Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1899-02-12 / 7. szám
4 VÁCI HÍRLAP de egy meglevő kút, melynek vizének qualitása és quantitása kitűnő e tekintetben is hivatva lesz az általános megelégedésre szolgálni. A modern technika ugyanis ma már oly olcsóvá teszi a vízvezetéki vízellátást a középarányos fogyasztásnál, hogy a költséges kútásás s vízvezeték készítése az egyesnek többe kerül mintha többen egyesülnek. E tekintetben csak arra hivatkvzom, hogy egy vízvezeték készítő cég költségvetése alapján azon viz mennyiséget, melyet a háztartás fürdés, öntözés stb. felemészt évenkénti 30 írtért lesz nyújtható, megjegyzem azonban hogy e.: egy maximális ár. Azt azonban kijelentem, hogy nem vagyok hajlandó egy parcellát sem véglegesen eladni addig, mig legalább a vízellátást de lehetőleg a közlekedést és villainvilágitást is emberi ész számítása szerint biztosítva s lehető legolcsóbban nem látom. Nem is említve itt azt, hogy a telep létrejöttét biztosító 30-as számhoz kötöm magamat. A mi a településeknél hacsak azok nem igen nagyok a legnehezebb kérdések egyike szokott lenni az az iskoláztatás. S még itt hagyán ha csak az elemi iskoláztatásról van szó, de a középiskolai s felsőbb tanfolyamok hallgatása szoktak legnagyobb nehézséget okozni. Ezen nehézségeket azonban a helybeli átalán ismert kegyestanitórendi főgimnázium szünteti meg a középiskolát illetőleg. A felsőbb tanfolyam hallgatóit pedig nem hátráltatja semmi tanulmányai folytatásában, mert a főváros közel fekszik s elég egyetemi polgár van, ki jelenleg is váci lakos. Vác városában orvos mindig 7—8 van, gyógytár pedig 2. A vízvezetéki viz-ellátás lehetővé teszi mindenkinek a háznál való fürdést. A telep a váci posta és távirda hivataltól egy kilométer távolságra esik. Azt hiszem evvel nem merítettem ki még az előnyöket mind, de tartózkodom a további felsorolástól s csak azt kívánom még megjegyezni, hogy a föntebbiek végeredményükben egybe vetve majdnem a nagyvárosban való lakással együtt járó előnyökkel biztosítják, de tetemesebb olcsóbb ár mellett s nem azon áldatlan légkörben, mely okvetetlenül a nagy városokban való lakással együtt jár a nyaralást, hurcolkodást egyébb költséges miseriájával teljesen fölöslegessé teszi. A parcellák legnagyobb része kétszáz vagy négyszáz quadrát öles és quadrát ölenkint egy forintért vehetők meg, ha azonban a tisztelt vevőkkel annak idején a tekintetben megalkudhatunk, úgy esetleg a vízműhöz való hozzájárulás a telek árában lesz egyszer s mindenkorra lefizethető, úgy hogy azután csak a csekély fenntartási s üzemdij lesz évenkint fizetendő. A telek vételára a szerződés-kötéskor fizetendő le. A szerződés azonban a vevőre csak feltételesen kötelező, t. i. ha a települőknek, kik az építési kötelezettséget elvállalják, teljes száma összehozható, addig a pénz a helybeli váci takarékpénztárnál lesz letétbe helyezve s a település létre nem jöttének esetére az illető javára kamatozik. Ha pedig a település tényleg létre jön, a mi az aláírók teljes harmincas számától tétetik függővé s a mely létesülésnek utolsó időpontjául 1899. szept, 30-ika van meghatározva úgy a letétbe, helyezett vételár kamataival együtt az eladó tulajdonává válik s telekkönyviig ekkor irható át. (Szabadságukban lesz természetesen az alapitó vevőknek s eladónak e terminust meghosszabitani). A megvett parcellák egyik másika csak f. évi október 1-től mehet az illető vevő tulajdonába, mert az illető területek jelenleg földművelés alatt, állanak. A parcellák csak lakházul való építkezési kötelezettséggel adatnak el s pedig úgy, hogy a telek vételárának fele a parcellázó tulajdonosé marad, ha a települők teljes számának meglevésekor egy év után sem kezdené meg a települő az építkezést. E teljes számnak hirdetésére a parcellázó eladó a helybeli lapokban s a fővárosi lapok közül az Egyetértés, Budapesti Hírlap és Pester Loydra van kötelezve. Az építkező különben más korlátozásnak kitéve nincs, mint ép csak egy 4 méteres előkelnek kihagyására saját házának homlokzata és az úttest határa közt és a tözegszóró rendszerű árnyékszék beállítására. Középszerű építkezéseknél quadrátméterenkinti 45 frtot és az emeletekért 20 frtot szoktak számítani becsértékben ; közönséges építkezésnél pedig 30 frtot és az emeletekért 15 frtot, mindazonáltal csoportos építkezéseknél tetemesebben kisebb árakat ígérhetek. Sőt a csoportos építkezésnél előnyös építési kölcsönöket is nyerhetnek az építkezők, mely°kről a t. érdeklődőknek szívesen szolgálok felvilágosítással. E parcellázásnál ugyanis szem előtt tartottam az állami tisztviselők lakbér-illetményét s legtöbb esetben azért minő lakást nyernek s végre is ha a lakás megfelelő, egész életükön keresztül ezen lakbérért csak laknak anélkül, hogy ezáltal valamit megtakarítva szerezhetnének. Oly számítást tettem tehát, hogy egy helybeli lakbér - illetménnyel biró tisztviselő, ha csak lakbér-illetményét használja fel vagy csekély módon ahhoz hozzáfizet, bizonyos évek múlva necsak lakossal birt légyen, hanem egy kis fekvőséggel is bírjon a nélkül, hogy emiatt az úgyis legszükségesebbet nyújtó életmódról kénytelenittessék lemondani. Mindezért, hogy a települők minél olcsóbban jussanak tulajdonukhoz, minden közvetítés fölösleges s kérem a t. érdeklődőket egyenesen hozzám fordulni, midőn is adómentesség stb stb-ről szívesen fogok felvilágosítással szolgálni. Bauer Mihály oki. köz. isk. rajztanár, földbirtokos. Vác, Deákvár major. Helyi és vidéki hírek. — Rendkívüli közgyűlés. Az többé kevésbbé ismert Lencsó-féle ügy rendkívüli közgyűlésre hozta össze a városi képviselőket 11-én, szombaton d. e. 11 órakor. Összesen 32 városatya vett csak részt a közgyűlésen, melynek érdekességét elvette az előző délutáni bizottsági ülés. Ezen vitatták meg t. i. a rendkívüli közgyűlés második számát, hogy a Monszpart József által fölajánlott fedezetet elfogadják-e azon kötelezettséggel, hogy ezzel aztán Lencsó Sándor ellen mindenféle eljárást ezen ügytől kifolyólag egyszer s mindenkorra beszüntetnek Az ajánlat elfogadása ellen a képviselők közöl K. Gsereklye István, az ügy vizsgálóbizottságának tagja szólalt föl erősebben, azonban érveléseit nem fogadták el és' igy a dolog teljesen tisztázva került a szombati közgyűlésre. Maga a közgyűlés rövid és egyhangú volt. Zádor János dr. polgármester megnyitotta az ülést, ismertetve egyűtlal az ügy állását. Utána Göndör Sándo” dr. főjegyző olvasta fel Lencsó Sándornak a választott képviselői tisztről való lemondását, melyben az egyúttal köszönetét mond az eddigi jóindulatért és ezt továbbra is kéri. A gyűlés szó nélkül tudomásul vette a lemondást s mindjárt elfogadták Dud i Tóth Jánost, a legtöbb szavazattal biró póttagot rendes tagnak. 1 Ezzel az első pont le volt tárgyalva. A második pontban újra elmondta az elnöklő polgármester az ügy állását a pénteki ülésen megvitatottak és elfogadottak alapjan s miután ezek szerint. Monszparth József ajánlata a körülményekhez képest elfogadható, kéri a közgyűlést. az elfogadásra. Ez egyhangúlag megtörtént. Az e felöli tárgyalásokkal a városi tanácsot, a pénzügyi bizottságot és a kiküldött vizsgálóbizottságot küldi ki a közgyűlés. Végűi Freysinger dr. fölszólalására az elnök a képviselőtestület nevében köszönetét mondott, a vizsgálóbizottságnak hosszas és eredményes működéséért. Ezzel a rövid ülés véget ért.. — Királymezei Gyula f. Mi nehezebb, mint leírni a fájdalmat. És nekünk ezt kell tennünk. Reszkető és fájoalomtói megnehezedett kézzel bár, de le kell Írnunk azt, a mi elfogja szivünk és elménk, mikor eljut hozzánk a rideg szó, hogy: meghalt. Csütörtökön este kaptuk a hirt, hogy Királymezei Gyula váci népiskolai tanító, mindnyájunknak becsült ismerőse, sokaknak jó barátja meghalt. Megölte a súlyos betegség, mely pár héttel ezelőtt ágyba döntötte. Ha látunk szép kis gyermeket, fehér virágok közt ezüst koporsóban fekvőt, zokogó édesanyával a koporsó mellett, tudjuk vigasztalni a szülőt. Ne sírj jó anya! Angyal kellett az Istennek. Magához vette kis szolgáját. De ő nem hagy el, ő lát. szeret titeket, imádkozik majd értetek, kik e földön fáradtok és vétkeztek. Vigasztalódjál!... Barázdált arcot, munkás gondok közt ezüstté vált fürtökét látunk a koporsó hideg párnáján. Osztozunk a gyászoló gyermekek fájdalmaiban, de azért el tudjuk nekik mondani: Mit sirtok? Hisz csak pihenni tért az élet nagy munkája után. De mit szóljunk, hol keressünk vigasztaló szót egy olyan csapásra, mely egy kiművelt, boldog életre hivatott embertől akkor vesz el mindent, mikor ott áll, hogy eddigi munkájának immár a gyümölcseit is élvezhesse. Hogy enyhítsük a kesergő szülői szív kínját, mely mindenét, a mit adhatott a szerető fiúnak adta s most ezt a sok mindent elrabolta a halál kegyetlen keze. A mindennapi vigasztalás szavaival meg merjük-e zavarni égető fájdalmában a bájos menyasszonyt? Hidegen, érzéketlenül látja a koporsó deszkái közt feküdni azt, a kinek gondolata csak neki szólt, szive csak érte dobogott. Súlyos, nagyon súlyos a csapás. Nem nyújthat vigaszt rá az, a kit magát is kínozza ugyanaz a fájdalom. Ha van mégis, a mi a szerető szivekbe enyhülést adhat, legyen ez a részvét, az igazi meleg részvét, melylyel mindannyian osztozunk a kedves halott elvesztése fölött kesergőkkel. Nyugodjék békében ! — A dalárda táncestélye. A múlt szombaton tartotta meg a dalárda táncestélyét és hangversenyét. Néhány éve, hogy a dalárdánk megszületett s már is hangversenyei és táncestélyei olyan jó hírnek örvendenek, hogy bizony már félteni kezdjük a sikerét. Évről - évre oly nagy számmal jelennek meg ezeken a mulatságokon, hogy egy-két óráig képtelenség táncolni a Kúria tágas termében. Ha igy megy tovább a dalárdának külön helyiséget kell építtetnie, hogy a táncos párokat s az érdeklődőket befogadhassa. Az estély hangversenynyel kezdődött. Az elsőség az elválhahatatlan vendégé a zeneklubbá volt. A Straddler operából a nyitányt játszotta el, később pedig néhány gyönyörű kuruc-nótát, a melyekből már annyi magyar népdal-iró szerzett eszmét és ihletett. A zeneklubbról újabb jót nem is mondhatunk. Ambiciózus tagjai vannak, a kik igazán kedvessé teszik azokat az estéket
