Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1899-10-08 / 41. szám
6 VÁCI HÍRLAP nem könnyű, miért is elgondolja a változást, mikor mint káplár fog keztyüsen a kaszárnya előtt feszelegni. Megvan ehhez minden képessége. Kevéssé írni, olvasni, de .kevélykedni antul inkább tud. Nem dolgozik hát tovább, hanem beállít a gazdájához, a ki éppen vezeti a fontos kukoricatörési munkálatokat. — Tudom fijam, — mondja a gazda — hogy ki kell adni a béred, hát nem is erőtetlek. Bére úgy sincs bent sok, könnyű hát kifizetni Pistát, a kit elvégre sajnál a gazda is, mert hű cselédje volt, de másrészt még örül, hogy túl van rajta, mivelhogy utóbb úgy sem lehetett már rábízni a munkát. Pista néha gyakran beállított regruta minőségben. Könnyen távozik a legény s csak akkor fogódik el, ha az otthon levő jószágra gondol, mivégből még egyszer vissza is fog menni a honnét elbúcsúzott. Aztán át megy a szomszéd házakba elköszönni. Itt is olyan rideg, mintha eszébe se jutna, hogy a szomszéd leányát szerette valamikor . . . — Isten áldja meg kenteket, — mondja a leánynak és szüleinek búcsúzóul. — Hun a Pista ? — kiált a leány, nem tudva feledni a legény távozását. Ezt hallja Pista is és megesik a szive a nagy gazdátlanságon. Mint fog az a Riska a fekvő álláson a kötélbe tekergődzni, a mitől megóvta mindezideig eltalálván már előre is a gondolatját /. . Már menne is, de a leikével még mindig rajta csüng a jószágon, a mely végre nyugalomba helyezkedik Visszatekint még egyszer, aztán hörögve, halkan mondja magának: — Ide se gyüvök többet vissza! . . . A nagy kuvasztól már előbb elbúcsúzott, de azért ezzel is megismétlődik r válás jelenete. Pista hetykén feléje rug a szükölő kutyának, — mely fejcsóválva, ugrándozva eleit állja — miután mondja: — Tisztelem a Böröcz-atyafiságot! (Ez volt a neve a tulajdon gazdájának.) És ez volt a válásnak a legkiemelkedőbb mozzanata. Pista szeméből a könny Kitódul, de csakhamar erős lesz, mert eszébe jut a sor, a hova menni készül. Már a portát is elhaladta, majd a házsor utoljánál tart, tekintet nélkül a szomszéd házikójára, mikor neszt hall maga körül. Olykor hátra tekint, néha oldalvást is. Észre azonban nem vesz semmit a sötétségben. Ügy véli, ezek az éjszaka szellemjáró kisértései, mikhez nagysokára ott künn hozzászokott . . . Dűlőkön kör ősz* ül bandukolva, végre a nyomás szélére ér, a hol már a város bontakozik előtte sötétbe vesző körvonalaival. Otthon van a városban, a hol könnyen eligazodik. — Aztán mi lesz a lánybul ? — bátorkodik neki a lány apja a kuckó mögül, a hova szégyenletében bujt, mióta a családját az a haszontalan Pista megkísértette. A szemrehányás épen rossz időben érkezik, mert dacos a legény és áperté megmondja a véleményét: — Sose is szerettem a kend lányát — majd hozzáteszi gúnyosan — mindég ű bomlott utánam. A leány anyja a pitarból hallja a lesújtó Ítéletet és Istenhozzád gyanánt nagyot lök a legényen. De nem bánja a legény, a mint hogy a következményekkel sem törődik, mivel ő már úgy is a Ferencz József katonája . . . Lehorgasztott fővel megy odébb s e közben elgondolja, hogy nem is fog odabent a kaszárnyában megismerni senki atyafiát, a ki áldója van a sok tutyi-mutyijának. (A kalácsot és —rszalonnát hozók ellenben szívesen fogadtatnak.) No de bízvást jó katona válik Pistából, ha az Isten is kedvez az egészségének . . . . . . Este van. A szürkület teregeti sejtelmes árnyai mindenekre. Érzi egyedülvalóságát a nagy természetben s a szive elszorul. Eszébe jut a jószág, melyhez hozzátapadt a csöndes falun más társaság hiányában. Megnézi őket még egyszer, a kedves állatait. Némely része a jászlon van elhelyezve. A többi meg épen most terelődik be a legelőről. A kanászgyerek helyettesíti Pistát a teendőkben, a gulya-itatás és kiválasztás nehéz munkáiban. Hogy a jószágot külön a korláthoz kötötte, fejésre inti Borcsát a kanászgyerek. Legott célirányt vesz a hires Sóhaj cimü vendégfogadóba, a hol épen regruta-bál van az estére hirdetve. Zöld kapuja nyitva, fölötte gyaluforgács hosszú harántokban összekötve kocsma-cégérnek, mint tiz-tizenöt esztendőnek előtte. Bemegy hát oda bizalommal. Még ekkor senki sincs a mulatóban. Hangos szerencsés jó estét! kíván a kocsmaroséknak. A köszönést szívből viszonozzák. A sarokba dobja szűrét, ő maga pedig melléje telepedik. (Ilyenkor nagy kelendősége van a szürféléknek, vigyázni kell hát nagyon.) Pista mindjárt a kocsmároshoz fordul. — Újonc ugy-e, barátom ? kérdi az tőle, a mely figyelem tetszik a legénynek. Helyin van, gondolja. Egy üveg bort rendel s azt fogyasztja, a miglen a banda megérkezik. Oszt jó estét kívánnak illedelmesen a legénynek s mert ez épen jókedvű, mindjárt is hozzáfognak a muzsikáláshoz. Lassanként gyűl az igazi fiatalság is, közte menyecske meg leány és megkezdődik a zene, melynek hangjainál rúgják rendre a mázolt padozatot. Pista csak nézi a táncosokat. Valami balsejtelem tartja fogva, a mitől azonban megszabadul, hogy egy szemrevaló leány tekintete tévedt oda hozzá, a korcsma szögletébe. Sokkal szebb a többinél, érdemes véle egy táncot eljárni. Tudja Pista is a németeset, megtanulta valami vándor táncmestertől. Közelebb lép a leányhoz, meghajlik előtte és fölkéri, a mint hogy az illik. Nemsokára a ceppedlit lejti a bokor-ugrós szoknyáju leánynyal. Tetszik is neki ez az állapot, melyről joggal hiszi, hogy ez az ő katonaságának az előlegezése. Hanem egyszerre csak terv szövődik ellene és a többi legények beléje kötnek. A legszebb lányért úgy látszik, érdemesnek tartják a megverekedést, a melynek kimenetele kétségtelennek látszik, olyasféle arány lévén a Pista fiú meg a többi pernahajder között, mint a sok lúd, meg az egy disznó közt. Elsőbben is a szegény leányt röpítik ki a karjai közül, a másik adott jelre már ő is a földön hentereg, súlyos ütést kapván egy husánggal a vak szemére. — Hun a kocsmáros ? — kérdi halálsápadtan a leány a cigányokat, a kik rendületlen állnak és rideg semlegességgel nézik az eseményeket. Pista is fölocsudik, mikor épen rendőrök jönnek, a kik azonban rövid körültapasztalás után jobbnak találják a visszavonulást. Majd megbékélve Isznak reggelig s komázzák egymást, mig a reggeli hajnalodáskor kitör a hatalmas jókedv és hangos, hosszú knrjongatásokban nyilvánul. Az ismert félrecsapott árvalányhajas kalapok megjelennek a kocsikban, mig széjjelviszik a regruta-bánatot szerte a városban. Azután másnap a sárga házban jelentkezik Pisla is és mint bundás elfoglalja kimért, szűk helyét. Mongodin. HIRDETÉSEK. layton & Shuttleworth <$ mezőgazdasági gépgyárosok o) Budapest által a legjutányosabb árak mellett ajánltatnak: Váczi-körút 63. sz. 2- és 3-vasú ekék és minden egyéb gazdasági gépek. Részletes árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve küldetnek. Lincolni törzsgyárunk a világ legnagyobb r locomobil- és cséplőgép-gyára. Locomobil és gó'zcséplőgép-készletek 2’^aeimlkalaióz6rk,ig’ továbbá járgány-cséplőgépek, lóhere-cséplők, tisztitő-rosták, konkolyozók, kaszáló- és aratógépek, szénngyüjt.ők, boronák. „Columbia-Drill“ legjobb sorvetőgépek, szecskavágók,répavágék, kukoricza-morzsolók, darálók, őrlő-malmok, egyetem»« «czél-ekék, l A
