Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-07 / 1. szám

2 VÁCI HÍRLAP Természetesen egy légiót tesz azoknak a száma, a kik nekünk kedvesek, a kiket mi sokra tartunk s a kiket térszüke miatt nem sorolhatunk fel. Csak úgy mellesleg emlitjük meg, hogy irodalmunk két ifjú munkásának. Heltai Jenőnek és Makai Emilnek csak nem régiben aratott sikert egv egy Operette-je ; az előbbit angol, az utóbbit német színpadon fogják elő­adni. E példákból kiviláglik, hogy ösmerik és méltányolják a mi Íróinkat külföldön is. Ezek elmondása után rátérhetünk az abszurdumra, a mi — azt hiszszük — szintén magyar specialitás. Ez az abszur­dum pedig az, hogy a mi könyvtáraink­ban csak elvétve találjuk meg az újabban feltűnt magyar irók munkáit. A küllőid már rég ismeri őket, a vidék legföljebb a nevüket hallotta. És kik szorítják ki a vidéki könyvtá­rakból a magyar irók könyveit? A Pon­­son du Terrail-ok és Eugéne de Sué-k. írók, a kiknek regényeit hazájukban épen semmire sem tartják. Mindenki tudja, hogy tisztán a pénzért dolgoztak. Azok, kik a magyar társadalmat, a magyar gondolko­zást. a magyar történelmei dolgozzak töl regényeikben, azokat a mi könyvtáraink kifelejtik a listából. És még egyet. Igazságtalanok lennénk, ha nem ismernénk be, hogy a könyvtá­rakban akadunk magyar ember könyvére is. De kik ezek a magyar irók? A negy­venes évek poétái. A szabadságharc előtt élt belletristák dagályos stiiusu beszélyei. Ott vannak ezek a régi jó urak a poros polcokon. Nem olvassa őket senki. kon, miket az élet a maga szenvedéseivel fa­kasztott — ne kérd tőlem. Nem mindig bol­dogtalanság szenvedni, néha ebből merítjük erőnket, néha ez tesz boldoggá. De nem erről akarok szólani. Elmondom veszteségedet, elmondom uj birtokodat, az egyi­ket jól ismered, a másikat — bizonyos lehetsz benne — meg fogod ismerni. Álom és való, myrthuság és életgond titkos sejtelem és rettentő igazság. Az egyiket elve­szíted, a másikat megtalálod. Hogy melyik az ] értékesebb? mindig az utóbbi, még ha myrt­­hust egykor a tövis is váltaná fel. Ne remegj állításom súlya alatt, lépj bátran a múltból a jövőbe s ne félj az élet töviseitől. Ha mégis vérezik homlokodat, ha véred össze is foly könnyűiddel, lelked melege soha sem vész ki kebledből s ez mindazt pótolni fogja mit sors rideg kezekkel elrabol tőled. Hallgass rám. Midőn végig hallgattad vő­legényed vallomását, midőn szemébe néztél s onnan a becsületesség fényét láttad vissza tük­röződni, midőn habozás nélkül feléje nyújtot­tad apró- fehér kezecskédet s ezzel az élethez felajánlottad szemérnyi segítségedet, hallgattad-e csak egy szempillantásig is szived suttogását ? kérdezted-e, hogy nem méltatlannak nyújtod kezedet, hogy nem meggondolatlanul mondod ki azt a bizonyos örökéletet jelentő-boldogító igent hanem megértve szived vágyát úgy cse­lekszel mint egy igazán szerelmes lány cselek­szik? Ha igen, ha azért vállaltad magadra egy De hát elvégre is itt az ideje, hogy egyszer már tisztán lássunk. Gondoljuk meg, hogy az idő halad. Az irás művé­szetének ma már mások a fortélyai, mint ölven esztendővel ezelőtt. Mások az olvasó követelményei. A nemzetek fejlődnek. Nekünk nem szabad elmaradni a világtól. Ne szégyeljük. hogy magyar könyveket olvasunk, mert a magyar írók műveit érdemes elolvasni. És ne szégyeljék könyv­táraink az idegen lapok és idegen művek helyett a magyar szerzők műveit besze­rezni. Védekezés a pestis ellen. Vác, dec. 15. Egy hajó, a Berenice, a mely keresztül utazta a nagy Óceánt, veszedelmet hozott Európába. Kávé rakománynyal jött (egy millió forintot ér meg a kávé) olyan kikötőből, a hol a pestis dühöng s a hajón is négy matróc halt meg pestisben. Vesztegzár alatt áll ma a Berenice, személy­zetét, kávérakományát visszatartják. A magyar belügyminiszter azonban nem nyugodott egé­szen bele az óvrendszabályokba s jó előre gon­doskodott arról, hogy az irtózatos veszedelem j valahogyan magyar földre be ne hurcoltassék. ! ismeretterjesztő cikket Íratott a pestisről s megküldte azt az összes megyéknek és váro­soknak. Dr. Zádor János polgármester kiadta azt a városi orvosoknak s egy példányát el­küldte nekünk is. Hála az égnek, távol van a veszedelem, de még is jó, ha ismerjük az iszo­nyú ragályt, és óvakodunk tőle az itt előadott óvszabályok betartásával. 1. A pestis ragadós betegség, mely az által támad, hogy egy bizonyos betegséget okozó csira (a pestis bacillus) bejut az emberi testbe. 2. A pestis lázas betegség, melynél a láz vagy hirtelen, vagy rövid ideig tartó általános közös élet súlyának viselését mert szeretem, tiszta napsugaras szerelem vonz társadhoz, ak­kor egy percre sem kételkedem abban, hogy el fogod érni boldogságodat, hogy megkapod az élettől is a magad jutalmát. Jól tudod, a boldogság drága kincs, de a kincs, pompa, fény még nem boldogság. Ha boldog akarsz lenni, forrázd össze lelkedet an- í nak az embernek lelkivel, ki ezentúl védeni s őr-I zeni fog, ismerd meg erényeit s hibáit s mint okos nő törekedj arra, hogy titokban, észre­vétlenül az előbbieket növeszszed, az utóbbia­kat pedig csökkentsed. Mert ne feledd, nagy ereje van a gyönge nőnek az erős férfival szemben, csak ügyesen használja erejét, csak úgy alkalmazza, hogy a férfi észre ne vegye s akkor mindig az övé a győzelem, a főlény. Mielőtt végkép elhagynád lányvilágodat s mielőtt vőlegényed karján az oltár elé lépnél, elfogultságodban is jusson eszedbe, ha vissza jösz a templomból s fejedről leoldják menyasz­­szonyi fátyolodat, hogy szülőd, testvéred nem bírja többé osztatlan szeretetedet, egy részt kapnak már csak belőle. Ki most már mint férj ül melletted, vőlegényedé szived minden dob­banása. Kell, hogy azé legyen, mert ha nem lenne igy, oh akkor tépd össze fátyolodat, még mi előtt rajt’ keresztül néznél, fordulj vissza utadból, ne tégy tovább egyetlen lé­pést is. Igaz, van valami megdöbbentő abban, hogy a lány ha egyszer asszony lesz, részben elfor­rosszullét után lép fel és mely a megbelegülés 3—5-ik napján legtöbbször halállal végződik, a belőle felgyógyultaknál pedig különféle eny­hébb, vagy súlyosabb utóbajokat hagy maga után. Pestis betegeknél szembeszökő az érve­rés nagy szaporasága, a verőerek feszülésének elernyedése, mire csakhamar nagyfokú gyen­geség és részvétlenség következik. A pestis betegségnek e fertőzés helye és mérve szerint, többféle alakja van. Leggyakoribb a miiigyes pestis, melynél jellemző a combhajlásban. a hónaljban, vagy anyakon levő egy, vagy több nyirok-mirigy fájdalmas megduzzadása. Ennél az alaknál a betegség tetőfokát legtöbbnyire már az első napon eléri. A betegség további lefolyásában rendszerint vérkiömlések mutatkoznak a nyálkahártyákban (vérvizellés. fekete-barna kiül ülése, hányás és székletét útján), ritkábban a bőrben. Ha a be­teg a betegség első napjain meg nem hal, ak­kor a mirigydaganat elgennyesedhetik, vagy el is oszolhat. — A pestis betegség másik alak­jánál a bőrön valahol hóiyagocska támadt, melyből néha tenyérnyi nagyságú szövetpusz­tulásra vezető fekély, a pestis-fekély fejlődik. A betegség lefolyása ennél az alaknál valamivel enyhébb, mint a mirigyes pestisnél A tüdő pestis ép oly alakban, jelentkezik, mint vala­mely hirtelen kezdődő tüdőgyulladás; — ez az alak majdnem kivétel nélkül halálos. Az ily betegek köpetjében számtalan pestis-bacillus van. Oly egyének, a kik a tüdő idült b.tegsé­­geiben, különösen tüdővészben szenvednek, kiválólag hájlainositottak a pestis betegség ezen alakjára. A tüdőbe helyezkedett betegség a tüdőszövet elpusztulására, nagyfokú tüdővérzésre és végül üszkösödésre vezeti. (Ezt nevezték a középkorban fekete halálnak.) Némely kutatók a pestis betegségnek egy negyedik alakjat, a bél-pestist is észleltek : úgy mondják, hogy ennél fekélyesedés támad a gyomor és a belek nyálkahártyáján és hogy a betegség úgy jelenik meg, mint valamely súlyos hasi hagvmáz. dúl szülőitől, testvéreitől, szivvilágában ezek fölé egy embert helyez, kit alig ismer, kiről csak feltételezi, hogy jó ember, hogy becsüle­­letes ember. Én nem ismerem vőlegényedet, de ismerlek téged. Nem ismerem vőlegényed gondolkozását, lelkületét, de tudom, hogy te édes s jó szivű lány vagy, hogy te megérdem­­led, ha jó férjet kapsz. Ha pedig leendő férjed méltó hozzád, ha megérdemli, hogy életedet oldalánál töltsed, akkor ne hidd, hogy vétkez­tél a gyermeki szeretet ellen, ha azt mondod először férjem s csak akkor apám, anyám . . . A te szelíd gyermek lelked ezekre a szókra bizonyára összeszorul, de majd tapasztalni fo­god, egykor kötelességed lesz igy beszélned. Nem tudom, mit vársz az élettől. Ha bol­dogságnál egyebet kívánsz, nagyon-nagyon bol­dogtalan fogsz lenni, de ha beéred férjed sze­relmével s ábrándjaidat, miket annyi csendes órán át álmatlanul szőttél, ebben a szerelem­ben látod megvalósulni, mosolyogva fogod ál­lítani, hogy te vagy a legboldogabb. Az a köl­csönös tisztelet s becsülés, mely szerelmeteknek lelkét táplálja s melyet bizonyára egymásnak százszor s ezerszer Ígértetek, mig jegyesekként suttogva álltatok egymás mellett, észrevétlenül hagyva tova surranni a bajt, a gondot. Sokszor menekültök tőlük, különösen az utóbbitól, ha szorosan egymáshoz simulva, nevetve néztek egymás szemébe, mert a kacagás a gondnak réme, ijedve fut előle. Azért ne légy fukar vele Kacagj fiatalságod üde hangján még akkor is, midőn a kishitű már kétségbeesetten tekintget

Next

/
Oldalképek
Tartalom