Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1900-08-12 / 32. szám

4 VAGI HÍRLAP Krchnák János plébános, Királymezey Henrik jegyző, Genzor József plébános, Perényi István körjegyző, Forgó György tanár, Fodor Imre, Porubszky Jápos plébános, Smeringa József lelkész, Haffner Ferenc ipartársulati elnök, Drex­­ler Antal hitoktató, Acsay Péter, Pálinkás An­tal karkáplán, Nikitits Sándor ügyvéd, Horváth Gyula erdőmester, Ülrich Károly karnagy, Krak­­kér Kálmán gondnok, Mlinkó István tanár, Ember Károly, Balás Imre ügyvéd, Skultéti Pál házfőnök, Illek Vince plébános, Meiszner János pénztárnok, Lévay Mihály plébános, dr. Hörl Péter főorvos, Csincsara Béda perjel, Fil­zer Imre építész, Kubinyi Endre plébános, Cse­­reklye István, Podhorányi József plébános, Lengyel Imre, Droppa Mihály körjegyző, Schwarcz Gusztáv szentszéki jegyző, Vörös Ferenc, Dutka Imre helyettes plébános, Ra­­csek János ipartestületi elnök, dr. Sandula Imre káplán, Reitter Ödön kocsigyáros, Bazsó István praefektus, Olaj Ferenc, Kokovay János karkáplán, Nagy Sándor intéző, Hinteröcker Sándor, Klis Lajos helyettes igazgató, Unsprun­­ger Béla jegyző, Bogyó Pál apát-plebános, Pet­­ter Géza hitoktató, Dolenszky Imre pápai ka­marás, Barmos György házfőnök, Kubusz Leon­­tin házfőnök, Mihálovics Gyula jegyző, Vere­­bélyi István biró, Kossitzky Lajos esperes, Dessewffy Emil főszolgabiró, Dessewffy Gyula nyugalmazott plébános, Viz Zoltán, Hainiss Dezső, Szedmák József, Léska József. * Fényes egyházi ünnepélyekhez van szoktatva az ősi püspöki város közönsége, de ily fé­nyes ünnepélyre, minő a beiktató volt, az öregek sem emlékeznek. Érdekes látvány volt a püspöknek székesegyházába való bevonulása, de érdekesebb, hogyan végzi a misét, hogyan oszt áldást a mosolygós arcú főpásztor. Ezt még kevesen (a kik Esztergomban jártak) lát­ták. Feltűnt, hogy a püspök fiatal kora dacára szemüveget visel s gyertyával világfinak neki, midőn olvas. De az is feltűnt, midőn hangját hallották. Szép hangja elég magas, egy kicsit remeg, egészen illik az oltárhoz. * lyesen érintkezett, személyesen adta utasításait s minden mesterembert kitünően fizetett. Sokat írtak a lapok arról, hogy Vác uj püspöke mennyire szereti az órákat s hogy mennyire ért hozzájuk. Ez utóbbi tény, de hát másként nem is lehet, mert hiszen Gsáky Károly tanult órás. Atyja, Emanuel gróf, mint ez hajdan főúri, sőt ural­kodói családokban is divatos volt, fiait mes­terségre is taníttatta, így lett Manó grófból esztergályos, Károlyból pedig órás. Mesterségét nem csak passzióból űzi, de oly tökélyre vitte, hogy a legminuciózusabb részleteit is érti. A napokban báró Marschall Gyula alezredes, a váci honvédhuszár-ezred parancsnoka, a ki iskolatársa volt Csákynak, mondta is rokoni körben: — No, a hány óra csak áll, vagy rosszul jár a házamnál, nem reperáltatom most meg, hadd teljen bennök öröme Károlynak, ha el­látogat hozzám ... És valóban olyan jártas az órák csinálásában, igazításában, hogy még esztergomi kanonok korában mondotta volt neki egy órásmester : — Ha nagyságod nem volna kanonok, az órás mesterségből is meggazdagodhatnék. Gsáky Károly ma férfikora virágában áll s ha nem is mondhatja el az őt üdvözlő theo­­logusoknak, mint annak idején Károly Ambrus főherceg: Habetis Episcopum scienta et etate vobis ferem . . ., sok ideje marad még méltó­nak lenni nagy ősei és jeles hivatalbeli elődjeihez. Sokan voltak az ebéden. Sokan és jókedv­vel, a milyet hét vármegye is ritkán lát. A püspök vallástól, hazafiságtól duzzadó beszédét mély csendben fogadták, Bolthizár érseki hely­­nököt is meghallgatták, de a többiek szavának javarészét alig lehetett érteni. Jól csinálta még Markovics Lázár kanonok s püspök elé állva olyan felköszöntőt mondott lelkesedéssel, a melyet a körülállók megtapsoltak, megéljenez­tek. A légydongáshoz hasonló a viharnak bu­gása, mikor megszólal a losonci pap. Pedig megszólalt és beszélt. Háromszáz ember zajon­­gott, éljenzett a teremben s a losonci pap szava áthangzott minden förgetegen, minden emberi hangtömegen. Nem is felejtik el sokáig az ő hangját. Ily nagy zajban munka volt beszélni. Keve­sen találták fel magukat úgy, mint az éiseki helynök. Hiába csitították a zajongókat, nem ért semmit. Az ősz főpap felállott és kiegyene­sedve harsány hangon szólt: — A ki gavallér, az meghallgat! Mintha elvágták volna, egyszerre megszűnt a zaj. És mély csendben, tisztelettel körülvéve felköszöntötte gróf Gsáky Károly nővérét gróf Schaffgott Henriknét, a ki boldog mosolylyal nézte boldog bátyját, a püspököt . . . * És hogy nem egészen teljes tudósításunk némileg pótolva legyen, emlékezzünk meg a — rendezőségről. Heteken át folyt az értekezés hol Csávolszky József, hol a polgármester veze­tése alatt, az aprólékosságig kidolgoztak min­dent a fogadtatásból. A kivitel pedig a rende­zőkre hárult. Kállo Antal rendőrkapitány, a rendezők, derék tűzoltóink igazán sokat tettek a rendért. Ily ünnepet a fiatal generáció" nem látott városunkban, példa előttük nem volt s még is sikerült nekik a rendet mindenütt fenn­tartani. Köszönet tapintatukért és buzgalmukért. A város jó hirnevét növelték s örömet szerez­tek vele a jószivű püspöknek. Konstantin püspök tele csűrt, tele kamarát hagyott hátra. Meg lehet azokat kissé nyitni tudományos és hazafias célok előmozdítására. Jut is, marad is. Mert hiszen ösmeretes néhai Kámánházy László váci püspök mondása, a ki uj év napján gratuláló tisztjeit mindig igy fogadta: — Elengedem mindazt, a mit tőlem lopta­tok . . . Peitler olvasatlanul szórta a pénzt. Schuster meg kopott reverendában járt, csakhogy annál több jusson nagyszabású alapítványokra. Egye­seknek nem igen adott. Erről ösmeretes volt Vác elhunyt főpapja. Egy alkalommal egy elszegényedett, előkelő úri asszony ment hozzá segélyt kérni. Szép ruha, csipkés, selyem gallér volt rajta s mig beszélt, Schuster egyre ezt a gallért nézte. Mikor elvégezte mondókáját az úrnő, a püs­pök áperte igy válaszolt: — A kinek ilyen szép viklerre telik, az nem szorult segélyre. A két közvetlen utód metódusa közt találja meg immár Károly püspök az arany középszert. Egy szóval megmondva: lesz igazi lelkiatyja egyházmegyéjének, kiérdemelve azt az előlege­zett tiszteletet, szeretetet, a melylyel harangok zúgása, mozsarak dnrrogása mellett, fellobo­gózva, virágos utcákkal, zeneszó és éljen-riadal­­lal fogadta ős Vác bevonuló egyháznagyát. Helyi és vidéki kirek. — A püspök látogatásai. Nap nap után látható a két gyönyörű szürke, vagy a két orosz mén az utcán: püspökünket viszi. A hét elején kanonokjait kereste fel, csütörtö­kön pedig a városházára ment. A polgármes­ternél és a rendőrkapitánynál járt s köszönte meg a szives fogadtatását. Azután báró Mar­schall Gyula alezredesnél és családjához ment. — A polgármester szabadsága. Dr. Zádor János polgármester most vette ki sza­badságát. Több napi tartózkodásra Bécsbe uta­zott, azután az Aldunára megy s végül a Ba­latonnál fog pihenni. — Személyi hírek. Nikitits Sándor vá­rosunk általánosan kedvelt és ismert ügyvédje folyó hó 3-án visszaérkezett a karlsbádi für­dőből, a honnan testben megfogyatkozva, de jó egészséges kedélylyel tért haza övéihez és folyó hó 5 én már ő dirigált a püspökünk Öméltósága fogadására megjelent önkéntes tűz­oltók fölött, mint tűzoltó főparancsnok. — Bercsényi János, magyar királyi posta- és távirda-feiügyelőnk f. hó 4-én kezdte meg négy hetes szabadságát, melyből két hetet szülőföldjén Pozsonymegyében fog tölteni. — Kelemen János pénzügyőri-biztos és neje több hét óta Korit­­nyicán üdülnek. — Balás Imre ügyvéd Balaton- Füreden tölti a nyár hátralevő részét. — Halász István vendéglős Gleichenbergbe utazott. — Dr. Badó Sándor máv. hivatalnok egy képes­­levelező-lapon tudatja velünk, hogy Párisban a kiállításon tartózkodik.-- Dr. Steiner Fülöp haldia. Székes­­fehérvárnak, az ősi koronázó városnak, gyásza van: püspöke dr. Steiner Fülöp négy napi szenvedés után elhunyt. Ma kora reggel érke­zett a távirat megyés püspökünkhöz, a ki kér­dezősködött Fejérmegye főpásztorának hogy léte felől. Erre jött meg a távirat: dr. Steiner Fülöp meghalt. A püspökünk rögtön távirato­zott s a következő sürgönyben fejezte ki rész­vétét : Nagyságos Károly János nagyprépost úrnak Székesfehérvár. Püspökük elhunytat, hitben igaz régi bará­tot tisztelem, mélyen fájlalom. Lux perpetua luceat ei. gróf Gsáky püspök. — A Boszniában és Hercegoviná­ban elesettek emléke. Augusztus 13-án lesz 22-ik évfordulója annak a szomorú ese­ménynek, hogy a Stolac mellett lévő Ravnicsenél az okkupációban részt vett 32-ik gyalogezred 8-ik századát a bosnyákok lemészárolták és a század legénységéből csak nehány menekült meg. Az ezredben szolgált egykori bajtársak, augusztus 13-án délelőtt 9 órakor gyászisten­tiszteletet rendeznek elhunyt bajtársaik emlé­kére a budavári helyőrségi templomban. — Közgyűlés a városházán. Ma dél­előtt tartja a város képviselőtestülete rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal: 1. Közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére határnap kitűzése és a hitelesítő tagok megválasztása. — 2. Polgármesteri jelentés Marosi Ferenc városi képviselő elhunytáról s előterjesztése a megüresedett képviselői helynek póttag behí­vása által leendő betöltése tárgyában. — 3. Pol­gármesteri jelentés a f. évi május havi, — 4. ugyanaz a f. évi junius havi, — 5. ugyanaz a f. évi julius havi pénztárvizsgálatról. — 6. Pol­gármesteri előterjesztés a legtöbb adót fizető városi képviselők 1901. évi névjegyzékének egybeállítására bizottság kiküldése tárgyában. — 7. Vácz város közönsége és a Takaréi­­pénztár igazgatósága közt a volt Váczvidéki népbank tulajdonát képező ház megvétele iránt

Next

/
Oldalképek
Tartalom