Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1899-06-04 / 23. szám

v Á c: i hírlap

— Az égbeli 12 jelről és a négy elementomokról. Egy régi-régi magyar könyvből 'eszszük e címeket s e cimek után következő épületes dolgokat. A könyv ezelőtt 100 esztendővel jelent meg. Szerzője nincs megnevezve Vácon jelent meg s kuriózum gyanánt idézzük belőle a következőket: Az égbéli 12 jeleket, a melyeket a nap egy esztendőben megjár ; ezen járás miatt tetszik az minékünk, mintha egy esztendő alatt á nap a föld körül kerülne, holott mi futunk a földdel együtt a nap körül, valamely tojás forma kerületben és hol közelebb vagyunk hozzá, hol távolabb. A napnak ezen látszó útja 12 részekre osztalik a zodíákuson találkozó csillagok szerént. A hold is hát a földdel együtt forog és mindenik égi jelben mulat harmadtól napig. A neveik im ezek :

1. A kos az első égbéli jel, hév, száraz, tüztermészelü. A nap midőn a kos jelben megyen, a föld megnyílik, a gyökerek erőt vesznek, a fák bimbóznak, az emberek örvendnek, az állatokban a vér megindul.

2. A bika hideg és száraz természetű. Midőn a nap a bikában vagyon, dolgot jegyez, mert akkor már a tavaszi szántásnak, kertek és szőlőhegyek kapálásának ideje jelen van.

3. A kettős égi jel meleg és nedves természetű.

4. A rák jel hideg, nedves, viz természetű. A rák óráiban a földnek termése és gyümölcse a jelen való időhöz képest napról-napra jobban megérik.

5. Az oroszlán jel száraz és tűz természetű.

6. A száz jel hig és száraz természetű, jó idő áll és eső jár.

7. A mérték jel meleg és nedves természetű. Midőn a nap a mértékbe megyen, a napnak hoszsza egyarányu az éjjel.

8. A skorpió jel hideg, nedves viz természetű. Midőn a nap a skorpióban vagyon, csúnya idő áll, hol hideg, hol meleg, hóharmat, dér és eső lészen, a napok mind tovább rövidebbek lesznek.

9. A nyilas jel hév és száraz természetű. Midőn a nyilasban megyen, sze'es, havas idő és hóharmat is lészen.

10. A bak jel hideg és száraz természetű. Midőn a nap a bakban vagyon, száraz idő és nagy dér, fagy szokott lenni.

11 .A vízöntő jel. meleg és nedves természetű. Midőn a nap a vízöntőben kullog, akkor hó és nagy hideg szokntt járni, az élő plánták mintegy alunni láttatnak.

12. A halak jele hideg és nedves, viztermészetü Midőn a nap a halakba botorkál, akkor majd hidegre, majd esőre, vagy más változó színre fordul az idő,

A négy elementomnak, tudniillik: tűznek, éltető égnek, víznek és földnek, megvagyon az ő ideje, a melyben uralkodnak. Napkelettől fogva délig uralkodik az elementomi tűz, déltől fogva a nap nyugottig az éltető ég, napnyugattól éjfélkorig a viz. éjféltől napkeletig a föld.

Immár ha a hold újsága feltetszik, mikor a tűz uralkodik, az a hónap meleg és száraz lészen.

Hogyha az égnek elementomában tetszik fel, nedves és szeles idő áll be.

Hogyha az égnek elementomában kezd a hold világítani, nedves és szeles idő lesz.

A víznek elementomában, ha feltetszik, hideg • és vues hónapot jegyez.

A földnek elementomában, ha feltetszik az a hónap hideg és száraz lészen, mert az újság azon elementomnak természetét veszi magának a kiben feltetszett.

— Scheffer András jó nevű épület- és bútor asztalos és temetkezési vállalkozó ajánlja csakis a Szent-Háromság-tér 6. szám alatt létező (a régi üzleti helyiségében levő uj vállalattal semmiféle összeköttetésben nincs) és a mai kor igényeinek mindenben megfelelő, bútorokban es temetkezési cikkekben dúsan felszerelt uj üzletét, a hol a legjutányosabb árak mellett a legszolidabb bútor- és temetkezési cikkek vásárolhatók. E vállal a legpontosabb kivitel mellett mindennemű épület és bolt berendezést, a legpontosabban eszközöl szükség, esetében temetés rendezéseket, hullaszállitásokat és minden szakmájába vágó megbízást.

— A váci hengermalom részvénytársaság lisztárai. Asztali dara, durva A B sz 15 frt GO kr., asztali dara, finom C sz. 15 frt — kr. Királyliszt 0 sz. 15 frt 10 kr. Lángliszt 1. sz. 14 frt 70 kr. Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 14 frt 10 kr. Zsemlyeliszt 3. sz. 13 frt 40 kr. Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 12 frt 70 kr. Közép kenyér.iszt, 5. sz. 12 frt 10 kr. Keuyérliszt 6. sz. 11 frt 40 kr. Barna kenyérliszt 7. sz. 10 frt 10 kr., 7>/g 8 frt 10 kr.

Takarmányliszt 8. sz. 5 frt 80 kr. Korpa,

finom F. sz. 4 frt 60 kr. Korpa goromba G. sz. 4 frt 50 kr. ücsú 4 frt — kr.

Néhány nap kerékpáron.

Irta: Nécsey János.

(Folytatás és vége).

Utamba esett Veghles-Szalatna, itt is pompás ásványvíz fogadja a szomjazót, azonban a kőbányai jobban Ízlett a Nemeskériek szép várának aljaban.

Nagy-Szalatnán néhány napig pihentem, lévén az atyafiak vendégszeretete mindenkor megbecsülendő. Innen tettem egy kirándulást Körmöcbányára. A vasút menete megkapó, már Garamberzencénél emelkedik s Körmöcig hét alagúton áthaladva, mindig uj és uj panorámát nyújt a szemlélőnek. Egyik helyen merészen kanyarodik, a másikon szinte legyőzhetetlennek látszó emelkedésen kapaszkodik, a mozdony küzdő hősként tűnik föl, zihálva, dübörögve. így tart ez a Jánoshegyig, a hol eléri legmagasabb pontját.

Körmöcbánya legnagyobb nevezetessége a pénzgyár. Gőzerőre berendezve, ugyancsak gyártja az aprót, no meg a válthatót is. Nagy ellentétnek tűnt fel az, hogy az ember azzal váltja meg a belépés jogát, a mit ott gyártanak. Egy frtot kell ugyanis fizetni a kiváncsinak.

A város ódon restaurált temploma igen szép, de tornyára kapaszkodni bizony nem volt kedvem, pedig mint mondják szép rálátás van róla a hegyekre. Kies kiránduló helye a Zohler- Grun, a hol ismét csak a fekete kőbányai a legérdekesebb, lévén júliusban nagy forróság, a mit mérsékelni kell.

A következő nap Pelsőcnek mentem. Losonc, Rimaszombat egy fél nap alatt elmaradtak, de a délután folyama alatt már kemény munkám volt, mert Tornalljáig sokat emelkedtem. Este hatkor már Pelsőcön voltam. Innen egy oldalugrás először is az aggtelekibe, erről azonban nem irok, sem az odább levő dobsinairól sem, mert ezek megérdemlik, hogy mi turisták többes számban keressük fel. Csak annyit jegyezek meg, hogy szólóban drága mulatság.

Pelsőc volt fővárosa Gömörnek, inkább kedvesebb, mint szép. Érdekes, hogy 1300 lakos- í sal biró kis városka létére villamvilágitásnak ! örvend. Fabútorgyára érdekes; ez volt hajdan ! a kerületi börtön, a melynek celláiban most asztalosok, parkettmunkások dolgoznak. Az egyik cellában el van helyezve egy hatalmas Dániel-féle telep, a mely a várost világítja. Itt mutattak nekem egy závárt, a mely egy kulcscsal működésbe hozatván, tizenkét retesze j rögzíti az ajtót a ládához. Valamikor a megye- :

.5

pénzét bízták őrizetére. Cellulose-gyára hatalmas telep, a melyben a nagy-szlabosi papírgyárba kerülő anyag meg lesz munkálva. Régi várából csak egy kis rom áll még, nem messze a Sajótól Pelsőcről ágazik el a pálya Nagy- Szlabosra és Csetnekre, s az előbbi a Sajó partján a hegyoldalban vezetve, igen merész 1 alkotás.

Pelsőctől egy órányira fekszik Rozsnyó, a I hol azonban csak rövid pihenőt tartottam,

I hogy annál többet szentelhessek Kraszna-Horka I várának, s még aznap láthassam Gölnicbányát.

Útközben a jólészi temető érdekelt, a hová betérve, rövid botorkálás után ráakadtam a magyar siketnémák első gyámolitójának, Cházár Andrásnak a sírjára. Minden esetre többet érdemelt, mint a mennyi megadatott neki, mert sírját, úgy látszik, csak a jó Ég gondozza.

K.- H.-Váraljára délelőtt értem. Az Andrássyak í kormányzója készséggel adta meg az engedélyt arra, hogy a várat megtekinthessem. Ahhoz vezettettem magamat legelőször. Az Andrássyak ősanyja, Serédy Sarolta egy üvegkoporsóban ; fekszik, szeme félig nyitva, de még látszik, i hogy kék volt, az arcbőr szép feliér, a fogak j épek, egy fehér múmia, jobb kezét félig fölemelve tartván. Közel kétszáz éve, hogy ott • fekszik, hogy szét nem mállóit, valóban csoda,

A vár többi nevezetessége a régi főúri följ szerelés, a szobák, a bútorok s minden legkisebb apróság úgy, mint régen volt. Maga a j vár hat tornyával kupolás hegyen áll, legna, gyobb része belül lakatlan és romban hever, j Az egész most kerül restaurálás alá, a mi tekintve az ottani rengeteg vagyon jövedelmét, nem fog nehézséggel járni. Andrássy Manó gróf itt fekszik.

i Kraszna-Horkáról Uhornára igyekeztem. Sej: telmem sem volt arról, hogy nekem a szepesi| érchegységen kell átmennem, nem vivén térképet magammal.

I Egy rengetegen keresztül, folytonosan emelkedve, visz az ut, óriási vadonba kerül az utas,

, a melyben a siri csendet csak saját lépteink- i kel zavarjuk. Már hosszú ideje kanyarogtam, kapaszkodtam, midőn hirtelen tompa zajt vettem észre. Önkénytelenül is hátrafelé tekintettem, gondolván, ha kell, lefelé könnyeben fog menni, mint fölfelé. Revolveremet jobb kej zembe szorítva, mindenre készen vártam, a a mint a zaj folyton közeledett, miglen egyszerre alig húsz lépésnyire előttem egy óriási szálfa csószott az útra. Útjában mindent törve, zúzva csapott le s valóban csak a Gondviselésnek köszönhetem, hogy útjában nem kerültem. A favágók eresztették le a meredek hegyj oldalon, anélkül, hogy a legcsekélyebb óvintézkedést is szükségesnek tartották volna megtenni, lévén itt a közlekedés igen gyér. Később találkoztam velük s azzal boszultam meg magamat, hogy a kért szivart megtagadtam tőlük.

í Végre fölértem a tetőre. A mélységben feküdt Uhorna. Fekete felhők tornyosultak az égen, Pipityke felől dörgött mar, felültem tehát gépemre s ereszkedni kezdtem lefelé. Nagy szerencsém volt, hogy az ut első kanyarodásánál hamarább sikerült leugranom, mintsem elértem volna, mert akkor az ott tátongó mélység bizonyosan einyel vala. Mielőtt a falut elértem volna, az Ökörhegy felől óriási zápor jött, bőrig áztam. Szombat lévén, az igazhivő mitsem akart tudni arról, hogy ruhámat nála megszáritsam s igy kénytelen voltam tüzet, rakni s annyira-mennyire magamat megszántam.

Ezalatt az eső zuhogott, az utón valóságos folyam hömpölygött, be kellett várnom, mig