Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1900-01-14 / 2. szám
VÁCI HÍRLAP 3 eljárását, pedig annál különösebbnek látjuk, mert majdnem föltehetetlen, hogy Belopotoczky kinevezését Róma forceirozná. Itt másról van szó. Miről, nem értem, vagy legalább nem merem érteni. Egy társaságban szó volt erről a kinevezésről s valaki összehasonlította azokkal az áthelyezésekkel, melyek a közös hadseregből a honvédségbe történnek. De hiszen egy püspöki állás még sem egyenlő egy főhadnagvsággal! Közgyűlés a vármegyénknél. — A V. H. tudósítójától. — , Bpest, jan. 9. Pest - Pilis - Solt - Kis-Kun vármegye törvényhatósági bizottsága kedden és szerdán tartotta meg rendes évnegyedes közgyűlését. A közgyűlésnek a rendes tárgyakon kívül volt egy olyan tárgya, a mely nagy szambán gyűjtötte össze a bizottság tagjait. A közigazgatási bizottságból kilépő tagok választása körül folyt le-érdekes küzdelem. A forgalomba került szavazati lapokon a megyeházán törölték ki Noszlopy Emil és Földváry Mihály nevét és Írták hetyökbe gróf Keglevics Gábort és Tahy Istvánt, így azután sikerült is kibuktatni a közigazgatási bizottságból a bizottságnak két tagját. A közgyűlés többi tárgyait minden neveze- J tesebb inczidens nélkül tárgyalták le. Részletes tudósításunk a következő: Pest vármegye kedden délelőtt kezdette meg az évnegyedes közgyűlését Beniczky Ferenc v. b. t. t., főispán elnöklése mellett. A közgyűlésen ott voltak: gróf Szapáry István v. b. t. t., báró Prónay Dezső főrendiházi tag, Csávolszky József és Balázs Lajos kanonokok, Illek Vince prépost - plébános, Gajáry Géza, Gullner Gyula, Wolfner Tivadar, Halász Zsigmond orsz. képviselők, Tahy István ; cs. és kir. kamarás, Baross Pál, dr. Zador i János, dr. Freysinger Lajos, dr. Morlin Zsiga, j Vásárhelyi Géza, Rudnay József, Darányi Gyula j stb. A lőbb tiszviselők közül: Beniczky Lajos alispán, Bellaágh Imre tiszti főügyész, Dalmady | Győző árvaszéki elnök, Fazekas Ágoston fő- ! jegyző és mások. * III. Hisz erről köztudomású, hogy az édes anyjának kurizál. III. Kató — a mint mondám — holnap, vagy holnapután férjhez megy. Maga ez a tény nem érdekel eléggé. Inkább az érdekelne, ha megtudnám, hogyan történt a dolog. A részletekre egész világosan emlékszem, de nem tudom értelmes képpé összeallitani. Mint ma: láttam az anyját és féltettem a gyenge asszonyt a kataszt.ófától. Mintha ezen a napon azt olvastam volna ki a még mindig tüzes szempárból: Hát bukjunk, hát jöjjön, a minek jönnie kell! De másnap az udvarló eljegyezte — Katót. Avagy talán ez jegyezte el magát vele? Hogyan, miért ? Csakugyan az anyját féltette-e, vagy csak féltékeny volt reá? Áldozatul dobta magát anyja becsületéért, apja nyugalmáért ? Láttam mindent és nem tudok semmit. Nem is akarok tudni, nem akarok mást, csak megőrizni lelkemben régi bájos rózsaszín alakját. Holnap már úgy is késő. Édes kis martyrom, szelíden boruljon rád a menyasszonyi fátyol, elevenen eltemetett lányom, lágyan folyja be testedet a nász narancsvirága ! * Kató, holnap vagy holnapután férjhez megy. Isten veled Katóka! A napirendre térés előtt Förster Aurél felkérte az alispánt, hogy most, midőn a koronaérték kötelezővé váll, a megyei közegek utján figyelmeztesse a népet a kellő óvatosságra, nehogy csalásoknak essék áldozatul. Az alispán kijelentette, hogy e tekintetben már is felhívást intézett a szolgabirákhoz. Az alispánnak előterjesztett jelentéséből kiemeljük a következőket: A lefolyt évnegyedben az alispán munkálkodását legnagyobb mértékben az országyülési képviselőválasztások felől való bíráskodásról szóló 1899. év XV. törvényeiknek végrehajtása vette igénybe. A vármegye területén összeírtak összesen 11,649 hadköteles ifjút, a legtöbb (932) a monori sorozó járásból került, a legkevesebb a Szent-Endre városi sorozó járásból. A gazdasági viszonyokra vonatkozólag jelenti az alispán, hogy az őszi mezei munkálatokat a kedvező őszi időben sikeresen bevégezték s tavaszi vetések alá szánt földek is előkészíthetek voltak. Az őszi száraz időjárás folytán a vetés sok helyen nem jól fejlődött s a kártékony rovarok és különösen a mezei egér nagyon elszaporodott, egyes vidékeken tetemes károkat tett. A szőlőtermés sem mennyiségileg, sem minőségileg nem volt kielégítő, úgy, hogy a bor értékesítése nagy nehézségekbe ütközött. Ezekhez a gazdasági bajokhoz még a gabonaárak alacsony volta is járult, úgy, hogy az elmúlt, év gazdasági mérlege, az értékesítés szempontjából, kedvezőnek nem tekinthető. A közigazgatási bizottságból ezúttal öt tag lép ki. Ezek helyébe megválasztották : Gullner Gyulát, Baross Pált, Freysinger Lajost, gróf Keglevich Gábort, Tahy Istvánt. Kiegészítették ezúttal a többi bizottságokat is. Szolnok-Doboka vármegye közönsége áliratilag hívta föl a társtörvényhatóságokat arra, hogy törékedjék a vármegye oda, hogy olyan képviselőket válaszának, a kik a kerületbe valók, a kik ott élnek s idegenek nem maradnak a választás után sem. A körirathoz először Gullner Gyula szólt. A legnagyobb mértékben elitéli art a mandátumhajhászatot, a mely az utóbbi időkben mutatkozott. Kéri annak a kimondását, hogy Pestmegye helyeslőleg veszi ugyan tudomásul Szolnok-Dobokamegye köriratát, de annak a kijelentésével, hogy ez a megállapodás országos érdemű férfiakra nem vonatkozik, egyébként pedig Pestmegye közgyűlése is azt tartja kívánatosnak, hogy lehetőleg olyan férfiakat válasszanak meg, a kiknek szivük, lelkűk s összes törekvésük össze van forrva a választókerülettel. Vásárhelyi Géza és gróf Szapáry István annak az aggodalomnak adnak kifejezést, hogy a szolnok-dobokamegyei köriratban foglaltak elfogadása esetén, a nemzetiségi területeken veszélyes irányzatok kaphatnának lábra. Báró Prónay Dezső sem a helyi érdekek túlságos ápolását nem tartaná helyesnek, sem pedig azt, hogy a központ: az ország fővárosa abszorbeáljon minden érdeket s igy csatlakozik Gullner Gyula fölfogásához. A mi a nemzetiségekről fölhozottakat illeti, hál’ Istennek úgymond. ma még a nemzetiségeket is magyaroknak tarthatjuk s igy semmi veszély sincs abban, ha a választás szabadsága minden tekintetben megóva marad. Egyébként azt hiszi, hogy a prakszisban nem nagy jelentősége lehetne a köriratban foglaltaknak. A közgyűlés ezután kimondotta, hogy a köriratot helyeslőleg veszi tudomásul. A gödöllői Erzsébet királyné-szoborra megszavazott a közgyűlés ezer koronát. Kisebb jelentőségű ügyek s az egyes községekre vonatkozó számadások és költségvetések elintézése után a közgyűlés véget ért. Jóváhagyták Vác város gyámpénztárának 1898. évi számadásait is Az uj bélyegek. Ujesztendővel az uj filléres rendszerrel egyszerre uj levélbélyegeket is kaptunk. Először kerültek forgalomba, de valami teknikai akadály következtében egyelőre csak nagyon kis számban. Sajnos, a teknikai akadály nem volt elég nagy arra, hogy a bélyegek megjelenését egyáltalán megakadályozza. — Az uj bélyegek rajzait pályázaton szerezték be, de olyképp, hogy egyik tervet se fogadták el, hanem különböző munkákból kombinálták a bélyegeket. Ez aztán meg is látszik rajtuk. Nemcsak a művészi kivitel hiányzik róluk, de az egységes ötlet és formás elrendezés is. Háromféle bélyeg kerül forgalomba, a melyeket itt próbálunk nagyjában leírni. Elsőnek itt van a filléres bélyeg. Ebből tizenegy fajta készült, mindegyik más színben. Van egy filléres, két-filléres, három, négy, öt, hat, tiz, huszonöt, harminc, ötven és hatvan filléres. Egy dagadt párnán, srafirozott tengerben látható a magyar korona, fölötte lebeg egy állítólagos madár, mely turulmadárnak mondatik. Az arányai szerint lehetne kanári madár is. A turulmadár hajdan elbírt egész eleven pásztorokat, ez a verebecske nem tudná elvinni a korona ferde keresztjét se. (Ez az egyetlen jó benne, legalább megmarad a kereszt.) A bélyeget egy kapuzat fogja körül, a mely nyilván arra való, hogy a Magyar Királyi Posta feliratot ne lehessen elolvasni. Koronás bélyeg kétféle van: egykoronás, háromkoronás. Mivel az uj bélyegekről csak az aránylagos szépségről szólhatunk, tehát ezek a legszebbek, illetőleg a legkevésbbé rútak, ő felsége arcképe van rajtuk, fején a magyar koronával. Egy formátlan keret fogja körül a kevéssé sikerült arcképet. A harmadik fajta az ujságbélyeg, vagy a hogy hivatalosan nevezik a Hirlapjegy. Hogy miért neveztetnek jegynek, a jó isten tudja, belépni sehova se lehet velük, mert rosszul fogadnák az embert, ha ilyen idomtalan kisérő vei jelenik meg. Ezek a bélyegek egyszerűen ehetetlenek. A bélyegeket külső országokban nagy készülődés után, gondosan, művészi ambiczióval csinálják. Ezek kerülnek minden országból a legmesszebbre. A Fidsi-szigeteken is megfordulnak s ez az oka, hogy a mi bírálatunk egy kissé szigorúbb lett. Elvégre nincs rá semmi különös szükség, hogy a Fidsi-szigeteken is megtudják, milyen kevés minálunk a művészi érzék. Helyi és vidéki hírek. Az első kaszinóest. Vác, Jan. 8. Az első kaszinóest, a mely tulajdonkép a langyos teához van címezve, megtörtént és fényesen sikerült. Régen vártatta rá a mindig vidám feánysereg és szivszorongva leste, úgy lesz-e, mint a hogyan szokott lenni: kevés táncos, sok táncosnő. A jobb, kedélyesebb jövőt jelenti talán a farsangra s örvendve jelentjük, ha nem is volt fölös számmal táncos, volt belőlük elég és a táncosnők — saját bevallásuk alapján — jól mulattak. A rendezőbizottság, melynek élén most is az agilis Váró Károly áll, nem követett el semmit, csak elegendő táncossal állított be s ez legtöbbet ér, többet annál, mintha becses táncrendekkel, tombolával lepte volna meg a táncosnőket.
