Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1900-05-13 / 19. szám
VÁCI HÍRLAP 3 a tanterv, hogy a magyarországi e nemű intézmények az utóbbi módszerre támaszkodva arra vállalkoztak, hogy a siketnémát beszélve vigyék be a közhasznú ismeretek viszonylagos terjedelmű köreibe. Hogy pedig a beszéd eszköz lehessen, előbb célul tűzendő ki s csak mint ilyen szerepelhet később eszközül. Mig az épérzékű gyermek iskolába lépése alkalmával 6 éves korában szellemileg annyira ki van fejlődve, hogy az elébe tárható dolgokat és összefüggésüket nemcsak felfogni és megérteni, de azokról szóbelileg viszonylagosan számot is tud adnia, addig az intézetbe lépő siketnéma tanulónak is van ugyan némi mondani valója, de az is alig számbavehető hiányos ismereteken és legtöbbször helytelen, téves Ítéleteken alapszik, előszóval pedig semmit sem tud kifejezni. A siketnémák iskoláinak és intézeteinek e szerint az az első feladatuk, hogy körülbelül azt a kifejezési képességet sajátíttassák el a siketnémával, melylyei a 6 éves épérzékű és normális tehetségű gyermek iskolába lépése alkalmával rendelkeziK. Ez okból a nyelvoktatásnak oly értelmű szétdarabolását, mely szerint már a II. osztályban külön nyelvalaktan, külön beszéd- és értelemgyakorlat, vagy szemléleti oktatás, külön társalgás, olvasmánytárgyalás és fogalmazás szerepe! : e tanterv mellőzi. A fenti tudományos felaprózás a tanítás alsó fokán legtöbbször nem is lehetséges, igen sokszor pedig oly kényszer helyzeteket teremt, melyek csak a forma kielégítését célozzák, de beszédkészséget nem eredményeznek, mert a tapasztalat szerint egyedül az alkalomszerűleg kifejezésre jutó, szemléleti alapon nyugvó társalgási forma az, mely a siketnémát beszélővé teszi. Az egy tárgy köre csoportosított oly önálló, célzatos szemléleti oktatás (beszéd- és értelemgyakorlat), mely logikus csoportosításokat kíván mely földrajzi-, természetrajzi alapfogalmakat és más közhasznú elemi ismereteket van hivatva nyújtani: mindaddig céltévesztett dolog, mig a siketnéma egy kisded beszédközben bár, de magát kerekdeden kifejezni nem tudja. Ezért a — De mamuska, majd minden barátnőm olt lesz, úgy szeretnék én is elmenni, már föl is kértek táncra. — Szabados Jenő, Ilonka bátyja. — Annál inkább, úgy se tudom azt a fiút kiállani. Néma csönd, csak Belluska elfojtott zokogása hallatszik ; könyekben önti fájó érzelmeit; elkeseredik szerencsétlenségén. Most érzi csak, mennyire szereti Jenőt, csak nem merte magamagának se bevallani. Mikor itt a perc, hogy igazán boldog lehetne, akkor utazik el ép a papa, a mama meg nem ér rá. Igazán rossz mama, nem érdemli meg, hogy ilyen kedves jó kis lánya legyen. Ezentúl rossz, nagyon rossz fog lenni, sok bosszúságot fog okozni a mamának . . . Hanem nem fogja sokáig tűrni helyzetét, ő már nem kis lány, (hisz neki már szerelmet akarnak vallani) inkább ... inkább megöli magát. A bolondos kis fejecskéjében különféle öngyilkos terveket fontolgatva, elhatározta, hogy holnap tettét véghez viszi. A mérget választotta. III. A szoba félig lefüggönyözve, Belluska ott fekszik fehér párnákon. Haja szétbomolva, arca halavány, a rossz mama meg ott tördeli kezét ágya előtt, remegve várja az orvost. Belluska szivét keserű gyönyör tölti el, lám most már a mama is beleegyezne, hogy elmenjen a diák.bálra, de nem megy el, mert holnap már ki leiró szemléleti oktatás az uj tanterv szerint az V. osztályban veszi kezdetét. Az alsó fokon nem lehet még olvasmánytárgyalásról és fogalmazásról sem komolyan szólani, mert a mi olvasás és irás itt előfordul, az csak kiegészítő, szerves része minden egyes szóbeli tanítással kitöltött órának, tehát didaktikailag nem indokolható, hogy e tárgyakra e fokon külön órák vétessenek fel. A nyelvalakok is az eleven szemlélettel kapcsolatban, a tartalmi nyelvoktatással egyidejűleg, vagyis azzal szerves összefüggésben tanitandók, mig a felső fokon szemlélhető rendszerben foglalandók. A beszédtanitás nevezete alatt összefoglalt tanítási eljárásnak tehát az alsó 4 osztályban megvalósítandó célja az hogy a siketnémái minél előbb feloldja némaság bilincse alól, hogy a mit az első életszükségleteként jelekben szokott kifejezni, azt mihamarább szó- és irásbelileg is érthetővé tudja tenni, hogy a Könyvből való olvasást annyira előkészítse, miszerint a IV. osztályban fellépő olvasmánytárgyalás kapcsán a megfelelő tartalmat olvasva is megértse a tanuló ; az V—VIII. osztályban megvalósítandó célja pedig az, hogy a leíró szemléleti oktatás által a népiskolai értelemben vett beszéd- és értelemgyakorlatok szerint a figyelmet egy tárgyra lekötve, a siketnéma-tanuló értelmét a népiskolai tanuló értelmi színvonalára emelje és kifejezési képességét szó- és irásbelileg és megfelelően fokozza és közhasznú ismereteket nyújtson ; valamennyi osztályban szem előtt tartandó czélja pedig az, hogy az I. osztályban jól kifejlesztett hangokat visszafejlődni ne engedje, a kevésbéjól hangokat pedig megjavítás céljából folyton éber figyelemmel kisérje és hogy a szájról való olvasási képességet fokozza. E célhoz képest a beszédtanitásban benfoglaltatnak: a hangfejlesztés, a szájról olvasás, a könyvből olvasás, az Írásbeli gyakorlatok, a nyelvtani-oktatás és a reálismeretek legelemibb részei. A beszédtanitás céljának kimerítő fejtegetése után 54 félives oldalon áttekinthetően rendezve találjuk a beszédtanitás teljes anyagát. E szerint lesz terítve szép fehér koporsóban. Már látta fejénél a gyeriyákat, holtteste előtt siró mamáját, papáját ... Jaj a papa erre nem is gondolt. Mit fog szólni, ha megtudja? Bizonyára mereped szive fájdalmában. Hisz ő oly jó hozzá, úgy szereti ha itthon Jenne, bizonyára nem tette volna meg. Félt, sajnálta a papát s már nem akart meghalni. — Belluskám édes lányom, mért tetted ezt ? —Nem haragszom már, elmegyünk a diákbálra, megengedem, hogy táncolj Jenővel, amennyit akarsz, csak mond meg már, mit vettél be, mivel, mivel mérgezted meg magad ? Belluska csak nyögött a párnák közt, rettegve várta halálát s reménykedve az orvost, ki futva csakhamar megérkezett . . . . . . Mivel mérgezte meg magát ? Rögtön feleljen, mert késő lesz a segély. Belluska, ki a halálkinok közt már megbocsátott a mamának is, különösen mikor beleegyezett, hogy táncolhat Jenővel, nyögve válaszolt. — Fősz . . . for oldat . . . tál. — Tejet! ordított az orvos. Mennyit vett be, honnan szerezte? — Egy nagy . . . po . . . hár ... viz ... be tettem . . . egy . . . szál . . . gyű . . . fát. * * * Hogy Belluska másnap a diák bálon mily tűzzel járta a csárdást, úgy hiszem, fölösleges fejtegetni. Czakó László. a II—IV. osztályok anyagbeosztása ez: Beszédanyag (beszédkor.) — A) Szótan. — I. Főnevek. Szóanyag. Szóalak, a) Szóképzés, b) Szóragozás. — II. Melléknevek. — III. Számnevek. — IV. Névmások. — V. Névelő. — VI. Névutók. — VII. Igék. Szóanyag. Szóalak. Igevonzat. — VIII. Határozók. — IX. Kötőszók. — X. Indulatszók. — XI. Egyes szók és szólamok. — B) Mondattani tudnivalók. A VII—VIII. osztály beszédtanitási anyagának beosztása ez: Beszédanyag. Nyelvtan. A módszeres utasításokban a tanterv bő tájékoztatást nyújt a helyes beszédtanitásra vonatkozólag. így: Az alsó fok beszédtanitása olyan kell, hogy legyen, mely a növendékek leikéből indul ki, azok érdeklődését felkelteni és biztosítani képes, miért is a tanítás ne általános kijelentésekre szorítkozzék (A fiú sir), hanem a mindennapi beszéd követelményeinek megfelelően, a gyermek lelkiállapotához, megnyilatkozási kedvéhez, műveltségi fokához mérten és tényleges nyelvszükségletéhez alkalmazkodva részletigazságokat tartalmazzon (Béla sir.) A nyelvalaktani ismeretnyujtás is a gyakorlati alkalmazás mértéke szerint szerepeljen s igy arra kell törekedni, hogy a gyermek első megnyilatkozását azon szűk körben, melyben testi kívánalmai és lelki vágyai mozognak: a tartalomnak megfelelően ne csupán 3. személyben, de 1 és 2 személyben is megtehesse. A tanmenetbeli gyűrűzetességet ne a tárgyak külsőségei szabják meg, hanem az a körülmény, hogy a tárgyak és jelenségek mily hatással vannak a gyermek lelkére s aztán, mily módon kívánnak, mint a gyermek első nyelvszükséglete kifejezésre jutni. Ennek a lelki mozzanatnak a megfigyelése és nyomon követése az, mely igazán megmutatja a közeliről a távolira, az egyszerűről az összetettre, a konkrétról az absztraktra, a szükségesről a kevésbbé szükségesre való gyűrűzetes haladhatást. Tehát a gyermek kifejezésre jutni akaró érzelem- és gondolatvilágát ellesni s ennek a nyelvtani kifejezések fokozatosságait szem előtt tartva a gyakorlati beszédnek megfelelő szöveget adni: ez az, a miben a beszédtanitásra vonatkozó alaptétel általában kifejezést nyer a tantervben. Minthogy a tapasztalat után általában megállapítható, hogy a beszélni kezdő épérzékű, vagy siketnéma gyermek — érzéseit és gondolatait kifejezendő — mily beszédkörben mozog: nagy jóból lehetséges, másrészt pedig indokolt volt a nyelvanyag és nyelvalakok részletes felsorolása és beosztása az uj tantervben, hogy a nyelvbeli kifejezések kiválasztásánál, tanításánál és alkalmazásánál az eddig uralkodott önkényes felfogás határozottabb irányba tereitessék és hogy a gyakorlati beszéd szempontjából szükséges kifejezések közül egy se maradjon ki. Kiás Lajos. (Folytatása következik.) Helyi és vidéki hírek. — Bankét Gulner államtitkár tiszteletére. Pestvármegye Gulner Gyulának államtitkárrá való kinevezése alkalmából banketet rendezett a vármegyeházban s itt háromszáznál többen jelentek meg. A váci megyebizottsági tagok Gajáry Géza és dr. Morlin Zsiga kivételével ott voltak a banketen, ezen kívül dr. Zádor János polgármester még a következő sürgönyt menesztette Budapestre: Méltóságos Gulner Gyula belügyminiszteri államtitkár úrnak Budapesten. Vác város tanács őszinte örömmel csatlakozik azokhoz, a kik ma Méltóságod államtitkári kinevezését ünnepük. Szívből üdvözöl-
