Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1899-09-10 / 37. szám

Tizenharmadik évfolyam. 37. szám. Vác, 1899. évi szeptember 8. VÁCI Előfizetési árak : Egész évre...............................6 írt — kr. Félévre....................................3 írt — kr. Negyedévre...............................1 írt 50 kr. EGYES SZÁM ÁRA 12 KR. Társadalmi és közgazdasági hetilap. Megjelenik: minden vasárnapon reggel. Kapható a kiadóhivatalban. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VÁC, Géza király-tér 3. szám. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közle­mények, előfizetési pénzek, hirdetések és hirde­tési pénzek. Nyilt-tér sora 30 kr. Kiadótulajdonos: Felelős szerkesztő: HIRDETÉSEK Bélyegilleték minden beiktatásnál 30 krajcár. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Kovách Ernő. Dercsényi Dezső. iutányosan íel-vétetnelr. Kéziratok vissza nem adatnak. Jubiláló tűzoltóink. Vác, szept. 8. Épen ma egy negyedszázada annak, ( hogy a Váci Önkéntes Tűzoltó Egyesü­letnek első kiképzett katonái büszke ön­érzettel lépkedtek végig Sopron szab. kir. város kövezett utcáin az országos tüz^ oltó-szövetség testületéinek soraiban. Polgári egyszerűséghez szokott eleven szemeikben a felebarálí szeretet szent tüze ragyogott a civilizáció terén előttünk állott vendéglátó Sopron németjeinek sze­meibe annak hirdetéséül, hogy veszede­lembe jutott polgártársaink megmentésére bennük is van annyi szeretet, mint a mennyi a tizenkilencedik szazad legne­mesebb alkotásának, az önkéntes tűzoltó intézménynek megteremtéséhez szükséges. Kebleiket a megtántorithalatlan férfi szív határozott bátorsága dagasztotta, mint a marathoni győzőkét, mikor a hatalmas perzsák megverésére vállal­koztak. És megfeszült a ruha erőtől duzzcidó izmaikon, lépéseik alatt pedig megren­gett a föld, mint megrengett az hajdan honfoglaló őseink felvonulása alatt, mintha ezek is azt akarták volna tudtul adni a művelt nyugat nagyralátó népeinek, hogy a mire vállalkoztak, van bennük erő annak végrehajtásához. Azóta a fiatal hadsereg, melynek sorai­ból az első bajnokok csaknem valameny­­nyien kiálltak, 25 esztendő tapasztalatai­val megerősödve a legjobb tűzoltó-gépek­kel felszerelve és a tűzoltás technikájá­ban teljesen kiképezve néz feladata elé. És a 25 éves távolból iéleknyugtaió megelégedéssel tekint vissza az úttörő bajnokokra és férfias önérzettel szőrit kezet az elsők soraiból megmaradt baj­társakkal, mert a 25 esztendő alatt az úttörők vállalatát az ország legelső intéz­ményeinek sorába emelte. Sőt ha fokozható a jól kiérdemelt büszkeség, a parancsot oszló férfias ön­érzet, akkor a mostani tűzoltók még emelkedettebb fővel járhatnak polgártár­saik között, mint az első vállalkozók; mert mig akkor a város ifjúságának szine­­java arra törekedett, hogy a nemes ver­senyben egymást megelőzze, addig ma a város tűzoltói kötelezettségének összes terhét csaknem a legszegényebb iparos­osztály fiai viselik, mintha a többinek nem is volna érzéke az iránt, hogy a segélyre szorult polgártárson segíteni a legszebb erénye minden polgárnak. A szegény iparosok fiai állanak össze, hogy vállaikat egymás vállaikhoz vetve, megvédelmezzék vagyonosabb polgártár­saik életét, testi épségét, vagyonát, — ingyen, semmiért. És a vagyonos polgá­rok elfogadják, élvezik szegényebb pol­gártársaik szolgálatát a nélkül, hogy a legcsekélyebb áldozattal viszonoznák a szegények ingyenes munkáját. Minden tartózkodás nélkül állhatnak ki polgártársaik bírálata elé, mert ők a gazdagabbak a polgári erényekben, ők • tesznek szolgálatot a gazdagoknak anél- I kül, hogy annak viszonzására számíta­nának; ők járnak elül utánozhatatlan példával, hogy miként keli a polgárnak polgártársait igazán szeretni s a közügyet igazán szolgálni. És a vagyonos polgár, ha elkívánja szegényebb polgártársának ingyenes mun­káját, meglehet elégedve a maga állapo­­ával ; de nem lehet megelégedve a köz­állomány, melynek igényeit az egyes pol­gárnak a saját erejét meghaladó meg­feszített munkássága ki nem elégíti; ha­nem az összeségnek, valamennyi polgár­nak, egyenlő megterheltetésére van szük­sége; mert azt a jót, a mit a közállomány a po'gároknak juttathat, minden polgár egyaránt élvezi. i Minden jóravaló polgárnak át kell éreznie azt a felfogást, hogy azok a derék polgárok, kiket polgártársaik vagyonának védelmére irányuló eleven érzéke egy közös testületté összefűz, azok kell, hogy a legelső helyet foglalják el a közbe­­csülésben. A nyomunkba hágó serdülő nemzedék­nek pedig a tudatába kell csepegtetnünk azt a felfogást, hogy minden erős, egész­séges fiatal ember a legszebb polgári erények gyakorlását, polgártársaink éle­tének és vagyonának önzetlen védelmét l s ezenfelül akaratának fegyelmezettségét, az erények megbecsülését, az erők isko­lázását a tizenkilenczedik század legdemo­kratikusabb intézményében, az önkéntes tűzoltó egyesületben, sajátíthatja el. Érvényre kell emelnünk azt az igaz­ságot, hogy a tűzoltói szolgálatnak tör­vényes joga van ahhoz, hogy mindenki tiszteletben részesítse, hogy a tűzoltó ruha nem von le a férfi érdemeiből sem­mit; de sőt nem tekintjük -kifogástalan polgárnak azt a fiatal embert, a ki a tűzoltói kötelesség teljesítése alul hitvány ürügy alatt jogtalanul kibúvik. Az önkéntes tűzoltói intézményt ép­pen a polgárság erkölcsi és anyagi javai­nak megvédése, fejlesztése érdekében oly magas pontra kell emelnünk és oly ma­gas színvonalon kell megtartanunk, hogy szerencséjének tartsa minden fiatal em­ber, ha annak kötelékébe felvétetik: és akkor nyugodtan nézhetünk a további 25 esztendő fejleményei elé. Ebben a felfogásban üdvözöljük tűz­oltóinkat és kívánjuk, hogy városunk tűzoltói intézményét tartsák meg a mos­tani színvonalon a jövő nemzedéknek és elég szolgálatot tettek arra, hogy a második 25 év polgárainak háláját kiér­demeljék. Ünnepségek. A Váci Önkéntes Tűzoltó Testület ma tartja 25 éves fennállásának jubileumát. Az ezzel járó ünnepségek programmját a főparancsnoknak alább egész terjedelemben közölt Napi paran­csa ismerteti. A „ Váci Önkéntes Tűzoltó Testület11 25 éves fenállásának jubileumát a parancsnokság ko­rábbi határozatának megfelelően 1899-dik évi szeptember hó 8-dik napján üli meg múltját megillető komolysággal anyagi erejéhez mért szerény körben. Az ünnepségek sorrendjét parancsnokaim és tisztjeim meghallgatása után a következőkben állapítom meg: 1. Reggel 5 órakor a testület kürtösei a pesti vámtól elindulván a Budapesti, a Közép­városi és a Kisváci főúton végig haladva riadót fújnak. 2. Reggel 9 órakor a felsővárosi templomban az egész testület hálaadó istentiszteletet és egy­házi beszédet hallgat, melynek végeztével a testület szerelvényei (egy teljes mászó felszere­lés : egy öv zárkapocscsal, egy balta és egy kötél) megáldatnak. Ehhez az ünnepséghez a tűzoltók reggel 8 órakor teljes díszben (a mászók kötél nélkül) gyülekeznek az őrtanyán, hol ruházatuk és szerelvényeik gondosan megvizsgáltatván, a testület két egyenlő csapatba oszttatik. Az első

Next

/
Oldalképek
Tartalom