán. A szégyen dicsősséggé vált, a mint Krisztus megszentelte a keresztet, úgy avatta a dicsőség fájává ama tizenhárom az aradi szégyenfákat. Az aradi tizenháromnak csontjai a mi legféltettebb, legszentebb ereklyénk. Nincs kincsünk, a mely velők fölérne. Messzi, szép jövőbe vezető tüzoszlop annak a tizenháromnak a glóriája. Menjünk utána. Tegnap, szombaton volt október hatodika, a magyar nemzet nagy ünnepe. Fájó szívvel vannak, széles árkok és bástyák, melyekből mi sem látszott ki és igy szemlélve, könnyű dolognak látszott azokra egyszerre felfutni. Csak azok megett lehetett magas háztetőket látni sok kéménynyel, egy templomnak magas fedelét és két lapos fedelű templomtornyot, azutan a várat tele magas jegenyefákkal. A belső bástya feletti sáncon, a szegleteken nagy sánc kosarakat, melyek közt ágyú szajai kandikáltak ki és a városfelőli bástya ormán egy hosszú rúdon sárga-fekete lobogó. Ez volt a mit a várból látni lehetett, a mikből az ember nem is gondolta volna, hogy mily veszedelmes egy fészek ez, különösen Arad városára nézve. Azonban mielőtt én átmennék Uj-Aradra, szükségesnek tartom az eddig itt történt eseményeket feljegyezni, hogy az ezután történt dolgok folyamát kellően megértsük és egyúttal a városnak, a várnak és ennek közvetlen vidékét is leírni. A Maros folyó itt egy nagy kanyarulatot csinál, a mely kanyarulatba van a vár építve, úgy hogy e szerint az három oldalról van a folyóval körülvéve s csak egy felől, Uj-Arad oldalán lehet hozzá jutni szárazon. (Folytatása következik.)
