Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1899-09-17 / 38. szám
4 VAGI HÍRLAP A további teendők ellátásával, különösen a helyszínén felmerülő kérdések elintézésével a rendező bizottság dr. Csányi János rendező bizottsági tag urat bizta meg. Kelt Vácon, 1899. évi szeptember 14-dik napján. Hazafias üdvözlettel: A rendező bizottság nevében : Dr. Zádor János m. k. polgármester. Helyi és vidéki hírek. Erzsébet királyné. Vác, szept. 11. Meghalt; egy hosszú éve már! Meghalt a nemzet őrző angyala, a ki át tudta érezni a mi szenvedéseinket, a ki megtudta érteni a mi reményeinket, a ki a mienk volt s a kit mi rajongással szerettünk magyar szivünk szerint. Egy éve, hogy ott a bűbájos svájci ég alatt, a csöndes tóparton tőr, gyilkos tőr fúrta át nemes szivét. S meghalt Erzsébet, a ki fényes koronája mellett a fájdalmas anyasziv tövis-koronáját hordta, a ki sötét bánattal lelkében bolyongott ; eltűnt. Meghalt! egy hosszú éve már . . . Alakja nemzetünk szent legendáiban él s beleszövődik minden nemzedékek hálás szivébe, a mig a magyar nemzet élni fog. S ma — mint egy évvel ezelőtt — nem a bánat, de a vigasztalás igéit kell keresnünk. Forduljunk ahhoz, a kinek nem szűnő fájdalmát csak népeinek hűséges szeretete enyhíti meg. Hogy imáinkat az elhunyt nagy, nemes lelkeért elrebegtük, gondoljunk a mi felséges urunkra, a kinek szivére Isten a nehéz megpróbáltatások szenvedését mérte. Szálljon az égbe valamennyink fohásza, hogy a Mindenható adjon neki továbbra is erőt elviselni mélységes fájdalmát. Imádkozzunk e napon újra a nagy nemes lélekért és szálljon fohászunk az égbe, hogy a Mindenható a megboldogultnak — trónusa közelében — engedje meg, hogy a haza és a nemzet boldogságát és dicsőségét szemlélhesse. A templom gyászba volt. Mintha a Roskoványi is szomorúbb, mélyebb hangon hívta volna a hívőket imára misére. A templom megtelt. Ott voltak a város vezetői dr. Zádor Jánossal az élén, az állami tisztviselőikar fejei, tagjai. A misét Virter Lajos káptalani helynök mondotta nagy segédlettel. A templom több helyén asztalkák voltak felállítva, a melyeknél Meissner Jánosné és dr. Rauer Béláné; özv. Szilassy Ernőné és Bossányi Gyuláné; özv. Benkár Dénesné és dr. Freysinger Lajosné; özv. Gyürky Károlyné és Krakker Kálmánné; Lexa Emma, Safranovics Karolin, özv. Filó Pálné, Vadkerty Mihályné és Batta Julia úrhölgyek gyűjtötték a pénzt az örök imádás templomára. Néhány száz forinttal járultak már ezen a napon a váciak ahhoz a templomhoz, a melyet a magyar katholikus világ a királynénk emlékére emelni fog. — Schuszter Konstantin emléke. A magyar püspöki kar a fővárosban együtt van. Fontos okok késztették arra a püspököket, hogy tanácskozzanak. Ezeken a nagyfontosságu konferenciákon dr. Virter Lajos káptalani helynök képviseli az elárvult váci egyházmegyét. Mikor Vaszary Kolos hercegprímás megnyitotta az értekezletet, meleg, meghatottságtól remegő hangon emlékezett meg dr. Schuss tér Konstantinról, az elhunyt püspökünkről. Felsorolta az elhunytnak érdemeit, nagy alapítványait s emlékét végül a püspöki kar imájába ajánlotta. — A városházáról. Dr. Göndör Sándor főjegyző, tartalékos hadnagy 28, Bence György gyakornok, tartalékos tiszthelyettes 20 napos hadnagyakorlatról haza érkeztek s elfoglalták hivatalukat. — Rudnay Józsefnéről. A gyermekvédő kongresszusról szólva hosszú cikket szentel az Uj idők, ez a tekintélyes lap azoknak a nemes hölgyeknek, a kik a nőképzés terén működtek s munkálnak. Ezek közt van Veres Pálné, Benicsky Hermin és Rudnay Józsefné. Ezekről az úrhölgyekről a következő lelkes sorokban emlékezik meg az Uj Idők közölve a váchartyáni kastély képét is : Midőn Veres Pálné hajlottabb korú lett, hogy Budapesthez közelebb jusson, Vác-Hartyánra költözött. Veres Pálné s innen intézte lankadhatlan buzgalommal a magyar nőnevelésnek mindig szélesebb mederben folyó ügyét. A régi, még 1808-ban épült kastély falai közt irta Lélektaná-t is, a mely egyik gyöngye nevelésügyi irodalmunknak. A magyar pedagógia barátai most már idezarándokoltak, de az irók és a művészek is tárt ajtókra találtak a gyönyörű parkkal körülvett, ódon kastélyban. Különösen a pünkösdi ünnepek hozták meg a szívesen látott vendégsereget és ilyenkor mindig akadt költői emléke az ott töltött jó napoknak. Egy ilyen látogatás alkalmával irta meg Tóth Kálmán, a Vadrózsák édesszavu költője azt a népdalt, mely igy kezdődik: Vác-Hartyánban hármas halom van, Ott voltam én a nagy templomban... és Thern Károly, a ki szintén ott időzött, mint vendég, azonnal meg is zenésitette, úgy hogy mint igaz pünkösdi rózsa frissen és üdén árasztotta illatát az ünnepek után az egész országban. A vác-hartyáni kastély megmaradt nőnevelési ügyünk gyik fő/árának később is. Rudnay Józsefné, Veress-Beniczky Hermin leánya, a nőképzőegyesület jelenlegi nagyérdemű elnöknője lakik most benne, a ki nem kevesebb sikerrel folytatja azt, a mit egykor nagyanyja és édesanyja megkezdettek. A szeptember 13-án megnyíló gyermekvédő-kongresszus alkalmával is előkelő szerepe lesz majd Rudnaynénak: ő fogja kalauzolni a külföldi vendégeket. A kongreszszusi tagok ellátogatnak aztán a nőképzőegyesület iskolájába, valamint ahhoz a budai házhoz is, melyben egykor az Angyalkert állt s melyet most márványtáblával jelöl meg a kegyelet. Az a kis ház a kiindulási pont, az emléktábla pedig megmutatja, hova visz a csüggedést nem ismerő lelkesedés, ha női szivekből fakad. — Megszakított szabadság. Dr. Zádor polgármester távirati utón hívta haza szabadságáról Krenedits Ferenc pénztári ellenőrt, hogy hivatalát foglalja el. Ennek az az oka, hogy Skultéty Mátyás számtiszt megbetegedett s Krenedits nélkülözhetetlen hivatalában. Az ellenőr elfoglalta már hivatalát, de szabadságidejének hátralevő részét más alkalommal fogja kivenni. — Hazaérkeztek a huszárok! Egy hónap óta közel Pápa környékén jártak gyakorlaton a huszáraink. Az utóbbi időben az esőzések szerfölött elcsigázták a sok ezer főnyi összpontositott legénységet, ezért József főherceg távirati kérésére a király beszüntette a gyakorlatokat. Veszprém megyében nagy a bánat, hogy a királyt nem láthatták, de az ezredek közt annál nagyobb lett az öröm arra a hírre, hogy a király beszüntette a gyakorlatokat. Rögtön vonatra vitték őket s Marschall br. alezredes vezetése alatt a huszáraink a hét elején hazaérkeztek. — Az áradás elő estélyén. A külföldről árvizet jeleznek. Ausztria minden tartományában tenger a viz, emberéletet követelt már több helyütt áldozatul. Elpusztult sok termés és háziállat, sőt egyes városok viz alatt állanak s ha a viz gyorsan le nem folyik, nagy veszély és kár éri az egyes ausztriai városok lakosságát. Méltó az érdeklődés tehát Magyarország minden Dunamelléken levő városában. A vízrajzi hivatal azt jelenti, hogy az 1897. évi vizáradáshoz hasonló vizár rohan le a Dunán. Benicsky alispán tehát idejekorán figyelmeztette dr. Zádor János polgármestert és Ivánka Pál főszolgabírót, hogy a Duna mellől minden termést takarittassanak el s készülődjenek a vizárhoz. A város minden előkészületet már megtett, de azért reméljük, hogy a veszedelem nálunk nem lesz nagy. — Névmagyarosítás. Lalinecs Ignác a m. kir. államvasutak Vácon lakó rokonszenves tisztviselője nevét belügyminiszteri engedélylyel Lángi-va változtatta meg. — Kitüntetett váci kiállító. Tragor Ernő szőlőtulajdonos és borkereskedő a szegedi mezőgazdasági kiállításon saját termésű borait kiállította. Tragor valahány kiállításon megjelenik boraival, mindenkor dijat nyer. így történt most is. A boraiért, arany-érmet kapott, a mely most újra növeli a kiáliitási kitüntetér seinek számát. — Eljegyzés. Neszveda Béla eljegyezte Rédei Iduska kisasszonyt, Rédei Ferencnek, az Alkotmány segédszerkesztőjének bájos, szép leányát. — Az uj vasúti menetrendünk. A magyar kir. államvasutak igazgatósága a téli menetrendet ez idén elég korán kiadta. Nagyobb változást nem is találunk benne. A színházi vonat — lesz, mint a nyáron — megmarad, a mi nagyon régi vágya a váciaknak. Az egyes vonatok menetsebességét egy-két perccel fokozták, csak a délelőtti érsekujvári vonat megy még Vácról Budapestig 61 percig. Ebben az egyben tartja fenn a máv. a régi osztrák vasút emlékét. A délutáni helyi gyors ismét beszünt s most a gyorsvonatot lehet használniok a váciaknak.-- Váciak a gyermekvédő kongresszuson. A második nemzetközi gyermekvédő kongresszus majd egy heti tanácskozás után tegnap befejezte munkáját. A kongreszszuson több váci tanügyi férfiú vett tevékenyen részt. így tegnap az emberbaráti osztályban Pivár Ignác, a budapesti vakok intézetének igazgatója tartott előadást. Indítványa az, mondja ki a kongresszus, hogy a Vakokat gyámolitó orsz. egyletet minden lehető módon ismertetni, ajánlani, pártolni és támogatni fogja. Mondja ki továbbá a kongresszus, hogy a leghathatósabban oda fog működni, hogy intézkedések tétessenek a fővárosban elhanyagolt vakok fölkarolása érdekében, illetve létesittessék Budapesten a vakok számára oly nagyszabású intézet, a melyben még a beteg és elaggott vakokról is gondoskodás történjék. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. Azután Borbély Sándor, a váci siketnémák intézetének igazgatója tartott előadást a siketnémák gyámolitása érdekében. Statisztikai adatokkal bizonyítja, hogy Magyarországon 6000 tanköteles siketnéma van s mindamellett alig 500 tanul, tehát egészben 8 százaléka, a mi ijesztően kevés. A külföldön e tekintetben sokkal előnyösebb az arány. Indítványozza, mondják ki a siketnémákra az általános tankötelezettséget, állítsanak föl számukra elegendő iskolát, a hol gyakorlati munkákra tanítják őket. A javaslatot Gerlits igazgatónak azzal a módosításával, hogy a siketnéma szülők gyermekei árváknak tekintessenek, elfogadták. Schaffer Károly, a siketnémák temesvári intézetének igazgatója azt indítványozza, hogy a felnőtt siketnémák érdekeinek megvédésére s hatóságokkal szemben
