Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1899-06-11 / 24. szám
Tizenharmadik évfolyam. 24. szám. Vác, 1899. évi június 11. VÁCI HIRLA» V e Z^flzeté8iár:*;-, Társadalmi és közgazdasági hetilap. Szerkesztőség és kiaa^klAC^ ;Félévre.............................3 fi't — kr. Megjelenik; minden vasárnapon reggel. VAC’ Géza király-tér 3. szám. . Negyedévre................................1 frt 50 kr. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közle' EGYES SZÁM ÁRA 12 KR. Kapható a kiadóhivatalban. menyek, etetési pénzek, hirdetések és hi,de-Nyiit-ter sora 30 kr. Kiadótulajdonos: Felelős szerkesztő: hirde Bélyegilleték minden beiktatásnál 30 krajcár. __ , _ _ j j-a.tája.yosa.n. íelvétetELefe. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. xVOVách £rnŐ. Dercsényi DöZSŐ. | Kéziratok vissza nem adatnak. Sportegyesület Vácon. A sportélet terén elevenebb élet kezd pezsegni egy idő óla nálunk. Mind szélesebb rétegekben kezd terjedni a sport iránti érdeklődés s napról-napra többen lesznek azok, a kik valamely sportnemet űznek. S ez jól van igy! Még csak nem is oly rég. nem igy volt ez! A »sporU szó egy ismeretlen fogalom volt nálunk, legalább nagyon sokan voltak olyanok, a kik azt sem tudták, hogy miféle felekezethez tartozik az ; olyan emberfiát pedig, a ki sportot maga is űzzön —, gyertyával sem lehetett volna találni. Talán öt-hat éve annak, hogy rtéhányan összeállottunk, hogy sportolunk. Elhatároztuk, hogy megtanulunk vívni, abból az elvből indulva ki, hogy az öszszes sportnemek között a vivási tudományunknak vehetjük a leghamarabb a gyakorlati éleiben hasznát. Aminthogy az események be is igazolták ezt; mert talán az ezelőtti összes eseteket összevéve, sem volt soha Vácon annyi párbaj, mint A bécsi forradalom. (Naplójegyzeteimböl.) — A Váci Hírlap eredeti tárcája. — Irta: Kovách Ernő. (15- folyt.) így élveztem az utolsó gondtalan nyár szakát fiatalságomnak, e nyáron még utoljára, hogy azok soha többé életemnek hosszú évein át elő ne jöjjenek! Tehát az általános politikai vihar nehéz légkörében is jutott még számomra idő a midőn fiatal koromhoz mérve, annak igényeihez képest némi élvezeteket tudott nyújtani. Ugyan nem mondhatom, hogy azok túlságosak lettek volna, de a későbbi és hosszú megpróbáltatásaim éveihez képest, még is ezeknél sokkal kellemesebbek voltak és későbbi koromban is kellemesebb visszaemlékezést, keltettek keblemben. Julius hónap kezdetével, a mint a vidéken a közelgő vihar zúgása már hallatszott, Bécs városa meglehetősen csendes volt, eltekintve a sok heterogen elemnek egymással és egymásközti évelődéseit, melyek azonban nagyobb hullámokat nem vertek. Bécsben nagyban készülődtek az első alkotmányos birodalmi országgyűlésre, a melyre a azóta, hogy az első vivótanfolyam megnyílt nálunk. Az első vivási tanfolyamon mintegy harmincán vettünk részt, elsajátítva azon a vívás elemeit. Azóta pedig évről-évre ismétlődnek ezek a tanfolyamok, úgy, hogy ma alig van intelligens fiatal ember városunkban, ki az egyik vagy másik tanfolyamon részt nem vett volna. De nem csak a vívás iránti érdeklődés kezdett szép arányokban terjedni hanem egyéb sportnemeket is kezdtek egyesek kultiválni. A könnyebb fajta társas tornajátékok közül különösen a lawn tennis-1. Igaz ugyan, hogy a városligeti lawn-lennis pályát csak néhány család látogatta; de annak nem ők voltak az okai, hanem mi, mert ugyanannyi joggal, mint ők, mi is igénybe vehettük volna azt. Hogy nem igy volt, azért csak mindenki magára vessen. Hogy pedig néhány év óta, hetenkint a budapesti karikázók rándulnak ki hozzánk mind nagyobb tömegekben, a bic.ikbirodaiomnak minden -tartományában választották az országos képviselőket! A mely azután együttesen egy Babylon toronybeli zagyva nép vegyületet képezett. Az udvari kamarilla nagyban dolgozott, hogy a hol a népség a civilizáció legalsóbb fokán áll, ott az ő politikájukat elfogadó s akaratuk előtt vakon meghunyászkodó képviselőket nyerhessen. A mi leginkábli Galicia és Lodoméria tartományokban sikerült is. Tudvalevőleg az 1846-ik évi lengyel felkelés alkalmával sikerült a bárgyú ruthén parasztnépséget a lengyel urak ellen fellázítani. Itt tehát az ellentétes hangulat most is megvolt még a ruthének és a lengyelek közt. melyet az udvari kamarilla ki *is zsákmányolt, épp úgy mint a magyarok ellen felhasználta a horvát, szerb és oláh népségeket is. Ennélfogva a kamarilla kivitte azt Galíciában, hogy a ruthén parasztság országgyűlési képviselőknek nem az úri osztályból, a kik lengyelek voltak s mint minden lengyel szabadérzelmű volt, hanem valóságos sült parasztokat, 30 vagy 40 et választott, kik durva daróc ruhában jártak, se Írni és olvasni nem tudtak s a kik Schwarczenberg herceg intésére, ki a kamarillának szinte egy főtagja volt, felkeltek egyszerre mint a bábuk és leültek. Az alkotmányosságot műveletlen népeknél ii/.ési-sport iránti érdeklődés is feltámadt bennünk s pedig oly hatalmas arányban, hogy ma már legalább negyven-ötven kerékpározó akad közöttünk s pedig mindkét nemből. E mellett most már olyanok is vannak, a kik vagy a vizi-sportot, vagy pedig egyéb sportnemekel űznek. Szóval kezdünk sportemberek lenni, belátva azt végrevalahára, a mit egyébiránt ma már minden iskolás-gyermek tud, hogy a sporlüzés úgy az ember szellemi erőit, mind pedig a test egyéb képességeit nagy mérvben fejleszti . . . Minthogy pedig nagyobb célokat még a kulturális téren is, csak a társulás elvének gyakorlatias alkalmazása által érhetünk el, napról-napra égetőbb lett a szükség egy, minden sportnem kultiválását célul tűző egyesületnek a létesítése. Ezen feladat megvalósításának a fáradalmait vállalták magukra városunkban dr. Berger Rezső kir. aljárásbiró és dr. Göndör Sándor városi főjegyző, a kik a ennyire ki lehet zsákmányolni, a hivatalnokok és papok által, kik a néppel közvetlenül vannak érintkezésben és azokra befolyást tudnak gyakorolni. így 'mit ez Magyarországban is, a hol a papok voltak a tótok, rácok és oláhok közt a főbujtogatók a magyarok ellen. Mint Húrban, Slur és Had/.za tót Interánus papok. Úgy az oláhok közt Saguna és a rácoknál meg Rajacsics karlovici pátriárkák. Ezek á nyers ruthén parasztok a kamarilla szavazó gépei sok éle tárgyát képezték az úgy is viccelni szerető bécsieknek. A többek közt, egy nagy paraszt kéz levolt rajzolva, kérdés, hogy mi az? Felelet: a ruthén országgyűlési képviselők zsebkendői! Nem volt hetenkénti élclap, a mely a ruthén országgyűlési képviselők viselt dolgairól Bécsben ne szólt volna. Volt elég anyaga ezekben a bécsi humoristáknak, a kiknek azok háladatos anyagot szolgáltak. Egy másik, de ezeknél sokkal ellenszenvesebb anyagot képezték a bécsieknek a cseh országgyűlési képviselők, már annyival is inkább, miután a bécsiek a világon legkevésbbé szerették a cseheket, kik eddig is folytonos gúny és élctárgyukat képezték s a kiket általában Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferencz József keseriíviz valamennyi hasonló vizet tartós hashajtó hatasa ts említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferencz József keseriivizet.
