Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1899-08-20 / 34. szám

4

VÁCI HÍRLAP

— Uj ügynök. A Dunagőzhajózási társaság Dobó István állását már betöltötte Preszl Gyulával, a gönyői állomás volt főpénztárnokával. Preszl Gyula régi jó ismerőse a váciaknak, mert évekkel ezelőtt a váci állomás tisztviselője volt. Most a kinevezés folytán visszatért régi társaságába, régi jó barátai közé.

— Rókus napja. Az elmúlt héten ugyancsak kijutott az ünnepekből. Impozánsan ülte meg a város Rókus napját is, mely a városnak fogadalmi ünnepe. Kora reggel már hemzsegett a nép a kápolna körül s egymásután jöttek a környékbeli falvakból a bucsujárók. A legnagyobb menet a székesegyházból jött harangzúgás között. A szertartást Agóts János plébános végezte. A Rókus-kápolnánál három prédikáció is volt. Magyarul Motesiczky János, németül Gossmann Ferenc, tótul Matzenauer Oszkár prédikált.

— Hazatért fürdőzők. Dr. Csányi János és neje, valamint Dercsényi Dezső lapunk szerkesztője Gleichenbergbő! hazaérkeztek. Szerkesztőnk e számmal vette át a Váci Hírlap szerkesztését.

— Szent István. Az első magyar király emlékét nagy misével üli meg ma az egyház. Dr. Virter Lajos nagyprépost püspöki-helynök tekintettel arra, hogy a király születése napja péntekre esett, az ünnepi ebédet ma adja, melyre az állami, megyei és városi hivatalok fejei, a katonaság főtisztjei hivatalosak.

— A postafelügyelő szabadságon. Bercsényi János posta- és távirdafelügyelő a váci posta hivatal főnöke négy heti szabadságra városunkból elutazott. Helyettese Várföldy Elek posta- és távírda főtiszt.

— Búcsú Püspök-Hatvanban. Múlt vasárnapon szt. Lőrinc vértanú napján tartották meg a búcsút Püspök-Hatvanban. A nagy misét Matzenauer Oszkár mondta, a prédikációt Kokovay János jeles egyházmegyénk papja tartotta. Meg kell emlékeznünk arról, hogy búcsú napján ez volt az első prédikáció, mely magyar nyelven hangzott el Eddigelé mindig tót nyelven tartották a prédikációt s most a magyarosítás Frankó József esperes-plébános érdeme. Délben a nagyszámú vendégsereg a plébános vendége volt.

— A főszolgabiróságról. Ivánka Pál vácfelsőjárási főszolgabiró a Ralaton mellől, a hol a nyár egy részét töltötte, hazaérkezett. Most Heyder Ödön szolgabiró ment hat heti szabadságra.

— A tűzoltó panasza. Megírtuk múlt számunkban, hogy a tüzoltóegyesület több tagjáról kimondotta, mert nem járnak a gyakorlatokra, hogy többé nem tekinti őket a kebelbe tartozóknak. Erre a hírre vonatkozólag kaptuk e levelet:

Tekintetes Szerkesztő Úr!

Becses lapjában szíveskedjék ezeket a sorokat közölni. A beküldetett című hírre válaszolok, arra a sérelemre, a melyet rajtam a tűzoltóparancsnokság elkövetett. Hogy én is a hasznavehetetlenek közé tartozom. Én 38 éves tapasztapasztalatot szereztem magamnak, a mit már az üzletem is magával hoz s jutalmul a tűzoltóegyletből kitörültek. Még az elrongyolt holmit is elvitték tőlem. De a sisakot és baltát, a melylyel én annyit megmentettem s e mellett a saját pénzemen szereztem, visszakövetelem bármily áron is, nehogy az gyáva kezekbe kerüljön. Én még a boldogult Krenedics főparancsnoktól kikértem, hogy mentsen föl a a gyakorlatok alól, a mit meg is adott, mert egy 50 éves embert fölösleges a gyakorlatokkal terhelni. A tüzeknél mindenkor megjelentem az embereimmel együtt, ha csak távol nem voltam hazulról. Én, a ki a minisztertől kapott kitüntetéssel rendelkezem, kérdem ki fogja annak kárát érezni, hogy kitörültek én-e, vagy a nagy közönség, ha nem jelenek meg a tűznél. Pedig megjelenni fogok, mert ezzel az üzletemnek tartozom s a miniszteri szabályrendelet értelmében, a tűzoltóparancsnoknak a tűznél a szakszerű fölvilágositást is megadni tartozók, a mit ő elfogadni köteles. Ezen eljárásból kedves bajtársak mind példát vehetnek, mi lesz a jutalmuk. Heinisch Rihard kéménysöprőmester.

— Előléptetés. Kardos Kálmánt, a váci postahivatal szorgalmas tisztjét a IX-ik fizetési fokozat második osztályába léptette elő a miniszter.

— Egy színésznő, a ki lop. Egy fiatal

leány szomorú sorsáról szól a rendőri bűnkrónika. Még 1898. január havában történt, hogy özvegy Cseley Jánosné lakásából azosztrákmagyarbank egy részvénye eltűnt. Az úrnő senkinek sem szólt róla s csak titokban kerestette a részvényt. Mikor azután belátta, hogy a tolvaj nyomára nem jut, jelentést tett a váci rendőrségnél. Ez aztán a budapesti és bécsi rendőrséggel meginditatta a nyomozást, de bizony ezek majd egy féléven át téves nyomokon haladtak, természetesen aztán mit sem tudtak elérni. Ekkor Kálló Antal rendőrkapitány vette kezébe az ügyet s öt nap alatt kiderítette a következőket: A részvényt Budapesten a Kerepesi ut 77. szám alatt levő banknál zálogosító ták el 400 forintért Tóth Teréz név alatt, melyre később még 150 forintot, majd pedig összesen 928 frt 63 krt vettek fel. A rendőrkapitány járt Privigyén, Tapolcán, Hajdú- Szoboszlón, végül Hajdú Böszörményben, a hol Kunhegyi Miklós színigazgató társulatánál megtalálta a tolvajt. A szerencsétlen leány megtörve bevallotta bűnét, mire a rendőrkapitány Vácra hozta és átadta a járásbíróságnak.

— Asszony van a dologban. A Váci Hírlap egyik számában meg volt Írva, hogy Ballon János szövőgyári munkást a gépész forróvizzel leforrázta. A dolog — mint Ballon nálunk előadta, nem igy áll, mert a gépész nem volt ügyetlen. Az egészet asszony inszcemáita, tehát asszony van a dologban.

— A szalag, ügy történt a dolog, hogy a kertben, a mikor oly szelíden mosolygott le a teli hold, Géza urfi megcsodálta Margitka kisasszony kék szalagját, a melyet csupasz nyakán viselt.

— Milyen szép, szólt; milyen szép !

Közelebb, közelebb hajolt s egyszerre csak

elcsattant egy félénk csók a Margitka nyakán.

A leányka'nagyon elpirult és szó nélkül elszaladt.

— Mit tettem ? rebegé Géza úrfi és nagyon le volt sújtva.

A mikor másnap ismét találkozott Margitkával, alig mert a szemébe nézni és még zavartabb volt, a mikor véletlenül túlságosan hátra maradtak.

A leány sem szólt egyideig. Végre megszakította a kínos csendet:

— Milyen szórakozott vagyok, szólt, megint kék szalagot kötöttem a nyakamra.

— Jóváhagyott büntetés. A rendőrkapitány Bartos Bélát, mert ismételve felállította egy héttel előbb a vásári sátrakat s ezzel a forgalmat akadályozta, ötven forint birságra Ítélte. Az alispán most jóváhagyta a kapitány Ítéletét, a melyet Bartos megfelebbezett.

— Huszáraink gyakorlaton. Néhány hét előtt jöttek haza a huszárok Fehérmegyéből s most ismét gyakorlatra mennek. Bevonultak már az őszi gyakorlatra tartalékosaik is és e héten szerdán vonaton Komárommegyébe mennek, a hova megérkezik az érsekujvári osztály is. A huszárokat br. Marchall Gyula alezredes

fogja a komárommegyei hadgyakorlatokra vezetni.

— Augusztus hónapról azt tartja az olasz közmondás, hogy „Nedves augusztus nem hoz halált“ spanyol: ha augusztusban esik, méz és boreső esik. A menydörgés azonban a nép hit szerint e hónapban betegséget, vagy háborút jelent. Németországi parasztok szerint augusztus a konyhát, szeptember a' pincét tölti be ez angolok szerint száraz és meleg augusztus nem hoz jó termést. E hó napjai között az 1-e, 15-ike, 16-ika és 24-ike legnevezetesebbek. Elsején régen élő bárányokat hoztak a templomba, vagy uj kenyereket ajándékul, az angoloknál pedig cselédek keztyüt kaptak. 10-én Lőrincz napján az időjárástól sok függ a néphit szerint. 15-én (Nagyboldogasszony napja) hajdan nagy ünnep volt s ekkor áldották meg a virágokat és gyümölcsöket, s ha jó idő volt, nagy örömmel vették. 16-ikán Rókusz napja, ki tudvalevőleg a betegek védszentje, a ki megvédi a hozzáfordulókat a pestistől. 24-én Bertalan napján a néphit szerint először esik hideg harmat, ha pedig nem, az ősz hosszú és kellemes lesz, s ha eső esik e napon az eső 40 napra terjed. Régen e napon tanulóknak kis késeket adtak annak emlékére, hogy e szent meg volt nyúzva s külön vitatkozások tartattak fa alatt. Midőn a nyomdákban még csak papir ablakok voltak, ezeket Bertalan napján nyitották meg.- A szegedi kiállítás napirendje. A fölötte érdekesnek Ígérkező szegedi kiállítás napirendjére vonatkozólag a következő értesítést vettük:

Szeptember 3-án d. e. 10 órakor a kiállítás ünnepélyes megnyitása ő Fensége József főherczeg kiállítási védnök által.

D. u. 2 órakor kiállítási lóverseny.

Este 8 órakor művészestély a védnök tiszteletére a színházban.

Szeptember 4. és 5-én V. orsz. gazdasági kongresszus.

4 én déli 12 órakor délvidéki földmivelők egyesületének közgyűlése.

4., 5. és 6-án orsz. méhészeti kongresszus.

5-én I. orsz. halászati kongresszus.

8., 9. és 10 én I. orsz. szőlészeti és borászati kongresszus és kirándulások.

8- án d. u. 2 órakor díjugratás, lovasjáték, ügetőverseny a lóversenytéren.

9- én d. u. 9 órakor gazdasági tanítók kongresszusa.

10- én népünnepély és cseléddijazás.

A kiállítás esténként villamfénynyel világítva.

Szeptember 3., 6. és 9-én a kiállítási terület fényes kivilágítása 20,000 lampionnal.

Szeptember 4.. 8. és 10-én este nagy tűzijáték.

— A püspöki javak átvétele. Wlassics miniszter átirata szerint e hó 14-én kezdték meg a püspöki javak átvételét. A miniszter kiküldöttei Madách Emánuel miniszteri tanácsos, Szegő János számvevőségi igazgató és Dvorák számtiszt. A káptalan maga részéről Csávolszky és Újhelyi kanonokokat küldötte ki. Az átvétel három hónapot vesz igénybe. A bizottság eddig a papnevelő intézet és a püspöki könyvtár külső tatarozáshoz rendelte el.

— Szállítás a huszároknak. A m. kir. pozsonyi IV. honvéd kerületi parancsnokságnak 1899. évi augusztus 10-én kelt 4596/hbo. számú rendelete szerint Vácon és Érsekújváron elhelyezett honvéd csapatok részére 1899. évi szeptember 1-től 1900. évi augusztus 31-ig terjedő idő alatt szükséges széna, alom és ágyszalmának elfuvarozására nézve folyó hó 21-én délelőtt 10 órakor, a m. kir. váci 6. honvéd huszár-ezred kezelő tiszti irodájában (Budapesti-Főút 27. sz.) Vácon nyilvános árlejtés-