Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-16 / 37. szám

4

VAGI HÍRLAP

— Erzsébet. Őszi hervadásnak napján elszáll a fecske madár, asszonyi örömök dallos csicsergője. Köd borul a tájra, lelkeket fárasztó. Mikor azután korábban jön az est sűrű sötét- j .ségével s fellobog itt és ott pásztorok világa, j zokogó regeszó regél nekünk sokat, különféle nyelven, magyarul legtöbbet, egy szenvedő asszonyról, a magyar királynéról: Valaha egykor, egyszer szentjéről a magyarnak. Erzsébet királyné. A mi nagyasszonyunk. A megölt Erzsébet ... És sóhajok szállnak, zúgnak, felfakadnak. Nincs ebben része, de semmi, a silány anyagiasságnak. Elsiratjuk szegényt, a mártiros asszonyt. Hiszen a mienk volt. Azért vittek most is koszorút a sírjára ércből, a telkek erejéből megkovácsolt vasból, a magyar hölgyek, lányok. Ezen fordulóján a szomorú napnak azért jut nekünk is lelkűnkbe, hogy mi volt ő nekünk, Erzsébet királyné. Mit vesztettünk benne, a ki vigasza volt, feltűnő reménye szomorú időkben a szegény magyarnak. Letört a reményünk, mint az erőszaktól tépett ciprus ága. Sarjadozik-e nékünk valaha még egyszer, azt az Isten tudja. A magyar édes anyák, soha ne feledjék az ő emlékét. Ha viszik csatába ifjúvá lett fiukat, gondolják, hogy neki is volt egyszer fia, a kiért ráborult a szomorúságnak gyászos koronája. És hordta e koronát bánatos fejével. Elment messze-messze. Hallgatta tengerek morajló zúgását. Megjárta Szil-ásznak rózsás kertjeit. Látta tengereken a fehér viharmadár habokkal játszását. Semmi sem hozott néki soha vigaszt. A mig jött a halál. Az a kireszelt vas ... Az áldás lebegjen, magyarok emléke, a magyar királyné Erzsébet emlékén.

... A szomorú évfordulót városunkban is kegyelettel ülték meg. Gyászmise volt a székesegyházban, a melyet dr. Virter Lajos nagyprépost mondott s ott voltak a püspökünk, a város vezetői, az állami tisztviselők, valamint a katonai tisztikar itthon levő tagjai.

— A püspök tervei. Püspökünk sok tervét valósítja meg rövid idő alatt. Alig múlik hét, hogy újításairól számot ne adhatnánk. Az e heti újításainak egyikéről más helyen e nlékezünk meg, itt azt említjük meg, hogy tervbe vette palotájának villamos világítással való ellátását s ha a város más világítási anyagot fogad el, úgy azzal a palota környékét és a kertet fogja világíttatni. A villamos világítást a nagytemplomba is bevezetteti a püspök. Tervbe van véve a székesegyház két sekrestyéjének átalakítása is. Azt halljuk, hogy a sekrestyéket átalakítás után felcserélnék. Ez a terv azonban még nem teljesen érett, ezért erről legközelebb Írhatunk.

— Személyi hirek. Balás Imre ügyvéd a múlt szerdán folyó hó 5-én egészségesen tért haza balatonfüredi tartózkodásából, illetve fürdőzéséből. — Gindrich József Karlsbádba .-v:erencsésen megérkezett. — Éder Kálmán aljárásbiró a folyó hó 8-ra eső ünneppel újabb két heti vakációra utazott szülővárosába szülei látogatására. — Csik-Volecz Sándor bátyánk a múlt Mária ünnepeket Terzattóban töltötte nejével együtt. — Krenedits Ferenc városi ellenőr szabadságának második felét Hontmegyében tölti. — A 6-ik honvédhuszárezred tisztikara ma érkezik haza Perbete körül tartott gyakorlataikról.

— A főispán jubileuma. Beniczky Ferenc v. b. t. t., vármegyénknek főispánja

f. évi november havában tölti be főispánságának tizedik évét. Beniczky Lajos alispán lelkes hangú körlevelet bocsátott ki, mellyel a központi és járási tisztikart a jubileumi ünnepély részleteinek előzetes megbeszélése céljából f. hó 4-ére értekezletre hívta össze. Ezen értekezlet megtartván, lefolyásáról a következőben

számolunk be: Elnöklő alispán vázolván az értekezlet célját, előterjeszti a jubeliumi ünnepély tervét s kéri a megjelenteket, hogy a

I részleteket illetőleg indítványaikat tegyék meg.

I Első alkalom lévén, hol összegyűlt az egész tisztikar, szót kért Bellaágh Imre t. főügyész s megszóllaltatta szivének nagy szeretetét, kifejezést adott annak az örömnek, melyet a fölött érez a tisztikar, hogy alispán hosszas betegségéből felépülve, ismét elfoglalta székét. Meghatottan mondott köszönetét az alispán ezért a lelkes ovációért. Ezután a jubileum programmjának tervezetét a következőkép állították össze: Az októberi közgyűlésen indítvány tétetik, hogy november hó 24-én a mikor tiz éves fordulója lesz annak, hogy a főispán székébe beiktattatott, rendkívüli közgyűlés hivassék össze. Erre a főispán küldöttségileg meghivatván, alispán vázolja a nap jelentőségét, a főispánt üdvözli; Fazekas Ágoston főjegyző ünnepi beszédet mond; egy bizottsági tag beszéd kíséretében megteszi az esetleges indítványokat. A rendkívüli közgyűlés befejezése után egy küldöttség nyutja át a tisztviselők fényképeiből összeállított díszes albumot. Végül az értekezlet a közelebbi intézkedések megtételére egy szükebbkörű bizottságot küldött ki, melynek tagjai az alispán elnőklése mellett : Fazekas Ágoston főjegyző, Lángos Kálmán, Madarassy Pál, Kemény Kálmán, Baky Béla, jegyzője Szabó Géza.

— Nagy diszmü Vácról. A főváros és

a kormány nagy támogatásával Budapest in Wort j und Bild című füzetes vállalat indult meg, a mely a külföld előtt ismerteti meg a szép fővárosunkat és környékét. Ebben a szép illusztrációkkal teli diszműben helyet foglal majd Vác városa is. Történelme, középületei, társadalmi, ipari és gazdasági élete lesz leírva s a szöveget mintegy negyven Vácról és környékéről felvett kép fogja disziteni. A városunkról szóló részt Bévész Béla, Kokovay János, Pálinkás Antal és Bercsényi Dezső Írják s karácsonyra fog megjelenni. Külön kiadása is lesz, hogy városunkból is megszerezhessék. A díszes munka bizonyára hozzá fog járulni ahhoz, hogy külföld előtt kevéssé ismert szép városunk ismeretes legyen.

— Kegyesrendiek a püspök előtt.

A helybeli kegyesrendi főgimnázium teljes tanári kara, a magiszterekkel együtt Halmi László igazgató és házfőnök vezetése alatt a múlt csütörtökön tisztelgett megyés püspökünk előtt.

A püspök kitüntető szívességgel fogadta a tisztelgőket és áldását adta reájuk és munkájukra az iskolai év kezdetén.

— Uj ülőhely a tisztviselőknek. Megyés püspökünk minden héten tesz újítást a székesegyházban. Ezentúl ha a városi és állami tisztviselőket, valamint a huszárezred tisztikarát a templomba hívják, azoknak az ülőhelyei nem az első négy sor padban lesz, hanem a szentélyben a kispapok két-két padsorában. Jobbról a huszárezred tisztikara, balról a városi és államtisztviselők foglalnak helyet, mig a kispapok a padok és a kanonoki székek közt állanak. így volt ez már Erzsébet királynégyászmisén is.

— A hajózás vége. Az ősz beállt, a Dunára reggelenkint rászáll a hajó legnagyobb ellensége: a köd. A hajók késnek, kevés is az utasuk. A Dunagőzhajó-társaság e miatt be is szünteti a bécsi hajók járását. Az utolsó hajó e hó 28-án fog Bécsbe menni s harmadnap tér haza. A nagy ködben — itt említjük meg — a Fiume hajónak balesete is történt. Pozsony felett zátonyra jutott s az utasait másik hajó vette át. E miatt a bécsi hajó esti hat óra helyett másnap délben érkezett a váci állomásra.

— A Lövőház Mária-névnapkor.

Egy lővőházi régi tagtól több tagtársa nevében irt, következő panaszos levelet kaptuk: Nem kell a messze időre rámutatnunk, a midőn a Lővőház népes volt. Népes, ha nem hétköznap, de legalább vasárnapon s népességének tetőpontja Mária-névnapján volt. A mai fiatal mamák bizonyára boldogan gondolnak vissza minden Mária-névnapra, mikor félvármegyére szóló mulatság volt ott. Híresek voltak ezek, mindenütt készültek rá s csak alig 2—3 esztendeje, hogy elmaradtak. Azóta is megy össze a Lövőház, mint a száraz betegségben levő ember. Minek, kinek köszönhetjük ezt, nem kutatom, de az már mégis általános megbotránkozás tárgya volt, hogy a mostani Márianévnapkor még vendéglőst sem találtunk lenn. Minden váci embernek ünnepe ez a nap s ha kis fejszék is esnek az égből, a legtöbb család lemegy a Lövőházba. Most is ott voltak sokan s mit törődtek a délelőtti esővel. Mert korcsmárosunk nem volt, hát összekellett állnunk és kinek-kinek egy kis bort hozatnia a távol fekvő korcsmából Selmeczivel. Hát mi nem éppen a vendéglőst hibáztatjuk. Az ő dolga, az ő kára, ha ily nagy napon sem látogat le, de kérdjük a Lövőház vezetőjét, választmányát, miért fizetjük mi a tagdijainkat ? Azért, hogy csak ott üljünk s ha némikép szórakozást akarunk ott szerezni, menjünk szét, mert még asztalok, székek is piszkosak ? Ha nem tud magában meglenni a Lövőház, keressen társat, vagy gondoskodjék a vezetőség, hogyan teheti életképessé. Nem célom, sem nem akarom magam tervekkel feltolni, de a tagok nevében kérem a vezetőket tegyenek valamit százados Lövőházunkért, mert utóvégre nem sok idő hiányzik ahhoz már, hogy senki a tájékára sem fog menni.

— A vöröskereszt-egylet hangversenyének előkészületei már nagyban folynak. Az érdeklődés eddigelé is úgy város mint vidékszerte igen nagy s igy a nemes tettekkel büszkén dicsekedhető egylet biztos sikerre számíthat. De meg is érdemli ez az egyesület az emberbarátok támogatását, mert kettős célt szolgál. Háború esetén a sebesült katonákat ápolja, békében pedig — mint minden évben tapasztalhatjuk — a szegényeket istápolja. A hangverseny meghívóit e héten küldik szét.

— A népszámlálás. A Széll-konnánynak első törvényjavaslatai közé tartozott az, a mely 1900. évi december harmincegyediki állapotot feltüntető népszámlálásról intézkedik. A törvényjavaslatot elfogadták s másfél éven át folytak az előkészületek a kereskedelmi minisztériumban a népszámlálásra vonatkozólag. Az utasításokkal és számlálólapokkal már elkészültek s ezeket már szét is küldték. Megkapta már városunk is. Az utasítások a számlálólap mintával harmincegy oldalra terjednek s a számlálólapon 24 fő és 22 mellékkérdésre kell választ adni, ez utóbbiak a bányászatban, iparban és kereskedelemben foglalkozókra vonatkozik. Vác 12 számláló kerületre van felosztva s tizenkét számláló ügynöke és négy felülvizsgáló biztosa lesz, a kiket a polgármester nevez ki s mind a biztosok, mind pedig a számláló ügynökök napidijban fognak részesülni, a mit az alispán állapit meg városról városra, községről-községre. Az ez idei városi költségvetésünkben a népszámlálás munkálataira kétezer korona van felvéve.

— Kisasszony ünnepe. Szokatlanul sok nép, jámbor bucsus járt kelt már kora reggel kisasszony napján városunkban : a hires Mária névnapi búcsúra jöttek. A székesegyházban a szokott ünnepélyességgel tartatott meg a nagymise, melyet Motesiczky János kisprépost-ka-