Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1899-08-27 / 35. szám

VÁCI HÍRLAP 3 iskolaszék, nem különben lő krajcárt behatási dij cimán az Országos tanítói nyugdíj javára a beiratás alkalmával az osztálytanítónál le­fizetni. Ha a tanköteles szülője jövedelme után városi pótadót nem fizet, úgy évi 2 frt lő krajcárt, mig ha a szülő vidéki, vagy nem római kath. évi 4 frt 1Ő krajcár lefizetésére köteleztetik. A gazdasági iskolában. A gazdasági ismétlő iskolába mindazok köte­­leztetnek járni, kik elvégezve az elemi iskola osztályait sem ipari, sem kereskedői pályára nem léptek, sem pedig gimnáziumba be nem iratkoztak. Ezen iskolába a beiratkozás szep­tember hó 1-én veszi kezdetét s tart 6-ig, min­dig d. u. 2—4-ig. Ha netalán valaki a kitű­zött idő alatt be nem iratkoznék, úgy a me­gyei közigazgatási bizottságnak 1656/899. szá­mú intézkedése alá fog esni. Az előadások szeptember hó 7-én kezdődnek és pedig a kö­vetkező napokon: csütörtökön d. e. 8 —11-ig és vasárnap d. e. 8 —10-ig. A beiratkozás a középvárosi fiúiskola épületében történik. A polgári leányiskolában. A váci polgári leányiskolában az 1899—1900. iskolai év szeptember hó 1-én a következő rendben veszi kezdetét: Szeptember hó 1., 2., 3. délelőtt 8—12 óráig a növendékek beiratása, délután 2—5-ig pót és javító vizsgák. A felvétel feltételei: 18.547/1893. szám. Felsőbb rendelet szerint: Az első osztályba legalább 10 évet betöltött oly leányok vétetnek fel, kik a népiskola ne­gyedik osztályát sikerrel végezték. Kik nyilvános tanintézetektől bizonyítványt nem mutathatnak elő, azok felvételi vizsgálat­tal kötelesek előképzettségüket igazolni. A népiskola V., VI. osztályát végzett növen­dékek, a felvételi vizsgálat sikeres kiállásával vétetnek fel a polgári leányiskola II. és III. osztályába. A felsőbb osztályba való felvétel az előző osztály tantárgyaiból legalább elsőrendű bizo­­nyitványnyal eszközölhető. két számon tart, hol egy marok ezüst pénz elég egy hat éves kötelék felbontására. Szerel­met hirdet fenszóval a drága ideál s a bálte­remben a szupé csárdás alatt köt eljegyzése­ket. Ki cselekszik nóbilisabban a férfi-e, ki nyíltan hirdeti hozomány jusát, vagy a nő ki titkon keresi ezt, de mindig. Talán egyikse gentris dolog, de a férfi eljárása mégis ment­hető. Végül akár mely szempontból veszszük is az esetet az eredmény, tekintet nélkül még ennek a történetnek keretéből is rendkívül kirívó vonásra az anyagi oldalra, a kártérítési kér­désre, a hibás mindenképen a nő s hogy mégis viszhangot keltett a Lengyel Laura által irt tárcacikk a nőolvasói körében, hol kvázi martiniak tekintik a szereplő nőt, annak oka a gyengédebb nem gyengeségi öntudatában és az ezzel mindig kapcsolatos összetartási érzés­ben rejlik, ez okozta ezt a port, mit berlini magyar írónő halála felvert, ki szintén szerelme áldozata s méltatlan férfiért kereste az öngyil­kosságot. Természetes dolog az, hogy nap-nap után kosarazzák ki a kisasszonyok a fiatal em­bereket, ez nem tűnik fel még akkor sem, ha valamelyik szerelmes oktondi fejbe lövi magát, de ha egy nővel történik ilyes szerelmi csa­lódás akkor az egész amazon had kardot ránt. Nincs igazuk. A szerencse vadász mindig meg­vetendő, — még akkor is ha nő az! Kogé Imre. A pótló és javító vizsgálatokat kérő folya­modványok folyó évi szeptember hó 1-ig nyuj­­tatnak be az igazgatóságnál. Ezen vizsgálatok­ért vizsgálati dij nem jár. A tandíj havonként 1 forint 10 krajcár, más vallásuak és vidékiek után 2 forint 20 krajcár; 50 krajcár könyvtár- és 50 krajcár értesítőre, a beiratás alkalmával fizetendő. Tandíjmentességet csak azon szorgalmas és jó magaviseletű növendékek nyerhetnek, kik a hatóságtól szegénységi bizonyítványt mutatnak fel. Erre vonatkozó folyamodványok a beírás alkalmával nyújtandók be az igazgatóságnál. A folyamodvány felszereléséhez szegénylevél, előző évről iskolai bizonyítvány melléklendő. Folyó évi szeptember hó 4 én' reggeli 8 óra­kor Veni Sancte tarlatik a székesegyházban, melyen a növendékek az osztályfőnökök veze­tése mellett résztvesznek; ez istenitisztelet után a növendékek visszavezettetnek osztályaikba. A rendes előadások szeptember 5-én veszik kezdetöket. Az ipariskolában. Az ipariskola igazgatósága a kővetkezőket adja tudtul: A váczi alsófokó kereskedelmi és iparos­­tanonc iskolákban az ujonan szerződtetett ta­­noncok beiratása szeptember hó 1-étöl 12-ig fog eszközöltetni a székesegyház mellett levő fiúiskola épületben naponta 11—12-ig. Azon kereskedő és iparostanoncok pedig, kik a múlt iskolai évben már be voltak Írva és fel nem szabadultak, szeptember 1-én délután 5 órakor tartoznak az iskolában megjelenni, hol tudo­másokra fog adatni, mely osztályba és mely n.apokon fognak iskolába járni. Ez utón értesittetnek a kereskedő és iparos urak, hogy a beiratásra meghatározott időben tanencaikat annál is inkább beíratni szíves­kedjenek, mert ellenkező esetben az 1894. évi XVII. t.-c. 1Ő7. pontja értelmében 40 koro­nától 400 koronáig terjedő pénzbüntetéssel bűn­tetteinek. Az óvodákban. Mindegyik óvoda megnyitja kapuit. A sok apróságot szeptember első napjától lehet be­íratni. Helyi és vidéki hírek. Felhívás Vác város közönségéhez. A Váci Önkéntes Tűzoltó testület a folyó év szeptember havának 8-ik napján ünnepli fenn­állásának 25 éves jubileumát, melyhez a város tűzbiztonsága körül kifejtett áldásdús önzetlen tevékenységével még abban az esetben is meg­szerezte a kellő jogcímet, ha elhallgatja is azokat az érdemeket, melyekre elszánt fellépé­sével számtalan tűzesetnél méltán rászolgált. Minthogy azonban a tűzoltónak az a törek­vése, az a fogadalma, hogy munkásságával tőle telhetőén az egész város minden lakójá­nak egyaránt álljon szolgálatára, öröme is csak akkor lehet teljes, ha azt a város egész közönségével megoszthatja : ugyanazért van szerencsém Vác város közönségét felhívni, hogy a jubileum alkalmából rendezendő ünnepsé­geinken megjelenni, szórakozásainkban részt­­venni szíveskedjék. Az ünnepség sorrendje a következő: I. Reggel 5 órakor a Váci Önkéntes Tűz­oltó-testület kürtösei Ébresztő-t fújnak a vá­roson végig. II. Reggel 9 órakor ünnepélyes szent mise a felsővárosi plébániai templomban egyházi beszéddel és a tűzoltó szerek megáldásával. III. D. e. 11 órakor ünnepi közgyűlés Vác város tanácsházának nagytermében a követ­kező sorrenddel: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Ünnepi beszéd. 3. A Váci Önkéntes Tűzoltó-testület törté­netének felolvasása. 4. Elnöki bezáró beszéd. IV. Délután 3 órakor diszgyakorlat az úgy­nevezett vörösház udvarán felállított mászó­­falnál. V. Este 7 órakor társas vacsora a lőházban. VI. Vacsora után tánc, melynél a meghívó belépőjegynek fog tekintetni. Vácon, 1899. évi augusztus 26-ik napján. Hazafias üdvözlettel: Dr. Csányi János főparancsnok. — Szent István napja. A vasárnapi napot igazi kegyelettel ülte meg a város. A speciális magyar ünnepen, az első magyar király napján templomban volt a város apraja nagyja. Az első három padsort a kékposztóval húzták be: a hivatalos világ részére volt ez fenntartva. Itt foglaltak helyet dr. Zádor János polgármester vezetése alatt a városi tisztviselők, br. Marschall Gyula alezredes vezetése alatt a tisztikar s az állami tisztviselők fejei. A misét Markovics Lázár kanonok mondta fényes segéd­lettel. — A váci püspökség. A budapesti lapokban olvassuk a következő érdekes hirt, melyet minden kommentár nélkül itt közlünk: Schuster Konstantin utódjának személyére nézve többféle kombináció merült fel. Volt szó egyik­másik egyházfejedelem áthelyezéséről is, de ez legyőzhetetlen akadályba ütközik a római kúriá­nak néhány év óta elfoglalt álláspontja miatt, a mely szerint a főpásztor és hívei között való kötelék sokkal szorosabb, semhogy egy ked­vezőbb javadalomért felbontani szabad volna. Kombinációba vették azután Belopotoczky Kál­mán tábori püspököt, a ki az udvarnak kedves embere és gróf Széchenyi Miklós jaáki apátot. Legújabban pedig, mint Esztergom ból érte­sülünk, Kohl Medárdot emlegetik, mint a hercegprímás jelöltjét. Ma még nem lehet tudni természetesen, hogy melyik kombinációnak mennyi az alapja, csak az a bizonyos, hogy az uj püspök kinevezése már nem fog soká késni. — Diszebód a püspöki helynöknél. Dr. Virter Lajos nagyprépost, püspöki helynök a múlt vasárnapon ebédet adott. Sz. Istvánkor hívta magához a város, a katonaság és az ál­lami hivatalok fejeit a király tiszteletére adott bankettjére. Harmincketten voltak hivatalosak. Ott voltak : Madách Emánuel miniszteri taná­csos, dr. Zádor János polgármester, Kalló Antal rendőrkapitány, Suhaj őrnagy, Kiss Ala­dár százados, Eeitner, Szcitovszky főhadnagyok, Helcz Ferenc járásbiró, dr. Csányi János taka­rékpénztári igazgató, Bercsényi Imre adótárnok, Együd Lajossiketnéma-intézeti igazgató, a káp­talan összes tagjai, Halmi László igazgató, Bucsek István theologiai tanár, Ivánka Pál főszolgabíró, Nikitits Sándor ügyvéd, Nagy Sándor püspök uradalmi intéző, Dworák Ká­roly számtiszt, Gossmann Ferenc szt. széki jegyző és Horváth Sándor erdőmester. Az ebéden egyetlen felköszöntő volt, a me­lyet a vendégek állva hallgattak végig : a házi­gazda, dr. Virter Lajos mondott toasztot a királyra. Érdekes, hogy az ebédnél felszolgál­tak egy ötven év előtt szüretelt romhányi bort, a melyet a püspöki helynök édes apja szüre­telt abban az esztendőben, a mikor dr. Virtert pappá szentelték. Ezt az alkalmat felhasználta Agóts János kanonok s a szives házigazdára mondjon toasztot. A vendégek négy óráig vol­tak együtt. — Kalaz. József. A kegyes-tanitórend alapítójának emlékét ülik ma meg a szokásos

Next

/
Oldalképek
Tartalom