Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-28 / 4. szám

4 tot egy garas nélkül, a házon pedig van száz­ezer forint kölcsön s nem ér egy garast. A farsang tehát összeillik a házassággal, a melynek legfőbb akadálya a pénz. De a pén­zen vett szerelem nem ér semmit, mert mind a kettő hamar elfogy s a rossz házasságnak vá­lás a vége. A fiatalok pedig még mindig mulatnak, sze­relmesek és házasodnak. Ezt tették a paradi­csomból való kiűzetésük óta mostanáig. Hála Istennek, hogy nincs annyi eszük, mint az öregeknek, a kiknek mulatságuk már csak a bor, meg a kártya, a szerelem után csak áhí­toznak s beszélik egymásnak, hogy milyen szép volt az a ráncos képű öregasszony, a mikor először ment a bálba, most harminc éve: fehér ruhában és krinolinban. Akkor nem vehette el, mert még nem volt bajusza s az ügyvéd­főnöke kapta el előle, a ki már akkor is ko­pasz volt. Szépen járták a szuppé-csárdást együtt magyar ruhában. Jobb világ volt akkor, teszi hozzá sóhajtozva a gardedám, a kinek elbeszéli. Ti pedig szép kis lányok, jól viseljétek ma­gatokat a gardedámok mellett, hogy se az asszonyok nyelve meg ne szóljon, se a fiatal urak ne mondjak egymásnak, hogy kokett. Mert bár mindegyik szereti, ha vele kacérko­dói, de a többi mind irigy és híredet rontja. Van-e Vácon kisasszony, a ki még ki nem számította volna, hogy hamvazó szerda feb­ruár 28-án lesz, tehát hogy hétszer hét na­pig tart a farsang, lesz hát mód kaszinózni, hálózni, piknikezni és vidáman mulatni hang­versenyeken. A fiatal emberek kérdik, hol ta­lálkozunk, a leány elmondja, mely bálba készül. A vizitelés megkezdődött, az uj lányokat be­mutatni abban a körben, a melybe tartoznak. Mert Vácon csupa kör van s még a Kúria termében sem találkozik az egész társaság. Kaszinó, Katholikus Kör, Sportegylet, ref. egyház, külön hálózik, mert ez a magyar demokrácia. Csak jól mulassanak, az a fő s már a fenyegetést, öreg pjával elhagyta már a szobát. Büszkén felvetett fejjel, rnig karjai­val támogatta az öreget, vezette a faluvégi, sárból készült vityillóba. A világ megvetett népének gyermeke is meg tudja óvni becsüle­tét. Nekik pedig nincsenek illemszabályaik, paragrafusaik. Végre elszéledtek a tisztek A kocsma csendes volt a zene szótól, csak a mindenes leány takarításának zöreje volt hall­ható, a mit a tegnap éji jókedv, az üvegdarabok maradványait söpré össze. Délután megfújták az indulót. A főhadnagy szívélyesen búcsúzott szállástadó gazdájától, a ki sandítva nézett fe­leségére, midőn a kezében valami hideg tárgyat érzett, melyet búcsúkor a tiszt nyomot kérges markába, a melyet köznyelven úgyis hívnak, hogy sárga csikó. Szép sorrendben távoztak a faluból s éneklék rájuk illő dalukat: . Minden falu édes hazám, Minden asszony édes anyám ; Minden leány feleségem, Kivel világomat élem. Azért a huszár mégis az Isten katonája; szent Péterrel is komaságban áll; s ha meghal lovon repül az égbe s minden útlevél nélkül bebocsájtatik. Ily előnyük mellett nekünk is elnézőknek kell lennünk irántok. Meg kell ha­jolnunk e mindenható hatalom előtt s ne Ítél­jük el őket. A huszárszerelem azonos az Al­föld délibábjához, mely ép oly múló és csalé­­kony, mint a hét színű szivárvány az égen. A mely gyönyörködtetni van teremtve, de nem melegít, állandóbb emléket nem hagyhat maga után. (Vége következik.) VÁCI HI 1 i L A 1 csak pénz legyen, mert a nélkül bajos far­sangolni ! Kell báli ruha a kis lánynak, selyem ruha a mamának, belépő, cipő, keztyű, áttört ha­risnya, virág, fodrásznő, fiáker, belépőjegy és vacsora. Mindez legalább három személyre ha csak egy lány van. A papa tárcája tehát meg­érzi s a boltokban a számla-lapok megszapo­rodnak. Jó a fiatal embereknek, azoknak csak egy fiakk kell, tiszta ing és tiszta keztyű s mehetnek bálba, egyik zsurból a másikba, bál után a kávéházba s azután a hová tetszik, al­­hatnak délig. De az egyetemi hallgató urak közül a far­sangban hány fog kollokvállni Dudapesten ? Krónikás. — Személyi hírek. Váró Károly az ipar és kereskedelmi bank főkönyvelője családi ügy­ben több napi tartózkodásra haza, Nagy- Enyedre utazott. — Cseresnyés István megyei főmérnök tegnap, szombaton városunkba ér­kezett, hogy a kosdi út kiépítése iránt a ter­veket a helyszínén felvegye. — ÍOOO meghívó. Az előkészületekből Ítélve, szükség volt ez idén a sportbálra, a mely igazán lezajlani fog e hét szombatján. Eddig ezer meghívót küldtek szét mindenfelé s úgy látszik, még ez sem elég, mert a rendező­ség tagjaitól egyre kérik a meghívókat. Fel­jegyezni való, hogy ebben Vácon a sportbál érte el a legnagyobb rekordot. (Rekord világot élünk!) A mulatság sikerében immár senki nem kételkedik, táncosnő lesz elég, táncosokat pedig a fővárosból is en gros akviráltak. Szó­val a sport bál, melylyel először lép a világba a sportegyletünk, az idei farsang legnagyobb mulatságának Ígérkezik. — A harmadik kaszinóest. A kaszinó harmadik teaestéjét a szokásos szerdán tar­totta meg. A helyi lapok az előző sikeres esté­ket alaposan feldicsérték, a hölgytarsaságokban nemkülönben, úgy hogy biztosan várható volt, hogy a legközelebbi kaszinóestén a rendes báli díszes közönségünk nagy része jelen lesz. A kaszinóestén azután igy kiáltott fel valaki: — Olyan siker, hogy táncolni sem lehet! Igaza volt, csakugyan sokan voltak: Az ér­deklődés a harmadik estére csak növekedett, de nem lanyhult. Ha ez igy megy tovább, a kaszinónak nagyobb teremre kell gondolnia. De még az óriási por miatt is. Nem elég a termet felöntözni, valami más utón is segíteni kell rajta, hogy a por jobb helyet keressen, ne a tüdőket és az orrokat. Utóvégre még sem szük­séges, hogy a zsebkendő egy hétig figyelmez­tesse az embert: — Lásd, te is ott voltál a jól sikerült kaszinó­estén ! A négyest harmincnégyjpár',táncolta, a jelen­volt hölgyek névsorát pedig itt adjuk : Leányok: Benkert.Ilona, Bercsényi Emma, Bezdek Irén, Dercsényi Aranka, Fodor Torike, Helc Edit, Hufnagel Irén és Pistike, Iványos Juliska és Erzsi, Intzédy Nelli és Ilonka, Kacs­­kovics Ilonka, Kiss Irma, Krakker Csörke, Lencso Beata és Sári, Nikitits Annus, Nagy Paula és Berta, Pápay Mariska, Preszly Olga, Prohászka Valéria, Rédei Ida, Szépligeti Klementin, Velzer Giziké, Zalánffy Gizi és Zsarnóczay Ilonka. Asszonyok: Bercsényi Jánosné, Brenner Már­tonná, Dercsényi Imréné, Donovitz Vimosné, Fodor Imréné, Helc Ferencné, Hufnagel Imréné, Iványos Kálmánná, Kacskovics Jenőné, özv. Kiss Józsefné, Klis Lajosné, Krakker Kálmánné, Lencso Ferencné, Monszparth Jánosné, Nikitits Sándorné, özv. Nagy Józsefné, Preszly Gyuláné, özv. Prohászka Jánosné, Tragor Jánosné, Tragor Károlyné, Valla Lászlóné, Velzer Kálmánné, Velzer Lajosné, Zalánffy Károlyné, özv. Zsar­nóczay Lászlóné, Ursziny Arnoldné, özv. Uhlig Edéné. — A hitközségi elnök lemondott. Rosenberg Mór az izr. hitközség elnöke, a kit erre az állásra nem régen választottak meg, mint értesülünk, lemondását bejelentette. A hitközség legközelebb tárgyalja a lemondást s akkor mi is bővebben fogunk foglalkozni azok­kal a bajokkal, a melyeknek látható és sajnos eredménye az, hogy a hitközségi elnökök egy­másután hagyják el azt az állást, a melyre hitsorsosaik bizalma emelte őket. — A második Robinzon. De Foe hi­res" regényének, a Robinzonnak esete ismét-i lődhetett volna kicsiben városunkhoz tartozó j egyik szigeten, csakhogy, ha ideje korán észre 1 nem veszik, szomorú véggel. Hajósovicz István halászlegény hitelbe kapott egy pár uj csiz­mát. ígérte, hogy majd csak ledolgozza, de bizony az idő mult, a csizma kopott, de az adósság megmaradt. A ki a csizmát adta neki, nagyon megharagudott rá és boszúra gondolt. Azon a címen, hogy halászni mennek, elvitte Hajósovicsot magával s átmentek a Duna túlsó partjára. Itt azután lehúzta Hajósovics lábá­ról a csizmákat s az egyik verzió szerint, be­lökte őt a jéghideg vízbe, a másik verzió sze- I rint pedig kitette a hóba: a rabok szigetére I és ott hagyta. Félig megdermedve akadtak rá | a boldogtalan Hajósovicsra, a ki rögtön meg­tette feljelentését a rendőrségünknél, a mely | viszont a kihallgatások után a jegyzőkönyveket í a pestvidéki törvényszékhez tette át. — Hallali. Van városunknak egy nagyon j tiszteletreméltó vadásztársasága; de ennek tag­­j jain kívül még három érdekes alak szegődött j Nimród szolgálatába. Az első egyfogatuval jár, leibhuszárja egy nyúlánk sváb leány, ki midőn urával lesbe indul, remegve tartja a fegyvert, minf valami nazarerius. A másik egy soha meg ; nem vénülő delnőnek udvari vadásza, kitűnő sportember, magánfoglalkozása: levegőinspekció. De a három közül e téren ez ideig a legszebb sikereket aratta egyik az ikrek közül, ki Vác­­nak nemes időregulátora s gyakran rádupláz a mit sem sejtő vácvidéki tapsifülesekre. E harmadikról szól az ének. Puszi pajtása figyel­­mezteté őt, hogy a minap Bukiba menet annyi nyulat látott, hogy tarisznyával lehetne fogni őket. Fiatal vadászunknak sem kell több, fel­pakol, egyet füttyent kutyácskájának s elindu­lnak A ratler már a kőkapunál érezte a nyúl szagát, mert folyton szimatolt, a gazda pedig izgatottságát ellensúlyozandó a jó Nyáryhoz tért be egy kis búfelejtőre. Végre megérkeztek a kijelölt helyre. Uramfia 1 ily szerencsét! Alig hogy a stüszivadász éber szemeivel körül­tekint, egy bokor csendes árnyában megpillant egy jóakaratu nyulat, mely búr nyúl módjára, higgadtan várta be a támadót. Csúszva-mászva közéig vadászunk, hogy a lőtávolt elérje előre örülve a pompás nyulpecsenyének Végre puff! Bravo! talált, a nyúl ott fetrengett vérében, illetve a kukoricalevelek között, lévén egy ár­tatlan kitömött nyulbőr. Handlé! Bánatos ku­tyájával leforrázva fordult haza a derék vadász, eltökélve, hogy ezentúl csak kundsaftokra fog vadászni. — Olaszországba. Kokovay János alsó­városi karkáplán hat heti tartózkodásra Olasz­országba utazik. Útjában az olasz föld városait s örök nevezetességeit látogatja meg. — A rehabilitált Belopotoczky. A váci püspökség betöltésének kérdésével kap­csolatosan megemlékeztünk Belopotoczky Kál­mán tábori püspök jelöltségéről s azokról a hírekről, melyek magyarellenes érzületéről szól­tak. Ennek ellenében Rózsahegyről ezt a nyilat­kozatot küldik be hozzánk :

Next

/
Oldalképek
Tartalom