Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1899-02-19 / 8. szám

4

VAGI H1RLAI

hire terjedt, hogy Kállo Antal rendőrkapitány ellentétbe helyezkedett a város polgárságával, az ügyészségnél megtette a feljelentést. Természetes, hogy sehol helyesléssel ez nem találkozhatott, kiszen a város képviselői egyhangú határozatot hoztak s ők együttesen legalább is viselik szivükön annyira a város érdekét, mint a mi rendőrkapitányunk. Külömben ismerjük az ő álláspontját s nagyon kár, hogy ettől minden helyes argumentálás ellenére sem akar eltérni. A vármegye fő és alispánja jól is teszik ismerik a Lencso ügyet s nem helyeslik a kapitány eljárását. A történendők fogják teljesen igazolni, hogy a városatyák és nem a rendőrkapitány járt el helyesen a város érdekében.

— A sorozás. A sorozásra a városházán megtettek minden előkészületet. Még hat hét választ el tőle: április 14 és 15-én lesz, akkora talán az obstrukciós pártok is leszerelnek s a sorozást akadály nélkül megtarthatják.

— Máv. a tűzoltóinknak. Múlt év augusztus 8-án történt, hogy a vasúti állomásra egy teher vonat robogott be s nehány pillanat múlva egyik kocsija lángokban állott. Egy benzin-hordó robbant fel s okozta a tüzet. A tűzoltóink gyorsan megjelentak a helyszínén és a veszedelmes tüzet homokkal eloltottak, közben azonban két tűzoltó kezére meg is sebesült. A máv. igazgatósága értesült arról, hogy a váci tűzoltóság mily gyorsan vonult ki a vész színhelyére s ezzel megmentette a felhalmozott. árúkat. Most rendkívül meleg hangú levelet intézett a polgármesterhez s köszönetét mond a tűzoltóknak munkájukért. Egyben húsz forintot mellékelt, hogy azt a tűzoltók közt oszszák szét.

— Adakozás. A gyermek-mennely céljaira a váci takarékpénztár 25 frtot szavazott meg, Pataki Orbánné pedig egy edény zsírt adonáríyozott; fogadják a jólelkű adakozók a menhely igazgatóságának hálás köszönetét.

— Vác legöregebb asszonya. Múlt héten halt meg Vácnak legöregebb asszonya : Mitterhoffer Ádárnné életének 99-ik évében. Kevesen ismerték, mert nagyon visszavonulva ért, gyermekei elszármaztak Vácról, pedig ennek a városnak életében valamikor jelentős szerepet játszott a Mitterhoffer-famiiia. Mitterhoffei Ádámnak nagy kereskedőüzlete volt a negyvenes évek elején Vácon. Mitterhoffernek volt egy segéde Tragor Alajos, a kinek a mai Tragor-házat átadta és részletekben kellett az árát lefizetnie. Tragor itt üzletet nyitott s okos vezetéssel megvetette a Tragor-család jó vagyoni viszonyait. Mitterhoffer nem sokára elhunyt, özvegye felhagyott az üzlettel s csenélet.et élt. Most halt meg 99. éves korában s temetésén ott volt a régi jó világ számos alakja, a kik kegyelettel emlékeznek még vissza a Mitterhoffer családra.

— A sorshúzás. A polgármester e héten tette közzé, hogy mikor lesz az állításra kötelezett váciak sorshúzása. A hirdetmény szerint az 1878-ban született nagyreményű fiatalság kerül sor állá s február 26-án tartják meg a sorhuzást, ki hányadiknak áll a mérték alá. Személyesen nem szükséges megjelenni, mert a számát mindegyik úgy is megkapja.

— A szövő-kötőgyár közgyűlése. Az első magyar szövő és kötőgyár részvénytársaság a múlt hét keddjén tartotta Vácon Weisz Berthold orsz képviselő elnöklete alatt közgyűlését. A jegyzőkönyvvezető Révész Béla ügyvéd volt.. A mérlegből közöljük a következőket: A gépek értéke 169,56 frt 13 kr a gyári telek 13,452 frt, a gyárépület 83,185 frt 25 kr, a tisztanyereség 55,429 frt. A közgyűlés elhatározta, hogy a részvénytőkét emelni fogja. E célból 1000 darab 100 forint névértékű

részvényt bocsát ki, melylyel az alaptőke 400 ezer forintra emelkedik. Az alaptőke növelését az tette szükségessé, hogy a gyárat nagyobbitani akarják. Végül a felügyelő bizottságba megválasztották Deutsch Antalt a Pester Loyd közgazdasági szerkesztőjét. Gajáry Géza orsz. képviselőt és Révész Béla ügyvédet, a részvény- I társaság ügyészét.

— Szinészzek Vácon. B. Bolgár Béla J a besztercebányai és az eperjesi színházak

direktora beállított, negyven tagú szintársulatá! val s tegnap este már meg is kezdte az előadásokat a Magyar Színház legkedvesebb ope; rettjével a Gésák-kai, mely itt nálunk ujdonságí számba ment. A társulat következő tagokból áll: Nők : H. Serfőzi Etel, Operette és népszínmű | énekesnő. Szepesi Szidi, operette és népszínmű énekesnő. Rátonyí Tilla, operette és coloratour | énekesnő. Hervay Erzsi, segéd énekesnő. Károlyi Böske, naiva. Molnár Gizella, társalgási és drámai ; anya. Fehér Erzsi, társalgási szalon színésznő. ! Szilasi Berta, operette comika. Murányi Juliska, drámai hősnő. Palugyai Vilma, Kállai Lujza, R. Zámori Erzsi, Rajcs Ilonka, Kovács Róza, Esztergomi Anna, Szabó Etel, karnők és segédszinésznők. Férfiak : B. Polgár Béla, igazgató, operette buffo, komikus. Szabó Ferenc, hős szerelmes, jellem. Rédei István, operette tenor.

I Vadász Lajos, jellem. Gyárfás Ödön, operette bariton, népszínmű énekes. Kiss Pálflfy János, ' komikus. Hegyessy Nándor, lyrai szerelmes. Kiss János, apaszinész és operette buffo Kiss Ferenc, segéd apa. Polgár Antal, Szerdahelyi Kálmán, Székely Sándor, Nánási József, Dal! noky Gyula. E. Bandi Győző, kardalosqk és S segédsziítészek. A társulatnak szép tagú zene| kara van Réthy László karnagy vezetése alatt.

Polgár társulata — tekintve a váci szinházj pártoló viszonyokat — nagy társulat. A legj újabb darabok előadását Ígérik nekünk, sőt mint halljuk, opera előadást is élvezhetünk. Előre véleménytnemtudunk mondani, de önként ; következik, hogy a ki két állandó színház direk- i tora s nagy társulatot szervez, az jó erőket i szerződtet. A vidéki laptársaink, a mely városokban Polgárék megfordultak, szívélyes, meleg hangon Írnak a társulatról és az előadásokról, melyek közül főleg az operette előadások tűnnek ki A váciaknak tehát aligha lesz okuk a panaszra, sőt talán a városunkban még idegen direktort és társulatát meg is fogják kedvelni.

— A kaszinó szerdái. A kaszinó-kör a múlt héten tartotta az utolsó tea-estélyét. Minthogy a szerda már böjti nap, szokás szerint kedden folyt, le a kedélyes házi mulatság. Az utolsó estére majdnem teljes számban egybe! gyűltek azok, a kik látogatni szokták a tea! estéket s a rendes mulatságokon részt szoktak ! venni. A kedélyesség ezen az estén sem hiányzott s jó kedvvel táncoltak be a harnvazó szerda ; hajnalába. A tea-estélyen jelen voltak :

Asszonyok: Bauer Mihályné, Dobó Istvánné,

dr. Freysinger Lajosné, özv. Gyürky Károly né,

dr. Hayder Ödönné, Hufnagel Imréné, Kacs-kovics Jenőné, özv. Kacskovics Ferenczné; dr.

Lencso Ferenczné. Meiszner Jánosné, Monsz[ part Jánosné, özv. Nagy Józsefné, Nánásy

j Dezsőné, Nikitits Sándorné, özv. Prohászka

| Jánosné, Tragor Károlyné, Ursziny Arnoldné,

! Valla Lászlóné, özv. Zsarnóczay Lászlóné.

! J

Leányok: Angyal Giziké, Battha Irén, Benkert Ilonka, Bokor Irén, Dobó Katicza, Hornyánszky Ilonka, Hornyánszky Fáni, Hufnagel j Irén, Intzédy Irma, Intzédy Nelli, Iványos Juliska, | Iványos Erzsi, Kacskovics Ilonka, Kacskovics Sári, Lencso Beáta, Margit és Sári, Meiszner Irma, Nikitits Annus, Nagy Paula. Prohászka Valéria, Schweinek Amália, Zsarnóczay Ilonka.

— A Takarékpénztár a kórháznak. A Váci Takarékpénztár most tartotta közgyűlését, melyről más helyen számolunk be. A közgyűlés elhatározta, hogy, mint minden évben, úgy ez idén is száz forintot ad a városi kórházra.

— Az Otthon januári kötetét mai számunkkal küldjük szét előfizetőinknek. Hevesi József Spanyol és Franciaországban tett utjából mond el érdekes részleteket, Boros Samu, lapunknak is munkatársa, a párisi osztrákmagyaf nagykövetséget ismerteti Írásban és képben. Ezenkívül számos novella, vet’S van a kötetben. A februári számot jövő héten küldjük szét.

— Az influenza ellen. Egész Európában körutat tesz a influenza. Nem válogatós,

! behatol a palotába, meglátogatja a legnyomorúságosabb viskót és itt is, ott is áldozatot szed. Nem is csoda, hiszen az influenza hihetetlenül ragadós és a kit meglep, eleinte azt hiszi, hogy közönséges náthája van és írem sokat törődik a dologgal. És abban a nemtörődömségben van a legnagyobb veszedelem, mert minél későbben fogunk hozzá az influenza gyógyításához annál nehezebb a gyógyítás. A ki mostanában náthás vagy köhög, levert, fáradt, a feje fáj, nincsen étvágya, rószszül emészt, egészen kicsiny láza van, az biztosra veheti, hogy rátalált az influenza. Néhanéha téves lehet ez a hit, de mégis jó, ha az ember úgy tesz, mintha igazán influenzája volna. Ez az elővigyázat még sohasem ártott. Azonnal hivassunk orvost és ne várjunk Rét-három napig, a inig az influenza elharapózott és mihely érezzük, hogy bajunk van, rögtön feküdjünk ágyba. Mit kell egyébként tennünk az influenza ellen, elmondják a következő sorók: Két-három napig ágyban fekvés: heves hurutnál kétóránként langyos borogatás r fejfájásnál hideg borogatás a fejre; a táplálék;: tej, langyos jó leves, tojás, kakaó és hasonló' eledel, limonádé stb. Nagy gyöngeségnél egy po>hárka jó bor. Háromszor napjában egy gram szalipirin (ostyában), melyet egy pohár citromlével kevert hársfavirágteával öblítünk le: A megbetegedés első napjától kezdve szigorúan be kell ezt tartani, akkor néhány nap múlva meggyógyulunk és csaKtiem minden esetben megakadályozzuk, hogy a betegség veszedelmessé váljék. Ehhez járul még az, hogy ez az eljárás nagyon egyszerű és olcsó, megvéd az influenza rendes utóbajai ellen. Ha nehány nap múlva az ember föl kel az agyból, még két-három napig maradjon az ember a szobában és csak lassan-lassan szokjék hozzá a/, ember a szabad levegőhöz. Ne felejtse el az ember, hogy a ki egyszer kilábolt az influenzából, az korántsincs megvédve ellene sőt éppen az influenzában gyakori a visszaesés, különösen ha nem gyógyultunk ki belőle teljesen. Türelmetlen betegek, a kik alig várják, hogy ismét rendes munkájukat folytathassák, már gyakran megbánták türelmetlenségüket, mert visszakapták a betegséget. A ki amúgy is beteges, vagy nincs egészen rendben a tüdeje, az különösen vigyázzon magára.

íme ezekre vigyázzon, ezeket a tanácsokat kövesse mindenki, a ki betege lesz az influenzának, akkor kiálthatja az influenza támadásait, mely a legtöbbször ugyancsak heves.

— Hamvazó szerda. Ragyogó tavaszi nap sugárzik a városra, melynek utcáin vígan nyüzsög az apróság. A ködös, influenzás időt sétára csalogató tavasz — sajnos, valószínűleg csak gyertyaszentelői tavasz — váltotta fel s a gyermekszobák kis rabjai kiözönlöttek az utcára. Bolyhos sipkában, téli kabátban, vastag, fehér kamasliban tipegnek a napfényben, de az arcuk piros, a szemük ragyog. Mert valóban szép volt a hamvazó szerda. Az ég tiszta, a házak ablaksorain napfény szikrázik