Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1899-07-16 / 29. szám
vagi hírlap Újból szőnyegre hozták tehát helybeli iparosaink sérelmeik orvoslását s a márczius hóban tartott közgyűlés nehány iparos inditvá lyára újból felkérte dr. Göndör Sándor főjegyzőiparhatósági biztost, hogy a fegyenc ipar beszüntetése, illetve korlátozása és az ipartörvény egyes — az iparosokra nézve sérelmes — szakaszainak módosítása iránt országos mozgalmat indítson, keresse meg átirattal az összes magyarországi ipartestületeket, hogy saját hatáskörükben minden lehetőt tegyenek meg. Az átiratot teljes szövegében az alábbiakban közöljük: Átirat a/, összes magyarországi ipartestületekhez. Évtizede múlt annak, hogy az ipartörvényt megalkották, azóta folyton és folyton hangzottak el panasz szavak, hogy a törvényt nem épen a gyakorlati élet útmutatása alapján alkották, hogy az inkább egy reális alap nélküli munka, mely a mellett, hogy nem védi a kisiparost, ellenkezőleg a gyári ipar dédelgetésével, elnyomással s teljes tönkretevéssel fenyegeti. Itt állunk saját sírjaink szélén — a mostoha idők emelte sirhantok között — melyek egyegy — családjának nyomora elől az öngyilkosságba kergetett — kézi munkás porhüvelyeit fedik. Ipartörvényünk dédelgetett kedvencze a nagyipar s a tőke: mig e kettőnek világhódító sze- j repet nyújt, addig a kisipar minden pártfogás I híján az enyészet lejtőjén a semmiségbe vész, I kioltva a társadalom kebeléből egy tisztes, becsű- j letes munkásosztályt, mely két keze munkájá- j val nem képes többé családjának a mindennapi kenyeret megkeresni. Elhangzottak e panaszok az ipartörv. meg- [ alkotása óta igen gyakran, orvoslásukat czélul i tűzte ki, úgy az. 1893-ik évi — Miskolczon j tartott — III. országos ipartestületi gyűlés, ! mint az 1896. évben Budapesten tartott IV. országos ipartestületi gyűlés, egyhangú hatá- I rozaltal kimondotta a gyűlés a bajok orvos- j lása czéljából a legtávolabb menő intézkedé- , seknek megtételét, kötelességévé tevén a köz- j ponti bizottságnak, hogy az összes magyarországi iparosok érdekeinek megóvása tekinteté- j határozottan a magyar csapatok győzelmét mutatta. Görgeynek a hadteste körülbelöl 30 ezer ember 180 ágyúval Vácon volt már összpontosítva. Tudjuk, hogy Görgey jóval kisebb számúnak tartotta az orosz sereget, mint az tényleg volt s azért azt határozta, hogy majd várja az oroszok támadását, a mely azonban ha nem következik be, julius 17-én megkezdi a visszavonulását Losoncon át Tokaj felé A sorshúzás utján Leiningen hadtestje lett kijelölve, mely a visszavonulást fedezze. A váciak azonban jól tudták, hogy milyen az orosz invázió, ezért százszámra menekültek északra s kocsi kocsit ért. Ez okozta azt, hogy Görgeynek meg kellett ütköznie az oroszokkal, mert a város északi részén levő hídnál ekkor csak a VII. hadtest tudott átvonulni, mig a többi: Görgey Ármin hadosztálya és a III. hadtest a menekülő kocsik által gátolva Vácon vesztegelt. Paskievics látva, hogy a számra túlbecsült magyar sereg nem támad, 17-én virradásra egy kozák hadat s egy dsidás ezredet küldött Vác ellen erőszakolt kémszemlére s mert Nagy Sándor hadteste elvonulásakor előőrseit visszavonta, a kozákok a Duna felől eső részen a városba nyomulhattak és majdnem minden csatározás nélkül négy ágyú birtokába jutottak. Görgey Ármin Leiningen hadtestével azonban rögtön az oroszokra vében az iparkamarák támogatásával a nmltsgú m. kir. keresked. ügyi miniszter úrhoz feliratot intézzen az ipartörvény egyes szakaszainak módositása s a fegyencipar beszüntetése ügyében. Az idő halad s bajaink sajnos, orvosolva mai napig sincsenek s ez idő szerint reményünk sincs reá, mert hisz nem is lehet csodálni, hogy a magas politikai gondok között teljesen megfeledkeznek a szegény kisiparosról, de ennek részben mi magunk vagyunk az okai, mert sérelmeinket bensőnkben hordva — csak önmagunkban s szűkebb körben gyötrődünk — hallatjuk panasz szavainkat, mig oda, a hol azok orvoslást nyerhetnének nem juttatjuk, néma gyermeknek pedig — szokás mondás — anyja sem érti szavát! Azért fordulunk tehát hozzátok iparos társaink, hogy kéz kezet fogva tegyünk meg saját érdekünkben mindent, tírtozunk ezzel szűkölködő családjainknak is. hogy existenciájukról gondoskodjunk; egyesüljünk mindannjian édes hazánk iparosai intézzünk memorandu- j mókát a nmltsgú keresk. miniszter úrhoz, jelenjünk meg előtte küldöttségileg, tárjuk fel előtte nyíltan sérelmeinket a fegyházipar túlkapásai miatt, a mely a mellett, hogy óriási hátrányos az ország iparosaira, mert az általa támasztott verseny lehetetlenné teszi a szabadon űzött ipar fejlődését, — még lealázó is az iparosra, hogy minden elvetemült embert az iparra tanítanak a fegyházakban s azt adják nekik jutalmul a polgári életben elkövetett bűnéért Használja fel az állam a fegyenceket föld és bánya munkára, miként azt más államok teszik, ne vétesse el még a fegyencek által is a súlyos terheket viselő kisiparosok ke- ! nyerét! A kontár ipar megszüntetése érdekében égető szükséggé vált már az ipartörvény 4. §-ának módositása, a 6. 7. 8. és 47. §-ának pedig törlése. Iparigazolványok és iparengedélyek egyedül képesített kézműiparosoknak adassanak; a képesítés kimutatásához a tanonczbizonyitványon kivül 3 évi szakbavágó munka és szakvizsga letétele legyen szükséges. Káros végül reánk — kisiparosokra, hogy a tette magát és visszafoglalta az ágyúkat és az ellenség futva menekült a városból. Az oroszok most már a buzgóságtól vezérelve arra törekedtek, hogy egyszerre semmisittsék meg a magyar sereget, a melynek egy része már Vadkert felé elvonult. A csörögi szőlők felé vonultak és Vácra délfelé eső tisztásra jutottak ki. Szász tábornok seregét rögtön baj érte, mert a mint a szőlőkből kibukkant, a magyar sereg tüzérei gyilkos tüzeléssel fogadták s egy pillanatig sem lehettek biztosak abban, hogy megtartják pozíciójukat. A magyar sereg jó állást tudott magának biztosítani. A vasúti töltés és a Duna közt foglalt helyet a tüzérség, mig hátuk mögött a gyalogság és a lovasság állott. A csörögi magaslat pedig éppen jó pont volt, hogy a seregeink oda lövöldözzenek. Sasz tábornok azonban mit sem törődött ezzel és mihelyt a két ezred gyalogsága megérkezett, megújította a támadást a szőlőkből kivonulva. Alig bukkant ki a harmadik hadtestük a csörögi szőlőkből, rögtön ágyúgolyók és gránátok fogadták, a melyek nagy kárt tettek a kozákokban. Igazi halálmegvetéssel vonultak a magyarok ellen, de ezek nem tágítottak, hiszen 86 ágyújuk is működött a 24 orosz ágyú ellen. A 86 ágyú nagyobb kárt csinált az oroszokban, mint az ő ágyúik. Ezért Sasz tábornok az Alexapolszkyezreddel rohamot intéztetett az egyik üteg bazárokban mindenféle iparcikket árulhatnak, mert mi ezekkel versenyezni képesek nem vagyunk. Mindezzn sérelmeinkre orvoslást csak úgy remélhetünk, ha közös egyetértéssel saját érdekünkben országos mozgalmat indítunk az iparosok körében, az ipartestületek magukévá tej szik az iparososztály érdekeit s az iparkamarák I támogatásával mindent elkövetünk helyzetünk | tűrhetővé tételére, feliratokban — s küldöttségileg kérelmezzük a nmltsgú keresk. miniszter úrnál sérelmeink orvoslását és a törvény módositása iránt a javaslat elkészítését s végül a szeptember hóban Kolozsvárott meglartandó országos ipartestületi közgyűlésen a fentemlitett panaszainkat újból is hangoztatjuk s azok legsürgősebb orvoslása ügyében a legmesszebb menő intézkedések megtételét szorgalmazzuk ! Reméljük, hogy ezen — az iparosztály kebeléből fakadó — szavak visszhangra találandnak édes hazánk összes iparosainál, minden ipartestület s ennek kebelében minden egyes a tett mezejére lép s megteszi mindazt, mit a szent ügy érdekében lelkiismerete sugall s Így felépítve reményeink várát, abba bizton hajthatjuk £agg korunkban nyugalomra fejünket. Édes a munka, mit közvetlen saját magunk s családjaink — közvetve édes hazánk boldogulása céljából végezünk, hogy biztosíthassuk a társadalom egyik erős rétegét kepező iparososztálynak megélhetését s boldogulását. Hazafias üdvözlettel a váci ipartestület nevében Zemanovich József s k. Racsek János s. k. jegyző. elnök. Mindenesetre üdvös lenne a magasabb — intéző köröknek egy kis figyelmet fordítani a kis iparosok érdekére is, mert a kis ipar az, mely ép lokális természete miatt leginkább szolgálja az egyéni érdekeket, a kis iparos : osztály pedig oly számot tevő társadalmi tényező ! melynek anyagi helyzete társadalmi életünk j részbeni fokmérője is. Saját részünkről üdvözöljük az iparosok által i megindított eszme életrevalóságát, óhajtjuk j azonban hogy a mozgalom ne csak szalmaláng | legyen, hanem egy társadalmi osztály önvédelmi harcza, mely tisztességes küzdő fegyveellen. A magyar lovassággal találkoztak előbb, mely győzelmesen verte vissza őket a szőlőkbe. Ekkorra már megérkezett Offenber báró is hadosztályával s mint magasabb rangú átvette a vezényletet. Hogy Bebutoff muzulmánait támogassa a 15. és 16-ik doni ezredekkel támadást idézett a magyar sereg ellen, a kiknek sikerült is az első számú magyar lovasezredet vissza szorítani, ámde az ágyú tűzben meg nem állhatták s igy kényszerítve voltak visszavonulni. Eddig határozottan a magyar szabadságharc hősei részén volt a siker, sőt még akkor is, midőn Offenberg a hatodik könnyű lovasezreddel a magyar hadállás előtt emelkedő magaslatot próbálták iszonyú ágyútüzzel és lovassággal elfoglalni a lelkes magyar sereg visszaverte. Négy órára a harmadik hadtest Rüdiger parancsnoksága alatt jelent meg Aszód felé és Rüdiger döntötte el a túlnyomó erővel a csatát. A parancsnok tudtára adta Sasznak, hogy a megkezdett csata egy cseppet sem helyes s ő inkább visszavonulna, de már lehetetlen. A gyalogság és a tüzérség sok embert vesztett s ha elakarják hagyni helyüket a magyar sereg még nagyobb pusztítást visz végbe soraikban a visszavonuláskor. Már csak azért sem vonhatta volna vissza a csapatokat, mert ez volt az oroszok első nagyobb összetűzésük a magyar sereggel. Ha minjárt első alkalommal
