Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-02 / 27. szám

Tizenharmadik évfolyam. 27. szám. Vác, 1899. évi július 2. Előfizetési árak : ■Egész évre...........................6 írt — kr. Félévre................................3 írt — kr. Negyedévre...........................1 írt 50 kr. EGYES SZÁM ÁRA 12 KR. Társadalmi és közgazdasági hetilap. Megjelenik; minden vasárnapon reggel. Kapható a kiadóhivatalban. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VÁC, Géza király-tér 3. szám. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közle­mények, előfizetési pénzek, hirdetések és hirde­tési pénzek. Nyiit-tér sora 30 kr. Kiadótulajdonos: Felelős szerkesztő: hirdetése í Bélyegilleték minden beiktatásnál 30 krajcár, j __ , , _ _ , . _ j-a.tá.ii37-osa.n íal-s7-étetn.el!:. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Kovach brno. DerCSenyi Uezso. Kéziratok vissza nem adatnak. A szőlőmoly elleni védekezésről. Vácz, jun. 28. Tulajdonképen csak az elmúlt évben kelt fel a szőlőbirtokosság nagyobb mérvű figyelme legújabb ellensége a szőlőmoly ellen, eddig alig ismerték, még ke­­vésbbé az ellene való sikeres védekezést. Mindenütt, a hol tavaly a moly fellépett, az idén nagyobb mennyiségben mutatko­zik, a mit az enyhe téli időjárás kellő­képen indokol, ha tehát emez uj ellenség ellen kellőképen nem védekezünk, szá­míthatunk annak évről-évre leendő tete­mes szaporodására, a fokozatos kártéte­leire. Mindaddig mig a szőlő nem virágzik, vagy el nem virágzott, igen bajos a szőlő­moly jelenlétét megállapítani, igy hát még bajosabb az ellene való védekezés. A szőlőmoly ugyanis abban az időszakban alig 1—2 mm.-nvi nagyságú és oly ügye­sen búvik a még ki nem nyílott szőlő­bimbók közé, hogy annak felfedezéséhez különös szakavatottság kívántatik, a mit a szőlőbirtokos nem igényelhet munká­saitól, a kiknél még ezenfelül legtöbb esetben a lelkiismeretesség is hiányzik. A védekezés első időszaka tehát ak­kor fog beállani, midőn a virágzás vége felé halad, a mikor ugyanis a szőlőbimbó kupakja lepattant már és a virágzat szer­vei hullani kezdenek. Ebben az időszak­ban a hernyó, a mely a bebábozás előtt fészkét készili és vagy a bimbók között, vagy pedig a fürtnyél mellett hosszúkás száraz csomót képez, könnyen hozzáfér­hető, — megsemmisíthető. Becses lapjában olvastam a védekezés ama módját ajánlani, mely szerint a her­nyók vagy kézzel, vagy ehhez alkalmas csiptetőkkel szedessenek s kétségtelen, hogy ez volna a legradikálisabb módja a védekezésnek, — ha megbízható és ügyes munkáskezek állanának rendelkezésre, de sajnos ez nem létezik. Tapasztalásból mondhatom, hogy a her­nyók szedetése három oknál fogva nem vezet eredményhez. Első, mert a mun­kások legnagyobb része igen felületesen végzi e munkát és ha már le is szedi egy részét a hernyóknak, a nagyobb részt rajta hagyja. A másik ok talán ennél még fontosabb és nem egyébb, mint hogy a munkás akár kézzel, akár csiptetővel vé­gezze is a szedést, ügyetlensége és nem­­bánomsága mellett talán még több kárt okoz, mint a hernyó maga, mert a für­töt összekuszálja és annak ép részeit is megsérti. A harmadik és talán legfonto­sabb, eme védekezési mód költséges volta. Szerény nézetem szerint a védekezés má­sik módját a permetezést ajánlatosabb alkalmazni és ennek éppen jelenleg van itt az ideje. Fontos a permetezésnél az, hogy olyan permetező anyagot használ­junk, a mely a moly hernyóit elpusztítja, továbbá oly készüléket alkalmazzunk, a mely mellett az anyag nem pazaroltatik. Egy nagyon jó és összehasonlító kí­sérletek alapján sikeresnek bizonyult per­metező anyag a következő: I. egy hek­toliter vizre 3 kg. valódi káliszappan és ÍV*-kg. rovarpor (pyrothrum) veendő és pedig a szappant előbb 10 liter vízben föloldjuk, azután hozzáadjuk a rovarport. A bécsi forradalom. (N aplój egyzetei m bői.) — A Váci Hírlap eredeti tárcája. — Irta: Kovách Ernő. (18. folyt). Azonban lássuk, hogy mit irtani volt, ezen eseményekről augusztus 24-én édesatyámnak. Kedves atyám! Mióta Babos (gárdapajtásom) megjött hazul­ról, nem hallottam semmit kedves szülőimről. Reméltem, hogy semmi bajuk sincsen, mert akkor mindenesetre értesített volna kedves atyám arról. Általában véve, Zalából igen kevés hirt hal­lok, hogy mit csinálnak embereink Horvát­ország szélin. Nem történt-e egyik, vagy másik részről valami összeütközés és hogy micsoda kilátás van, jó, vagy rossz? Itt Bécsben az utolsó levelemtől fogva, a melyben Jellacsics fogadtatását Írtam le és a mit kedves atyám gondolom, hogy megkapta, sok mindenféle eset adta magát elő, melyből látni, hogy a politikai horizon Bécs felett min­dig jobban elsötétül. A reakció mindhatalma­­sabban emeli fel a fejét. Már Bécs városának nagyobb részét maga mellé csalta, kik még mindig szeretnék azon régi jó világot Metter­­nichhel együtt vissza kívánni s kik gyenge agyukkal a világ felbomlását szónokolják, mert csekélyebb az eszük, mintsem a világ mozgal­mának ezen nagyszerűségét — a milyent a történetírás is keveset képes élőnkbe mutatni — képesek lennének felfogni. 12-én a császár megérkezett Bécsbe. Volt itt dinom-dánom, a bécsiek azt gondolták, hogy most már kezűkben van az arany borjú és csak lassankint veszik észre, hogy nem mind arany a mi fénylik. A Dunától kezdve, honnét kiszállt a gőzös­ről, a varoson keresztül egész Schőnbrunnig a nemzetőrség képezett kettős vonalt. Több száz asszony és leány fehérbe öltözve virágokat hánytak elébe. Minden toronyban minden ha­ranggal harangoztak és a melyik templom előtt elment, onnét kijött a papság egész ornátusban a zászlókkal együtt Szt. István templomnál fogadta őt a generálitás, köztük a magyar gárda is négy pajtásunk állal reprezentálva. A nemzetőrség zenebandái és szintúgy a katona­ságé is, mikor a felségek előttük elmentek, a kaisermarschot játszották, csak a diákság — kik itt egy elkülönített fegyveres testületet képeznek — bandája fújta a hires Fuchsz-liedet, a mely minden macskazene alkalmával a fő­szerepet játszta. Azóta itt csaknem minden nap történik valami kravál. A nemzetőröket minduntalan allármirozták. Utolsó napokban a munkások sok zavart csinál­nak, kik itt Bécsben ezreken felül vannak s kiknek élelmük a napi keresetükből áll. De miután itt minden kereskedés és gyármunka pangásban van és igy igen sokan kereset nélkül vannak, a státus azokat 25 krajcár pengőjével fizette naponkint, a miért azok különféle munkái végeztek. Jj De miután a status financiája is igen ross| lábon áll, pénzök naponkint fogy, az adósság pedig gyarapodik : elhatározták, hogy ezentúl 5 krral kevesebbet fizetnek, mint eddig a munká­soknak. Erre ezek természetesen igen felhábo­rodtak és már napok óta sok nyugtalanságokat okoztak. Tegnapelőtt a városba jöttek követelni I azon tőlük elvett 5 krt, de őket hamar elosz­latták. Tegnap délután hírül hozták a városba, hogy a munkások a Práterbe összejöttek és a városba akarnak törni s azt kirabolni. Erre az egész katonaság és a nemzetőrség allármiroz­­tatott. A város kapuit bezárták és nemzet­őrökkel megrakták és csak egyes gyalog embe­reket eresztettek azokon át ki és be. A katona­ság és a nemzetőröknek egy része ki lettek rendelve a Práterbe, hogy azokat szándékuktól, ' ha máskép nem, fegyverrel is távolítsák el. De Kitűnő orvosi észleletek alapján immár dönthetetlenül meg van állapítva, hogy a FERENCZ JÓZSEF KESEREVIZ, szerencsés összetételénél fogva, az egyedül tartós ha­tású és kellemes ízű hashajtószer. Á régi hírnevű Ferencz József keserüvizet mindenütt árusítják. VAK BOTT? MÚZ'l'M

Next

/
Oldalképek
Tartalom