Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-16 / 29. szám

4 VÁCI HÍRLAP — Dr. Hörl gyásza. Mélyen lesújtó csapás érte a héten dr. Hörl Péter városi fő­orvost és nejét. Három éves Feri fiukat ra­gadta el tőlük a legfélelmetesebb gyermek be­tegség : a vörheny. A haláláról a következő gyászjelentést vettük: Dr. Hörl Péter s neje Reitter Clotild valamint Gábris, Lizus, Antika gyermekeik a Mindenható szent akaratában való keresztény megadással s fájdalomtelt sziv­­vel jelentik, hogy feiejthellen jó fiúk illetve testvérük í’erike folyó hó 10-én hajnalban kora életének 3-ik évében rövid, de súlyos szen­vedés után vörhenyben elhunyt. A drága halott földi maradványai f. hó 11-én délután 4 órakor fognak a gyászházban (Kaptalan-u. 20. sz.) beszenteltetni és innét a középvárosi sirkert­­ben örök nyugalomra tétetni. Vácz, 1899. julius hó 10-én. Szálljon lelked fel az égbe s légy angyalok ékessége. A temetésen a család számos tisztelője jelent meg, ezzel is enyhítve a szülők megmérhetlen fájdalmát. — Uj könyvelő Deutsch Ferenc a hely­beli kötőszövő gyárban alkalmazott könyvelő ismeretlen okokból megvált állásától és helyébe a részvénytársaság igazgatósága Kozma J. könyvelőt nevezte ki, ki e téren a magyar kereskedelmi banknál nyert több évi tapasz­talatát remélhetőleg hasznosan fogja érvénye­síteni a gyár érdekei javára. — Franciák Vácon. A helybeli Picot­­féle mosó-szergyárban előkelő francia társasá­got hozott össze e hó 14-én a kegyeletes vissza­emlékezés. A budapesti francia konzulátus tagjai rándultak ide ki, vig ünnepséget rendezve a Bastille bevételének évfordulója napján. A jó váci csörgi bor annyira felhevitette a franciák lelkesedését, hogy csak a legutolsó esti vonat­tal utaztak vissza a fővárosba. — Tűzvész a káptalan sörkázban. Pénteken reggel 6 óra után hatalmas füstfel­­legek emelkedtek fel a Káptalan-utcában, fojtó szagot árasztva a messze környéken. A piaci közönség megrémülve szaladt a veszedelem felé, legalább is a Reitter-féle kocsigyár égését sejtve. Eközben a harangokat is működésbe hozták és a pusztító elem ropogva terjeszkedett A szivettépő kurucdal akkordjait messze ragadja az alkonyi szellő. A hajókerekek zuho­­gása közt úgy tetszik, mintha a zöldelő partok viszhangja is velők zokogna: Szegény magyar nép, szegény magyar nép ! Ezzel tehát a kocka el lett vetve a király és a nemzet közt, de hogy kinek az előnyére vagy kárára ? Azt lehet mondani, hogy csak mindkettőjüknek a kárára. És ugyan ezen nap este tudták meg Pesten, hogy a pártütő Jellacsics, nem hogy fenyítést kapott volna a királytól, de még meg is lett dicsérve! Valóságos páratlan esemény a népek törté­nelmében, ezen aljas és cynikus alattomos ki­játszása a nemzetnek, a mit a királyi udvar a magyar nemzet ellen elkövetett. Érdemes az utókor számára, hogy ezen gálád királyi leiratot Jellacsicshoz egészben közöljem, a mely igy szól: Kedves báró Jellacsics! — A hűség és ragasz­kodás ama kétségtelen bizonyítékai, a miket ön Horvátország bánjául történt kineveztetése óta dinasztiám és az öszmonárchia érdekei I iránt tanúsított, valamint ama készség, a mely­­lyel Ön a magyar minisztériummal egyértel­­műleg kibocsájtott rendeleteimnek engedelmes­kedni iparkodott, — azon meggyőződést érlel­ték bennem, hogy Önnek sohasem lehetett szándéka legmagasabb parancsaimnak ellen­szegülni. . 1 a nyári melegtől kiszáradt káptalan-utcai sör­ház tetőzetén tova, megrémítve a szomszédos lakókat és háztulajdonosokat. Mire a tűzoltók a tűz színhelyére érkeztek, a népesség teljesen ellepte a különben is szűk utcát és a sörház udvarát. A sörház hátsó épületrésze ekkor már teljesen lángokban állott, annak megmentésé­ről már szó sem lehetett. A tűzoltóság az eközben odaérkezett Saxlehner-féle tüzőrséggel megizmosodva inkább a szomszéd épületek védelmére szorítkozott, melyek közül a leg­nagyobb veszedelem dr. Hörl házát fenyegette. Teljes 2 óráig tartott a tűz lokalizálásának nehéz munkája és dél lett mire a tűzoltók megnyugodva távozhattak a tűzvész színhelyé­ről. A tűz a megejtett rendőri vizsgálat szerint az istállóban, mások szerint a padláson ütött ki, hogy kinek gondatlanságából: az eddigelé megállapítva nincsen. Az istálló szerencsére üres volt, de a raktárhelyiségek és Prohászka esztergályos felszerelései az esztergapadon kívül teljesen odaégtek. Legnagyobb kárt Alberty Ferenc vaskereskedő vallotta, kinek mintegy kétezer frt értékű áruja lett a tűz martalékává, A városi tulajdont képező sörház épület pusz­tulásáról Korpás Márton polgármester helyettes táviratban értesítette a Gleichenbergben időző polgármestert. — Vámvizsgálat. F. hó 10 én tartották mega városházán a féléves vámvizsgálatot Marosi Ferenc és Péts Sándor pénzügyi bizottsági ta­gok jelenlétében, mely alkalommal mindent a legnagyobb rendben találtak, a mi Miklósovits Sándor helyettes vámfelügyelő érdeme, kit ez állásában végleg megerősítettek. — A váci nőegylet kisdedovodájában f. hó 22-én (szombaton) d. e. 9 órakor kez­dődik a nyilvános évzáró ünnepély. A szülőket és a kisdednevelés barátait szívesen látja és ez utón hívja meg arra az egylet. — Petőfi emlékezete. Folyó hó 31-én 50-ik évfordulóját ünnepeljük Petőfi Sándor, a haza legdicsőbb lantosa eltűntének. Üstökös volt ő nemzetünk egen, kiben megnyilatkozott az igaz hazafiúi érzelem s létre hozá a hires 48-iki március 15-ikét. Hazaszeretettől lángoló Ugyanazért atyai szivemnek különös meg­nyugtatására szolgál, hogy eltérhetek azon nyilatkozatomtól, a melynek kimondására folyó évi junius 10-ki kiáltványomban az Ön ellen megindítandó vizsgálat és Önnek a báni méltó­ságtól és egyéb katonai állásától lett ideiglenes felmentését illetőleg álvádak alapján reá birat­­tam, a mely vádak Önnek tettleg kimutatott hű engedelmességében a legteljesebb cáfolatot találják. Midőn erre vonatkozó rendeletemet Magyar­­ország főherceg nádorához, unokaöcsémnek elküldöm, jövőre is elvárom az Ön ismert kötelesség érzetétől és lojális gondolkozásától, hogy azon állásban, a melyre Önt bizalmam emelte, mindég csak az öszmonárchia javára Magyarország koronája épségének a fentartá­­sára és a magyar társországok viszonyainak sikeres megoldására fog törekedni. Schönbrunn, 1848. szeptember 4. Ferdinand. Tehát midőn a magyar küldöttség a királytól a pártütők megbüntetését kért,e akkor ezen dicsérő okirat Jellacsicshoz megküldve lett már: A miről még közülök senki sem tudott semmit! Ez azután a netovábbja volt a gálád két­színűségnek. , Ilyen körülményei közt Magyarországnak, csakugyan mi már nem maradhattunk Bécsben, hanem akárminő jövőnek és sorsnak is néztünk elébe, nekünk haza kellett mennünk, a meg­támadott hon védelmére. Vége következik. szavával lángra gyujtá a tespedő kebleket, hogy arany betűkkel irja be a történelem a világ krónikájába a magyar nemzet nevét! Itt él szelleme köztünk, mert hisz kicsi annak az ismeretlen sir, hol porladó hamvai nyugszanak, itt él közöttünk, ismerjük mindannyian, hisz ki nem ismerné Petőfit, kinek szelleme világitó fáklyánk honszerelmünk tengerén!? Az egész ország kegyelettel szándékozik megünnepelni Petőfi Sándor halálának évfordulóját, gyász ünnepe ez minden magyarnak s ép azért eleve fel­hívjuk az illetékes körök figyelmét, hogy az országos gyászt méltóképen ünnepelje meg Vácz város közönsége is. — Csinálják a kosdi utat. Kösd köz­ség szorgalmas lakosságának régi vágya telje­sült akkor, mikor Nógrád vármegye törvény­­hatósága hozzájárulásával életveszélyes közut­­jának csinálásához hozzáfogtak. Az utszabá­­lyozás már hetek óta folyik és állítólag 16 ezer forintjába kerül a kosdiaknak, kiken pótadó­ban fogja a vármegye a költségeket behajtani. Az útvonal a közbeeső dombok lehordásával a váci határig lesz szabályozva és őszre elké­szül. Most természetesen Vác város is azon kényszerhelyzetbe került, hogy a Kösd felé vezető útszakaszon mihamarabb végeztesse a szabályozási munkálatoknt, a mi annál méltá­­nyosabb, miután vámjövedelmünket a kosdiak talán a legjelentékenyebben gyarapítják a szom­szédos községek között. — Halálozás. Vörös Károly köztisztelet­ben álló ref. lelkészt súlyos csapás érte. Leánya Lilla, ki másfél évvel ezelőtt ment férjhez Nagy István szokolyai ref. lelkészhez, f. hó 8-án a budapesti vöröskereszt egyesület kórházában 19 éves korában meghalt. A holttest Vácra szálit­­tatván, f. hó 10-én a szülői házból temették el. nagy részvét mellett. A gyászszertartást több környékbeli lelkész közreműködésével Szánthó János kosdi esperes végezte. Fogadja a gyászbaborult család őszintén érzett részvé­tünket. — A tűzvész hiénái. A pénteki tűzvész alkalmából példás rendet tartott fenn a Tarcsay hadnagy vezetése alatt kivonult huszárság, meg a csendőrök, nem is említve a városi rend­őröket. Mindamellett az ilyenkor megesni szo­kott esetek ezúttal sem hiányoztak. A hetivásár zajából a tűznek még nagyobb zajába tóduló mindenféle népség példátlan buzgalommal látott az esetleg elpusztulható dolgok megmentéséhez. Meghatalmazás nem sok van hozzá, annál több remény az esetleg fölmerülő hasznokhoz. így mentettek el azután egyéb dolgokat, többek kö­zött Plistil vendéglőstől 3 drb arany gyűrűt, egyet gyémántkővel, 35 frt értékben. De tán még el se oltották a tüzet már is a rendőrség kezei közt volt a gondos mentő Kovács István, ismert és többször büntetett csavargó szemé­lyében. A zálogházakban kínálta a gyűrűket; az egyik, körülbelül 8 frt értékűn szerencsésen túl is adott 50 krért, de egy ismeretlen asszony figyelmessé tette rá a rendőrséget s szerencsé­sen el is fogták. A megmaradt két gyűrűt a tulajdonos már át is vette a kapitányi hivatalban. — Fóti Gyula városi adóügyi jegyző, közelebb négy heti szabadságra megy megren­dült egészségi állapotának helyreállítása végett. Helyettesítésével Skultéty Mátyás városi szám­tiszt lett megbízva. — Sztrájkoló aratók. Múlt számunk­ban megemlékeztünk Luczenbacher Jenő föld­­birtokos arató tótjairól, kik ok nélkül abban hagyták a munkát, miután másfél hónapon keresztül rendesen dolgoztak. A sztrajkolásnaK tényleg izgatás volt az oka, de hogy ki volt az izgató, az a vizsgálat során sem volt ki­puhatolható. Lelketlen dolgot miveit, ki a sze­gény tót atyafiakat félrevezette azzal a hazug.

Next

/
Oldalképek
Tartalom