Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1900-01-07 / 1. szám
2 VÁCI HÍRLAP Természetesen egy légiót tesz azoknak a száma, a kik nekünk kedvesek, a kiket mi sokra tartunk s a kiket térszüke miatt nem sorolhatunk fel. Csak úgy mellesleg emlitjük meg, hogy irodalmunk két ifjú munkásának. Heltai Jenőnek és Makai Emilnek csak nem régiben aratott sikert egv egy Operette-je ; az előbbit angol, az utóbbit német színpadon fogják előadni. E példákból kiviláglik, hogy ösmerik és méltányolják a mi Íróinkat külföldön is. Ezek elmondása után rátérhetünk az abszurdumra, a mi — azt hiszszük — szintén magyar specialitás. Ez az abszurdum pedig az, hogy a mi könyvtárainkban csak elvétve találjuk meg az újabban feltűnt magyar irók munkáit. A küllőid már rég ismeri őket, a vidék legföljebb a nevüket hallotta. És kik szorítják ki a vidéki könyvtárakból a magyar irók könyveit? A Ponson du Terrail-ok és Eugéne de Sué-k. írók, a kiknek regényeit hazájukban épen semmire sem tartják. Mindenki tudja, hogy tisztán a pénzért dolgoztak. Azok, kik a magyar társadalmat, a magyar gondolkozást. a magyar történelmei dolgozzak töl regényeikben, azokat a mi könyvtáraink kifelejtik a listából. És még egyet. Igazságtalanok lennénk, ha nem ismernénk be, hogy a könyvtárakban akadunk magyar ember könyvére is. De kik ezek a magyar irók? A negyvenes évek poétái. A szabadságharc előtt élt belletristák dagályos stiiusu beszélyei. Ott vannak ezek a régi jó urak a poros polcokon. Nem olvassa őket senki. kon, miket az élet a maga szenvedéseivel fakasztott — ne kérd tőlem. Nem mindig boldogtalanság szenvedni, néha ebből merítjük erőnket, néha ez tesz boldoggá. De nem erről akarok szólani. Elmondom veszteségedet, elmondom uj birtokodat, az egyiket jól ismered, a másikat — bizonyos lehetsz benne — meg fogod ismerni. Álom és való, myrthuság és életgond titkos sejtelem és rettentő igazság. Az egyiket elveszíted, a másikat megtalálod. Hogy melyik az ] értékesebb? mindig az utóbbi, még ha myrthust egykor a tövis is váltaná fel. Ne remegj állításom súlya alatt, lépj bátran a múltból a jövőbe s ne félj az élet töviseitől. Ha mégis vérezik homlokodat, ha véred össze is foly könnyűiddel, lelked melege soha sem vész ki kebledből s ez mindazt pótolni fogja mit sors rideg kezekkel elrabol tőled. Hallgass rám. Midőn végig hallgattad vőlegényed vallomását, midőn szemébe néztél s onnan a becsületesség fényét láttad vissza tükröződni, midőn habozás nélkül feléje nyújtottad apró- fehér kezecskédet s ezzel az élethez felajánlottad szemérnyi segítségedet, hallgattad-e csak egy szempillantásig is szived suttogását ? kérdezted-e, hogy nem méltatlannak nyújtod kezedet, hogy nem meggondolatlanul mondod ki azt a bizonyos örökéletet jelentő-boldogító igent hanem megértve szived vágyát úgy cselekszel mint egy igazán szerelmes lány cselekszik? Ha igen, ha azért vállaltad magadra egy De hát elvégre is itt az ideje, hogy egyszer már tisztán lássunk. Gondoljuk meg, hogy az idő halad. Az irás művészetének ma már mások a fortélyai, mint ölven esztendővel ezelőtt. Mások az olvasó követelményei. A nemzetek fejlődnek. Nekünk nem szabad elmaradni a világtól. Ne szégyeljük. hogy magyar könyveket olvasunk, mert a magyar írók műveit érdemes elolvasni. És ne szégyeljék könyvtáraink az idegen lapok és idegen művek helyett a magyar szerzők műveit beszerezni. Védekezés a pestis ellen. Vác, dec. 15. Egy hajó, a Berenice, a mely keresztül utazta a nagy Óceánt, veszedelmet hozott Európába. Kávé rakománynyal jött (egy millió forintot ér meg a kávé) olyan kikötőből, a hol a pestis dühöng s a hajón is négy matróc halt meg pestisben. Vesztegzár alatt áll ma a Berenice, személyzetét, kávérakományát visszatartják. A magyar belügyminiszter azonban nem nyugodott egészen bele az óvrendszabályokba s jó előre gondoskodott arról, hogy az irtózatos veszedelem j valahogyan magyar földre be ne hurcoltassék. ! ismeretterjesztő cikket Íratott a pestisről s megküldte azt az összes megyéknek és városoknak. Dr. Zádor János polgármester kiadta azt a városi orvosoknak s egy példányát elküldte nekünk is. Hála az égnek, távol van a veszedelem, de még is jó, ha ismerjük az iszonyú ragályt, és óvakodunk tőle az itt előadott óvszabályok betartásával. 1. A pestis ragadós betegség, mely az által támad, hogy egy bizonyos betegséget okozó csira (a pestis bacillus) bejut az emberi testbe. 2. A pestis lázas betegség, melynél a láz vagy hirtelen, vagy rövid ideig tartó általános közös élet súlyának viselését mert szeretem, tiszta napsugaras szerelem vonz társadhoz, akkor egy percre sem kételkedem abban, hogy el fogod érni boldogságodat, hogy megkapod az élettől is a magad jutalmát. Jól tudod, a boldogság drága kincs, de a kincs, pompa, fény még nem boldogság. Ha boldog akarsz lenni, forrázd össze lelkedet an- í nak az embernek lelkivel, ki ezentúl védeni s őr-I zeni fog, ismerd meg erényeit s hibáit s mint okos nő törekedj arra, hogy titokban, észrevétlenül az előbbieket növeszszed, az utóbbiakat pedig csökkentsed. Mert ne feledd, nagy ereje van a gyönge nőnek az erős férfival szemben, csak ügyesen használja erejét, csak úgy alkalmazza, hogy a férfi észre ne vegye s akkor mindig az övé a győzelem, a főlény. Mielőtt végkép elhagynád lányvilágodat s mielőtt vőlegényed karján az oltár elé lépnél, elfogultságodban is jusson eszedbe, ha vissza jösz a templomból s fejedről leoldják menyaszszonyi fátyolodat, hogy szülőd, testvéred nem bírja többé osztatlan szeretetedet, egy részt kapnak már csak belőle. Ki most már mint férj ül melletted, vőlegényedé szived minden dobbanása. Kell, hogy azé legyen, mert ha nem lenne igy, oh akkor tépd össze fátyolodat, még mi előtt rajt’ keresztül néznél, fordulj vissza utadból, ne tégy tovább egyetlen lépést is. Igaz, van valami megdöbbentő abban, hogy a lány ha egyszer asszony lesz, részben elforrosszullét után lép fel és mely a megbelegülés 3—5-ik napján legtöbbször halállal végződik, a belőle felgyógyultaknál pedig különféle enyhébb, vagy súlyosabb utóbajokat hagy maga után. Pestis betegeknél szembeszökő az érverés nagy szaporasága, a verőerek feszülésének elernyedése, mire csakhamar nagyfokú gyengeség és részvétlenség következik. A pestis betegségnek e fertőzés helye és mérve szerint, többféle alakja van. Leggyakoribb a miiigyes pestis, melynél jellemző a combhajlásban. a hónaljban, vagy anyakon levő egy, vagy több nyirok-mirigy fájdalmas megduzzadása. Ennél az alaknál a betegség tetőfokát legtöbbnyire már az első napon eléri. A betegség további lefolyásában rendszerint vérkiömlések mutatkoznak a nyálkahártyákban (vérvizellés. fekete-barna kiül ülése, hányás és székletét útján), ritkábban a bőrben. Ha a beteg a betegség első napjain meg nem hal, akkor a mirigydaganat elgennyesedhetik, vagy el is oszolhat. — A pestis betegség másik alakjánál a bőrön valahol hóiyagocska támadt, melyből néha tenyérnyi nagyságú szövetpusztulásra vezető fekély, a pestis-fekély fejlődik. A betegség lefolyása ennél az alaknál valamivel enyhébb, mint a mirigyes pestisnél A tüdő pestis ép oly alakban, jelentkezik, mint valamely hirtelen kezdődő tüdőgyulladás; — ez az alak majdnem kivétel nélkül halálos. Az ily betegek köpetjében számtalan pestis-bacillus van. Oly egyének, a kik a tüdő idült b.tegségeiben, különösen tüdővészben szenvednek, kiválólag hájlainositottak a pestis betegség ezen alakjára. A tüdőbe helyezkedett betegség a tüdőszövet elpusztulására, nagyfokú tüdővérzésre és végül üszkösödésre vezeti. (Ezt nevezték a középkorban fekete halálnak.) Némely kutatók a pestis betegségnek egy negyedik alakjat, a bél-pestist is észleltek : úgy mondják, hogy ennél fekélyesedés támad a gyomor és a belek nyálkahártyáján és hogy a betegség úgy jelenik meg, mint valamely súlyos hasi hagvmáz. dúl szülőitől, testvéreitől, szivvilágában ezek fölé egy embert helyez, kit alig ismer, kiről csak feltételezi, hogy jó ember, hogy becsüleletes ember. Én nem ismerem vőlegényedet, de ismerlek téged. Nem ismerem vőlegényed gondolkozását, lelkületét, de tudom, hogy te édes s jó szivű lány vagy, hogy te megérdemled, ha jó férjet kapsz. Ha pedig leendő férjed méltó hozzád, ha megérdemli, hogy életedet oldalánál töltsed, akkor ne hidd, hogy vétkeztél a gyermeki szeretet ellen, ha azt mondod először férjem s csak akkor apám, anyám . . . A te szelíd gyermek lelked ezekre a szókra bizonyára összeszorul, de majd tapasztalni fogod, egykor kötelességed lesz igy beszélned. Nem tudom, mit vársz az élettől. Ha boldogságnál egyebet kívánsz, nagyon-nagyon boldogtalan fogsz lenni, de ha beéred férjed szerelmével s ábrándjaidat, miket annyi csendes órán át álmatlanul szőttél, ebben a szerelemben látod megvalósulni, mosolyogva fogod állítani, hogy te vagy a legboldogabb. Az a kölcsönös tisztelet s becsülés, mely szerelmeteknek lelkét táplálja s melyet bizonyára egymásnak százszor s ezerszer Ígértetek, mig jegyesekként suttogva álltatok egymás mellett, észrevétlenül hagyva tova surranni a bajt, a gondot. Sokszor menekültök tőlük, különösen az utóbbitól, ha szorosan egymáshoz simulva, nevetve néztek egymás szemébe, mert a kacagás a gondnak réme, ijedve fut előle. Azért ne légy fukar vele Kacagj fiatalságod üde hangján még akkor is, midőn a kishitű már kétségbeesetten tekintget