Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-09 / 28. szám

VÁCI HÍRLAP 3 kezett, kerül napirendre, legalább vitáztak volna fölötte. A csekély érdeklődést mutatja, hogy bár pénzvisszafizetésről volt szó, felszólaló nem akadt. Diósy és Steiner volt vámbérlők- a bol­dogok, a kik adó visszatérítés címén egy sum­mában minden felszólalás, vita nélkül majd másfélezer forintot kapnak a város pénztárából. Tudomásul vették végül, hogy Havas Lajos városi számtiszt lemondott állásáról. Betöltik tatán őszre a helyét, addig is a kijelölő bizott­ságba Csávolszky Józsefet és Krakker Kálmánt beválasztották. Három értesítő. Vác, jul. 6. Három értesítőt kaptunk e héten : Vác három iskolájáét. A negyedik még sajtó alatt van: az ipariskoláé. Legnagyobb munka ezek közt a kegyestanitórendi kath. főgimnázium értesí­tője. A gimnáziumé. Az értesítő 142 oldalon számol be a múlt ! év eseményeiről s a taneredményről, 82 oldalt belőle Tőkés Lajos tanár kiváló munkája foglal el. Nem múlik esztendő, hogy a gimnáziumi értesítő valamelyes értekezéssel elő ne álljon. Mindegyikről el kell ismerni, magas nívón álló munkák, a melyek a szakköröket minden­kor érdekelték. Egy sem tarthatazonban nagyobb érdeklődésre számot speciálisán Vácon, mint Tőkés tanár egy kis kötetre terjedő munkássága, melylyel Vácot igazán le is kötelezte. Kevés hasonló város mondhatja el, hogy környékének növényzetét teljesen ismerik. Szerencsénkre a piarista rend tanácsa Tőkés Lajost Vácra helyezte s ő fárad- , ságos, hosszú munka után megírta Vác város j és környékén található növények természet- í rajzát. Hónapról hónapra haladva gyűjtötte össze a növényeket s ime szakszerüleg most egybe foglalva, leírva találjuk a gimnázium ez idei értesítőjében. A ki a természetet szereti s romlatlan lélek­kel gyönyörködni tud a legegyszerűbb mezei Erre felültek mindnyájan a bérkocsikra és egyszáztiz kocsi robogott végig Becs utcáin Schönbrunn fele, a hol megálltak a császári lak nagy udvarán és a küldöttség Pázmándy vezetése alatt, minden disznélkül egyszerű pol­gári ruhában, mintha valami gyászszertartásra mennének. — A mi csakugyan úgy is volt! — De a mint leírva is lett. Arcaikon a dac sötét pirja ült s szemeikben a harag villámai cikáztak. Ferdinand megrettenve ezen jeleneten ki­adta a parancsolatot, hogy a küldöttséget elébe bocsássák. Erre egy félóra alatt beeresztettek a küldött­séget a nagyterembe, melyben a király már ott állt a trónemelvény mellett Ferencz Károly főherceggel oldala mellett, ki mérgesen nézett a magyarokra. Ferdinand arca pedig halál­sápadt volt, keze idegesen reszkedett s fényte­len szemeit lesütötte. A küldöttség halgatagon és komoran vonult fel a király elé, nem hangzott fel egy egyetlen éljen sem, a lelkesedésnek legkevesebb nyoma sem volt. És helyesen lett megírva: Végig tekintve az elszánt férfiakon, úgy tetszett mintha a nemzet géniusza állott volna szemben az uralkodóval, hogy figyelmeztesse őt az esküvel szentesített kötelmeire! De a mint megirám ez már mind nem hasz­nált, a kocka el volt már vetve és a vésznek már bekellett következni! Pázmándy elkeseredésükben, nagyszabású be­virágban is, az örömmel olvassa el Tőkés Lajos szakszerű értekezését. A gimnáziumban 14 tanár működött mig a más vallásuaknak három hitoktatójuk volt. Az előadott tananyagot ismerteti az értesítő osztályonkint s azután közli az érdemsorozatot. Mindenből jeles osztályzatot nyertek az I. A. | osztályból: Dinka József, Niszler Ferenc, és I Zeller Frigyes; az 1. B. osztályból: Gsányi László, Kosch János és Neipl János ismétlő. A II. osztályból: Gservenyicz Pál, Horváth Elemér, Kisparti János, Kacskovics Jenő, Koczián Lajos, Komendovics Gyula, Kovács \ incze, Mohaupt Gyula, Nagy Vince és Szarnék Endre. A III. osztályból: Béky László. A IV. osztály­ból: Kellner Oszkár és Korilly Lajos. Az V. osztályból: Baranyovics Rezső, Kalencsik Kál­mán, Rózsa Elemér és Szász István. A VI. osztályból: Heksch Henrik, Kellner Arnold és és Streiter Ferenc. A VII. osztályból: Becsey Nándor, Gservenyicz Sándor és Vertz József. A Vili. osztályból: Horváth Zoltán, Kestler István és Knoblauch Rudolf a kik Knoblauch kivételével, a kinek helyébe Koncz József lépett mint jelesen érett, a két első az érettségi vizs­gálaton is jeles bizonyítványt nyert. A gyakorló iskola dr. Hénap Tamás veze­tése alatt az idén is megalakult 37 rendes, 23 pártoló taggal. Horváth Zoltán volt a főjegy­zője. Az iskola megülte az aradi vértanuk nap­ját, Vörösmarty születése napját, ápr. 11 - ét a 48-iki események emlékére. A pályázatokon Linder Lajos, Reitter Ferenc, Novotny Lajos, Tápay István pályadijakat nyertek. A kör va­gyona 86 frt. Természetesen az idén is szaporodtak a könyv­tárak részint adakozás, részint vétel utján, úgy szintén a hat szertár is. Az ösztöndíj ügyekről ad ezután számot az i értesítő, tovább pedig az adatokat közli a fő­­j gimnázium elmúlt iskolai évéhez. Ebből meg­­| említjük, hogy az ifjúság megtartott ájtatosan | minden ünnepet s hétköznapokon is járt misére. | Az intézet növendékeinek száma a tanév szédet mondott Ferdinandnak, melyben a nemzetnek minden panasza helyt foglalt. Először is meglett említve, hogy Magyar­­ország nem hódított tartomány, de szabadország. Másodszor, hogy most Magyarország több ré­szein pártütés van, melynek vezérei nyíltan állítják, hogy a pártütést a király jóváhagyá­sával s annak érdekében teszik és hogy ezek­nek a rugója nem más mint a reakció, mely célul tűzte ki, Magyarország törvényes önálló­ságát és a nép szabadságát megsemmisíteni és igy tovább, melyeknek következtében kérik a királyt: hogy a magyar katonaság a haza védelmére az országba hozassák, hogy Magyar­­országban levő mindennemű katonaság a párt­ütők ellen harcoljon: a magyar nemzet szán­­dóka Horvátországgal fennforgó nemzetiségi és beligazgatási kérdéseket rendbe hozni; azon­ban annak jelenlegi katonai zsarnoksága (Jel­­lacsics bánsága) beszüntettessék és a pártütőleg elfoglalt szlavóniai megyék (Szerém, Pozsega és Verőce megyék, a melyek eddig közvetlen Magyarországhoz tartoztak) úgy Fiume is Magyarországnak azonnal visszaadassanak; a reakciót mellőle eltávolítani és megbüntetni; a már fölterjesztett törvényjavaslatokat jóváhagyá­sával szentesíteni és Budapestre azonnal le­jönni s királyi jelenlétével a törvényhozásnak és alkotmányos kormánynak működéseit ön magas személyében gyámolitani és vezérelni. A beszéd ezzel végződött: Felségednek gyors elhatározásától függ ezen megmérhetlen veszély­nek elhárítása. elején 393 volt, a kik közül 356 tett vizsgá­latot. Ezek közül 330 volt magyar, 18 német és 8 tót anyanyelvű, 275 katholikus, a többi más vallásé, csakis magyarul 278 tanuló beszélt. Megemlítjük még, hogy a beiratások a jövő tanévre szeptember három .első napján lesznek. A tandíj 24 frt, melyhez felvételi dij címén 3 frt, ifjúsági könyvtárilleték évvégi értesitő és énekiskola fentartása címén 50—50 kr. járul. Á siketnémák értesítője. A siketnémák váci m. kir. orsz. nevelő és tanítóképző intézete az elmúlt iskolai évről a szokásosnál is kisebb terjedelmű értesítőt adott ki. Ennek oka a miniszter egyik rendelete, a melyben meghagyja, hogy a szakértekezéseket ezentúl a szaklapokban kell közzétenni. Érdekes, hogy az értesítőt Együd Lajos h. igazgató közli Roboz József volt igazgató helyett. Az intézetet az idén negyven érdeklődő tekin­tette meg. Itt járt Zsilinszky Mihály állam­titkár és dr. Nárai Szabó Sándor miniszteri titkár, valamint Borbély Sándor igazgató is. Az intézetben huszonkét tanár tanít, a se­géd személyzet 15 személyből áll, a kik fölött Krakker Kálmán gondnok rendelkezik. A tanító­képző tanfolyamnak öt hallgatója volt, a kik­nek négy tanár tartott előadást. Az intézetnek 15 osztálya van összesen 156 tanulóval, a kik közül 3 évközben eltávozott. 122 katholikus, a többi más vallású. Érdekes, hogy teljesen siket csak 112 van a tanulók közt, a többi valami keveset hall. Ezután az évi segélyzésekről és az alapít­ványokról ad számot az értesitő, majd az igaz­gatói iroda ügyforgalmát ismerteti. Az intézetből ez idén 28 tanuló lépett ki, a kik közül heten már maguk keresik kenyerüket. Az elemi iskolák. A váci római kath. elemi és polgári nép­iskolák múlt tanéve eseményekben gazdag volt. Nem csak a tanítótestületben esett változás, (szegény Királymezey Gyula helyét töltötték be) hanem uj iskolaszéki elnöke is lett. Agócs János beiktatása április 30-án ment végbe ünnepé-Járuljon Felséged királyi hatalmának mér­legbe vetésével a haza megmentéséhez és a magyar nemzet tántorithatlan hűséggel fogja támogatni Felséged trónját! Szép őszinte szavak voltak mindezek, mint mikor a gyermek folyamodik édesatyjához, olyan szívhez szólók voltak ezek! De mind­hiába voltak már ezek mondva, mert a reakció már megkezdte a magyarok ellen az irtó hábo­rút Jellacsics által Horvátországban; a rácok által Bácska és Bánságban, az oláhok által Erdélyben és még a tótok közt is Húrban, Stur és Hodzsa luthi papok által. így tehát ezen szép szavak is elhangzottak mint kiáltás a pusztában ! Ferdinand király erre gyermeteg ijedtséggel tekintett Ferencz Károly főhercegre és elővett egy előtte fekvő Írást s siránkozó hangon olvasta fel a következő választ: Nehezen esik szivemnek, hogy az országos választmány által kifejezett nemzeti kívánság­nak lejövetelem iránt elgyengült egészségi állapotom miatt eleget nem tehetek. Ismétlem, hogy éltökéllett akaratom : magyar koronám birodalmának törvényeit, integritását és jogait, királyi hitem szerint fenntartani. A mi a többi, önök által bemutatott pon­tokat illeti, ezek részint már a nemzet kivá­­natai szerint elintéztettek, részint a legrövidebb idő alatt, a minisztérium utján nyilvánítani fogom irántok szándékomat. (Vége következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom