Váci Hirlap, 1898 (12. évfolyam, 25-52. szám)

1898-11-27 / 48. szám

VAGI HI HLAP

3

3 perc.

(Közgyűlés a városházán.)

Személyek :

dr. Göndör Sándor Krakker Kálmán Öt tisztviselő Tíz városatya.

1. perc.

Polgármester végig megy a közgyűlési termen és a jelenvolt tizenkét képviselőtestületi taggal kezet szőrit. Az első perc elmúlt

2. perc.

Polgármester: Megnyitom a közgyűlést sé üdvözlöm a képviselőtestületi tag urakat. Nagy örömemre szolgál, hogy a t. városatyák ily nagy számban jelentek meg a közgyűlésen s érdeklődnek a város ügyei iránt. (Hangos derültség a teremben.)

Tíz városatya: Éljen a polgármester !

Polgármester: Ezek után rátérhetünk a tárgysorozatra : A pénzügyi bizottság véleményes jelentésére az 1897-ik évi különböző pénztári számadások tárgyában. A főjegyző úr lesz szives a jelentéseket felolvasni.

Dr. Göndör főjegyző: Azt hiszem elég a végső paszszus : „Az összes számadások jóváhagyását a pénzügyi bizottság javasolja, miután mindegyiket felülvizsgálta “

3. perc.

Polgármester: A jegyzőkönyv hitelesítésére felkérem Krakker Kálmán, dr. Csányi János urakat.

Franyó István: A jegyzőkönyv délutánra elkészülhet.

Fóthi Gyula: Ugyan hogy beszélhetsz ilyent, >nem készül az el.

Franyó István: Ha mondom, délután alá is írhatják és hitelesíthetik.

Polgármester: Minthogy a tárgysorozaton egyéb tárgy nincs, az ülést bezárom.

Tíz városatya: Éljen a polgármester!

(Szóról-szóra igy történt a múlt városi képviselőtestületi közgyűlésen.)

A falkavadász társaság lóversenye.

Vác. nov. 22.

Úgy áll a dolog, hogy a budapesti lóversenyek előbb-utóbb Alagra szorulnak ki s az úrlovasegyesület, ha közös pályát fenntartani nem akar, más helyet kell keresnie. Vájjon akadna-e talajra és levegőre, közelségre kedvezőbb hely Vácnál ?

Ilyen gondolatokkal foglalkoztunk, mikor a sűrű ködben lenn a kápolnai térségen a startot vártuk. Nem kell ma már fejtegetni a lóversenyek nagy jelentőségét, de bizony szólhatnánk arról az óriási gazdasági haszonról, mely a lóversenypályákhoz közel eső városoknak jut. Legközelebbi példa rá a még nem régen puszta Alag, mely ma már egy magyar Kottinbrunn, egy Hoppengarten hovatovább gyönyörű nyaralóteleppé fejlődik ki. Bizonyos, hogy mikor szó lesz az uj versenypálya felállításáról, Vácnak elsőnek kell lennie, hogy mindent elkövessen a versenypálya elnyerésére.

Mintha talán a szebb jövő egy pillanatnyi felvétele lett volna a hétfői lóverseny. Lenn jóval túl a hétkápolnán, a dunai oldalon folyt le a falkavadász társaság által rendezett verseny. Az egész napon sűrű. ködbe volt burkolva a város, de azért a látványosságot megnézni senki el nem mulasztotta, ha ugyan tehette. Nem olyan sokan voltak künn a pályává avatott nagy téren, de ennek az az oka, hogy kevés magánfogat van a városban s az összes fiakkerek elvoltak már jó eleve foglalva.

Egy óra tájon kissé ritkult a köd s az első verseny kezdetét vehette. Előbb azonban Sczitovszky főhadnagy felügyelete alatt a mázsálás folyt le, mert mindegyik lónak kivétel nélkül 80 kilogrammot kellett a nyeregében vinni. A versenybíróság, melynek Halassy Pál tábornok, Dobieczky alezredes, Suhuj és Boroviczény őrnagyok voltak a tagjai, jelt adott a verseny megkezdésére. Pálfify huszárőrmester lóháton indult meg egy földig érő rókafarkkal s nyomában nemsokára Köllner Kornél hadnagy falkanag}r két lovászszal és a szimatoló falkával. Nemsokára Kiss Aladár master megadta a jelet az indulásra a 14 lovas megindult a falka j után. A verseny elején mindjárt egy kis baleset történt. Bakovszky Jenő hadnagy lováról lebukott, de rögtön vissza is kapaszkodott rá és a társaságot hamarosan beérte. Hat ezer méteres volt a pálya s mikor eltűnt a falka, kezdődött a verseny az elsőségért. Érdekes finis fejlődött ki a lovasok közt, a kik közül elsőnek Viczián Elek főhadnagy Korhány lován, másodiknak Vargyas Andor hadnagy Bársony lován, harmadiknak Ahonyi Andor főhadnagy Schäme dich lován, negyediknek Vidos Dániel hadnagy Bollipolli nevű lován, ötödiknek Hosztinek Leopoldina bárónő, a társaság egyetlen nőtagja, érkezett be. Utánuk a lovas társaság kilenc tagja kisebb-nagyobb távolságban követte egymást.

A második versenyszámot a négy ezer méter akadályverseny képezte, melyben a váci és az érsekujvári tisztek versenyezhettek. Nem sok időbe került a készülődés s körülbelül ugyanazokat a lovasokat láttuk a társaságba, mint az előbbiben, de más lovakon. A négy ezer méteres pályán több hatalmas akadály volt felállítva s a lovasok szerencsésen jutottak át mindegyiken. Elsőnek Beer Oszkár főhadnagy érkezett be Emészt lován, másodiknak Prónay Sándor főhadnagy Helyes lován, harmadiknak pedig Tarcsay Pál főhadnagy Harkály nevű lován.

A versenyek körülbelül másfél óráig tartottak. A győztesek mindegyikét a falkavadásztársaság emléktárgygyal lepte meg s ezenkívül bravúros lovaglásaikért mindegyiket szívélyesen meggratulálták.

A versenyek után a Csillagra tért a társaság, a hol bankettel fejezték be az első váci versenynapot, a melynek jövő évben alighanem folytatása lesz a váci határban.

Helyi és vidéki hirek.

— Erzsébet napja. A szeptemberi katasztrófa emléke fölsajog. Mert az ő nevenapját ültük a múlt szombati napon, mig a genfi tőr át nem járta a szivét. Most már csak lelke virraszt fölöttünk és emlékének szánhatjuk azt a napot. Az elsőt, melyet nélküle értünk meg. De a fölsajgó emlék szentebbé avatja reá való gondolkozásunkat és ma már nem egyszerűen Erzsébet napját látjuk a késő novemberi dátumban, hanem egy minden esztendőben viszszatérő nemzeti gyász napját, a mikor a szép királyasszonyhoz száll fohászunk és a kegyeletes emlékezésnek adjuk át szivünket. A parlament elhallgat, az iskolákban a királyasszony emlékét ülik meg s a templomokban felbúg a mély orgonaszó. És a városokban és a falvakban reszketve szólal meg az emlékezés hangja ő róla, magyar Erzsébetről. Megültük a szomorú napot Vácon is. Sok házon ott lengeti még a zászlót rongyosra tépve a szél, a hol pedig régebben bevonták, a gyászjeléül egy hétre ismét kitették. A nagytemplomban pedig gyászmise volt, a melyen nagy és ájtatos közönség vett részt.

— Kovách. Ernő a 48-as honvédek közt. A szabadságharc történetében nagy szerepet játszott galsai Kovách Ernő, a ki abban a csodás időkben őrnagyi ranggal segédtisztje volt a magyarországi hadak főparancsnokának, Görgey Artúrnak. Kovách hazaszeretetét több évi súlyos börtönnel büntette az osztrák had, a melyet azonban szerencsésen kiállott. Mióta e hazában a 48-as ho védek országos egyesülete megalakult, Kovách Ernő mindenkor tevékenyen részt vett ügyeik vezetésében. Az országos honvédegylet a múlt héten tartotta éves közgyűlését, a melyen Kovách Ernő is részt vett. A tiszteletüknek és szeretetüknek Kovách iránt az agg honvédek azzal adtak kifejezést, hogy az országos központi bizottság választmányi tagjává választották meg.

— Kitüntetett elnök. Majovszky Vilmos a pestvidéki törvényszék volt elnökét, a ki gyakran megfordult Vácon is, a király a Lipótrend lovagkeresztjével tüntette elismerése jeléül.

— Reitter Ödön kitüntetése. Abban az időben, mikor még a magyar ipar igazán csecsemőkorát élte, Vácon egy gyártelep dolgozott szerényen, de annál több Ízléssel és tudással: Reitter István volt a tulajdonosa. A Reitter-féle gyár készítményei azóta elterjedtek az ország minden részében, sőt a külföldben nagy piacára akadt és egymásután nyerte el a legnagyobb kiállítási jutalmazó érmeket. A Reitter-gyárnak alapitója nehány évvel ezelőtt elhúnyt s fia Reitter Ödön vette át az arányaiban hatalmasan növekedett gyár vezetését. Az idő beigazolta, hogy az új kezekben a cég régi jó hirneve nem hogy csorbult, hanem növekedett a becsülésben s mindenütt az ország első kocsigyárosának ismerik. Most Reitter Ödön legfelsőbb helyről is megkapta az elismerést. A hivatalos lap közli azt a királyi kéziratot Dániel br. miniszter ellenjegyzésével, a melyben a király Reitter Ödönnek az udvari szállítói cimet megadja. A kitüntetés igazi örömet keltett Vácon s mindenki sietett a fiatal gyárost őszinte szívvel ez alkalomból üdvözölni.

— Vörös Károly gyásza. Vörös Károly református lelkészt nagy csapás érte. Apósa Fábián János, Nagymaros város több Ízben volt bírája, a nagymaros-visegrádi takarékpénztár volt alelnöke e hó 24-én 84 éves korában, házasságának 65-ik évében Nagymaroson elhunyt. Temetése e hó 26-án szombaton délután volt, a melyen nagyszámú rokonság és tisztelői jelenvoltak.

— A turini győztes. Turinban a múlt hetekben folyt le az a diákkongresszus, a melyen Európa minden egyeteme képviselve volt. Itt győzték le ismételve a budapesti egyetem küldöttei az oláh diákokat, a kik megint megpróbálkoztak rémképeket festeni a magyarországi elnyomatásukról. A kongresszuson több, a diákságot érdeklő ügyet vitattak meg s az egyetemi hallgatók részére Turin város számos ünnepélyt rendezett. Az ünnepélyek közt volt a vivóverseny is, a melyben természetesen a magyar diákok is részt vettek. Az első dijat Matlaszkovszky István a budapesti egyetem hallgatója nyerte el. Matlaszkovszky fia Matlaszkovszky István nyugalomba vonult ügyvédnek, a ki nem régiben állandó tartózkodásra Vácon telepedett meg.

— A katholikus kör jelmez estélye. A katholikus kör farsang első vasárnapján január 8 án a Kúriában jelmezes estélyt fog rendezni. Ezt határozta a kör legutóbbi választmányi ülése s reméljük, hogy rajta is lesz, mint eddig, hogy ez a mulatsága is a kellő érdeklődést keltsen és siker szempontjából a házi mulatságok mögött nem fog maradni.

A polgármester dr. Franyó István Fóthi Gyula dr. Csányi János