Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-19 / 33. szám
4 nokja tudta helyét a monda szerint s azok ott haltak el Szepesváralján, sirba vivén jól őrzött titkukat. Keresték, kerestük a kincseket. Mindhiába, azok titkát örökre elnyelte a Szepesség földe. De a gondviselés úgy akarta, hogy századok múltán jöjjön egy új főpásztorunk, kinek ősi, történeti családjának legszebb hajtása ott virágzott és él a Szepességben és ki díszes czimei sorában viseli Szepesmegye örökös főispánjának ősi méltóságát. Az elázott kincsek zárát föl nem törheti, azokat vissza nem adhatja ő sem, de helyette visszahoz egy drágább kincset: az ősi püspöki szék régi dicsőségét és régi fényességét ! Szivünk mélyén ezt súgja nekünk egy sejtel- 1 mes érzés s Méltóságod jöttén ezért vert össze valamennyink szive lázas örömben, mint csaknem száz év előtt, a rég sirba szállt elődöké, Károly Ambrus királyi herczeg püspöki székfoglalóján. Az ifjú herczeget a primási székbe szólította csakhamar körünkből hivatása, hon- ] nan meg egész ifjan az Ur szólította magához. De Méltóságod első találkozásunkkor megígérte, hogy itt fog maradni közöttünk, mi pedig teljes szivünkből imádkozni fogunk az egek urához, hogy hosszú és boldog legyen köztünk maradása. Mert a mint mondani méltóztatott, hogy e város boldogsága lesz a saját boldogsága, mi meg azt valljuk, hogy főpásztorunk boldogsága lesz a mi boldogságunk, az ő dicsősége, a mi dicsőségünk. Adja Isten, hogy valóra váljanak e fényes álmok és boldog kívánságok, melyek kebleinket feszitik. Az Isten segítse, óvja, tartsa Méltóságodat ! Bennünket pedig erősítsen meg, hogy híven követhessük atyai intelmeit és egykor majd a ránk mért nagy munkát híven teljesítve* mi is felkiálthassunk a költővel: Szent hazánk, megfizettük mind, mivel csak tartozánk. Adja Isten, hogy úgy legyen ! A szónoki lendülettel, teljes átérzéssel és mély meghatottsággal elmondott e remek beszédre nem kevésbbé rémek választ adott Öméltósága, a ki szavai szerint a képviselőtestülettel a város virágzására, haladására hathatósan közre fog munkálni és célozva a püspökkel közösen megoldandó függő kérdésekre, a képviselőtestület lelkes éljenzése között jelentette ki Öméltósága, hogy ezen függő kérdésekben 0 benne a püspök-polgárban, a polgár lép előtérbe és a püspök az engedékenység legvégső határáig elmegy ezen kérdések megoldásánál. De különben is a püspök mindig az első sorban akar haladni székvárosának felvirágoztatásában. Lelkes éljenzéssel fogadták a püspök ezen kijelentését a képviselők, a kiket bemutattak a püspöknek. Központi nagygyűlés. A vácegyházmegyei római kath. tanítóegyesület központi gyűlését f. hó 16-án tartotta meg a leányiskola feldíszített nagytermében. A gyűlés reggeli hét órakor kezdődött megszakítással, mert tagjai résztvettek a rókuszi bucsujáratban, mely után a diszgyülés tartatott. A gyűlésen az egyházmegyei tanítóegyesület küldöttei mintegy 30-an jelentek meg. Csávolszlcy József kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő, mint a a tanítóegyesület elnöke nyitotta meg a gyűlést, megtette jelentését, melyből különösen a tápintézetre vonatkozó részt emeljük ki. Elnök fejtegette az intézet üdvös voltát és azon kijelentést telte, hogy a tápintézet anyagi gondokkal nem küzd. Az intézet haladását eléggé jellemzi, hogy mig nehány év előtt költségvetése 2000 frt volt, mai kiadása a 14 ezer koronát is meghaladja. A tápintézet elejénte 10 növendékre rendezte-V ÁGI HÍRLAP tett be, mig most 35 növendéke volt. Különösen mint örvendetes jelenséget emelte ki, hogy a lefolyt tanévben ez intézet növendékei közül egy sem bukott meg; mi az intézeti duktor Kuharik Ferenc tanító kiváló érdemének tulajdonítható. Ezen örvendetes jelentés után Bóna József szentesi tanító a Poroszlcay-féle pörösködés tárgyát képező 24 ezer frtos alapítvány érdekében szólalt fel és a központi gyűlés elfogadta azon ajánlatát, miszerint feliratban kerestessék meg megyés püspökünk Öméltósága, hogy a a minisztériumnál hasson oda, miszerint ezen alapítvány a tápintézet javára adassák vissza. Szó volt még a Csillag vendéglő megvételéről is, hogy oda helyeztetnék a tápintézet, de ez a dolog még nem egészen érett meg és a főtisztelendő káptalan beleegyezésétől is függ. A tápintézet fejlesztésére elhatározta a központi gyűlés, hogy a tanítók gyermekeit jövőre 26 kor. egész díjjal, 14 kor. féldijjal, vagy egészen ingyenesen veszi fel, mig a nem tanítók gyermekei havi 30 kor. tartoznak fizetni, a miért részükre teljes ellátás és mosás is adatik. A pénztáros terjedelmes jelentése után az előadó referált a beadott köteles dolgozatokról. Sajnosán értesült a közpoti gyűlés azon körülményről, hogy a beérkezett dolgozatok száma évről-évre fogy. Az egy arany jutalmat az idén Jankovits Ernő váci tanító nyerte el. Ezek után a választás ejtetett meg. Társelnöknek egyhangúlag Simító Mihály H.M.-vásárhelyi tanító, jegyzőnek pedig.: Bazsanth János máesai tanító választatott. Az állandó bizottság tagjai lettek: Bobory János monori, Róder Imre vecsési, Bazsanth János dunakeszi, Fodor Imre és Kökény Ferenc váci tanítók. Tiszteletbeli tagokul választattak azon váci kanonokok, kik eddig az egyesület tiszteletbeli tagjai nem voltak, nemkülönben Kamerer Ferenc és Kraemer János esperes-plebánosok, Bobory János monori és Cselényi József fóthi tanítók. A rókuszi bucsujárat után 11 órakor tartatott meg a diszgyülés, melyet Csávolszky József egyházi elnök szép üdvözlő beszéddel nyitott meg. Méltatta elnök azon magasztos elveket, melyek a 900 éves magyar kereszténységet és királyságot ann«/i balszerencse között nemcsak megtartotta, hanem ezen országot európai nívóra emelte. Buzdította a tanítókat, hogy növendékeiket vallásos szellemben neveljék és különösen a haza szeretetére buzdítsák. A nagy lelkesedés között előadott beszédet a központi gyűlés éljenzéssel jutalmazta. Bobory János előadó tartotta meg ezután jubileumi diszbeszédét, melynek anyagát a történelemből merítette és szépen ecsetelte, hogy a kath. papok a hazaszeretet ápolásában mindenkor kitűntek. Ezután egy kedves jelenség következett. Zalánffy Gizella tanítónő hévvel szavalta a Visegrád cimü hazafias költeményt. Többször volt már szerencsénk Zalánffy Gizella tanítónő fellépésében gyönyörködni, de ezen alkalommal nagyon megérdemelte azokat a tapsokat, melyeket érzéssel előadott szavalatával aratott. Végül Bobory János lendületes beszédben köszönte meg az egyházi elnöknek azon odaadó szeretetét, melyet úgy a tanítók, mint a tanítók gyermekei iránt mindenkor oly jó szívvel tanúsított ; a miért méltán kiérdemelte, hogy őt a tanítóság valóságos atyaként tisztelje. A gyűlés az egyházmegyei elnök éltetésével délután 1 órakor ért véget, mely után a tápintézeti helyiségben társasebéd következett. Helyi és vidéki hírek. — A király születésnapjának hetvenedik évfordnlója. Minden magyar imára kulcsolja össze két kezét ezen a napon, melyen a mi dicsőségesen uralkodó királyunk hetvenedik, életévét betölti. Ritka kegyeltje a. sorsnak, ki ily szép kort ér friss erőben, egészségben, ki király létére meg tudja őrizni lelkének frisseségét, kiről a sorsnak ádáz csapásai visszapattannak, mert népének osztatlan szeretete övedzi, ez a támasza, vigasztalója, búzditója. Áldjuk is érte a magyarok Istenét. Templomainkban valláskülönbség nélkül felharsan a mai napon hálaénekünk, könyörgő szózatra fakad imádságos ajkunk, kérvén a mindenek Urát, hogy áldja, óvja és tartsa meg őt továbbra is nekünk. A székesegyházban gróf Gsálty Károly püspök tegnap d. e. 9 órakor, tartotta az istenitiszteletet szokatlanul fényes segédlettel. A kórus Kempter D. dur ünnepi miséjét adta elő a következő betétekkel: Gradualéra Brosiy vegyeskarát, offertoriumra Tommassi Giordani régi, 1744-ből va'ó áriáját énekelte Zofúlil Julia kisasszony a megszokott kellemetességgel, az előbbiben Lencsó Margit és Mariska, Roller Teréz és Tóth Ilonka segédkeztek. A nagy precizitással előadott mise nemcsak dicséri Ulrich Károly karnagy szakavatottságát és buzgalmát, hanem arra is ' enged következtetni, hogy továbbra is megmarad a kórus ezen a művészi magaslaton. — Személyi hírek. Dr. Bőssel Jenő kir. aljárásbiró bajorországi körútjáról a napokban érkezett vissza és elfoglalta hivatalát. — Éder Kálmán aljárásbiró két heti szabadság után folyó hó 13-án szintén újra hivatalba lépett. — Nagy Sándor a püspöki uradalom1 újonnan kinevezett gazdasági tanácsosa egy heti szabadságra Szliácsra utazott, hol családja már régebben időzik. Kellemes üdülést! — Mayer Károly hazaérkezett a párisi világ kiállításról f. hó 5-én, tapasztalatokban meggazdagodva. Visszajövet ismereteinek gyarapítása végett egy kis körutat tett, mely alkalommal Strassburg,, Baden-Baden, München, Zürich, Lucern, Insbrack, Bécs városokban pár napi időzéssel tartózkodott. — Dr. Zádor János polgármester az Aldunára utazott. — Tragor Ignác tekintélyes kereskedőnk Bártfán tölti a nyár hátralevő részét. — Meiszner Rudolf jó egészségben tért haza fürdőzéséből. — Velzer Alajos az általánosan ismert fiatal kereskedő, a Velzer Kálmán és fia ezég belső tagja, egészségének helyreállítása végett nejével együtt Abbáziába utazott. Jobbulást! — Borbély Sándor siketnéma intézeti igazgató és neje párisi és németországi utjokból tegnap este érkeztek meg. A tanári kar itthon levő tagjai a vasúti állomáson testületileg üdvözölték a hosszú útról hazaérkezőket. — Kinevezések. Dr. Göndör Sándort városunk főjegyzőjét, kinek januárban Nyull Zsigmond állami anyakönyvvezető helyettes kinevezése alkalmával meg kellett válni eme állásától, július hó 11-én 68559/900. sz. alatt kinevezte a belügyminiszter Il-od anyakönyvvezető helyettesnek évi 100 korona tiszteletdijjal. — Németh László, a budapesti állami siketnémaiskola tanárát a miniszter a Kecskeméten most megnyílt siketnéma-iskola vezetésével bizta meg. Szívből gratulálunk! — Rókusnapi búcsú. Folyó hó 16-án tartotta meg városunk több mint másfélszáz éves fogadalmi ünnepét a szt. Rókust. Ez városunk egyik legszebb ünnepei közé tartozik. A délelőtti istenitiszteletet a nagy eső megzavarta s az ájtatos közönség a templomokba vonult. A magyar ünnepi beszédet a Rókus
