Váci Hirlap, 1898 (12. évfolyam, 25-52. szám)

1898-10-23 / 43. szám

4 VAGI HÍRLAP vasárnap, mikor Géczy Ördög mátkáját adták elő. Németh József, a népszínház kiváló művé­sze, vendégszerepeit akkor s az ő Hirös Firtos Estánja olyan alakítás, a melyről csak magasz­talás hangján lehet szólani. Múlt számunkban Baloghnéról azt irtuk, hogy egy kiváló társalgó színésznővel ismerkedtünk meg. Most pedig az Ördög mátkája után azt mondhatjuk, hogy kitűnő drámai művésznő is, a kinek hangja, játéka belejátszik a szivekbe s megremegteti azt. Igen jó volt Bera Rózsa, Püspöki Rózsi, valamint a férfiak közül Havy, Balogh és Keller. Keddre a Folt, a mely tisztit, Echegaray hires darabját hirdették. Való igaz, hogy a közönség jó drámát is szívesen fogad, példa rá a keddi előadás, a melynek nagy volt a publikuma. Baloghnénak és Püspöki Rózsinak volt ez a napja. Baloghné az örjöngő szerelmes leányban kiválót nyújtott, Püspöki Rózsika pedig meglepte a közönséget azzal, hogy a drámában, operettben egyaránt eltudja találni azt a hangot, mely a szivhez szól és elisme­résre késztett. Csütörtökön volt Bera Rózsa jutalomjátéka. Künn zuhogott az eső, benn a teremben pedig nagyon kis közönség mulatott kitünően. A Kis alamuszi Berának az a szerepe, a melyben megmutathatta, hogy hang és játék dolgában nagyon kevés vidéki primadonna fogható hozzá. Agotay a vidék egyik kitűnő komikusa is fel­lépett ebben a darabban s kacagásra fakasz­totta a közönséget, valahányszor a színen meg­jelent. Ivámjinak a Rettenetes rendőrkáplárja kabinet alakítás. Annyi tapsot, mint ezen az estén elhangzott, ritkán hallunk a váci szín­házban, a melyből kivették a részüket Bera Rózsán kívül Püspöki Rózsi, Baloghné, Havy, Keller, Falusy is. A pénteki előadás azért volt nevézetes, mert a váciak régi két kedvence Heltay Nándor és neje léptek fel először a Vereshajúban s da­cára, hogy ezt a darabot Vácon a műkedvelők már agyonjátszották, nagy volt a közönségük. Az estén tapasztaltuk, hogy Heltay még mindig kedvence a közönségünknek, Heltayné pedig na­gyon használható tagja a társulatnak. Havyné, mióta a társulat itt tartózkodik, most lépett fel először. Elég, ha az ő Sárijáról csak azt mondjuk, hogy Evva Lajos, a népszínház volt direktora a legnagyobb elismerés hangján szólt róla. Jó szerepe a vereshajú Bera Rózsának, Püspökinek pedig Zsófi. Iványi Keszeg Mihály­­ban, Keller Bálintban jók voltak mint mindig, Falussy pedig igen szépen énekelt néhány ma­gyar népdalt. Helyi és vidéki hírek. — Béla király temetése. Árpádházi Béla király és antiochiai Anna temetése tegnap ment végbe Budavárában nagy pompával. A temetésen képviseltették magukat az összes me­gyék, köztük Pestvármegye is. A pestmegyei küldöttségben Csávolszky József kanonok vett részt Vácról. A temetésen ott volt a Vácon lakó gr. Crouy-család is, a mely tudvalevőleg III. Béla király vérszerinti rokona. — Erzsébet királyné szobrára. A váci hengermalomban gyűjtést rendezett Gind­­rich József igazgató Erzsébet királyné szobrára. Hetvenkét frt 10 krajcár jött össze s ezt az összeget dr. Zádor polgármesterhez küldötték be. Az adakozók neveit itt közöljük: Gindrich József........................5 frt. Rajzó Imre ..............................1 „ Hornyánszky Tibor .... 1 , Schönfeld Adolf.........................1 „ Erdőssy Géza..............................1 „ Poseh János..............................1 „ Katzer József..............................1 „ Összesen 11 frt. A Váci hengermalom alkalmazottai: Müller 30 kr., Fischbek 30 kr., Kály 30 kr., Milcsek 20 kr., Haring 30 kr., Lender 10 kr., Ruff 20 kr., Kmety 20 kr., Dékány 20 kr., Farkas 10 kr., Fehér 20 kr., Fuxleitner 20 kr., Kahof­­fer 20 kr., Tömör 10 kr., Bajer 10 kr., Let­­fusz 10 kr., Marucsak 20 kr., Szélesy 10 kr., Pichler J. 10 kr., Böhm 10 kr., Nagy I. 10 kr., Dudás 10 kr., Spargl 40 kr., Antalics 10 kr., Szrenkó 10 kr.. Varga 10 kr., Bolka 10 kr., Pichler A. 10 kr., Hoffreiter 10 kr., Juriga 10 kr., Franyó 10 kr., Nofizer 10 kr., Zimó 20 kr., Boros 10 kr., Dénes 10 kr., Bach 10 kr, Torday 20 kr., Forperger 10 kr., Gsernák 20 kr., Gaczek 20 kr., Gyikos 20 kr., Raffa 20 kr., Horváth 20 kr., Drahony 10 kr., Sziber 20 kr., Megtért 20 kr., Gaáll 20 kr., Pauman 20 kr., Wittner 20 kr., Janicska 30 kr., Magyar 20 kr., Rácz 20 kr., Gulics 20 kr., Nagy B. 30 kr., Wallach 20 kr., Hajnal 10 kr., Franko 10 kr.. Verner 20 kr., Schvetz 20 kr., Bitters 20 kr., Schvarcz 10 kr., Axman 20 kr., Kozma 10 kr., Szlama 30 kr., Trenovszky 20 kr. Összesen: 11 frt 10 kr. A kerületi betegsegélyző pénztár 10 forintot szavazott meg a dicső em­lékű királyné szobrára. Az összeget szintén a polgármester vette át. — Előléptetett igazgató. Balkay Ist­vánt a váci kir. országos fegyintézet igazgató­ját — mint értesülünk — az igazságügyminisz­ter a VIII. fizetési fokozat 2-ik osztályába lép­tette elő. A megérdemelt előléptetéshez jó ba­rátai őszintén gratulálták meg a kiváló igaz­gatót. — Új plébános. A vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter, mint kegyúr Gsongrád-Csányra Vargha Mihály váci karkáplánt a Váci Köz­löny és a Reménységünk folyóirat szerkesztőjét plébánossá nevezte ki. Vargha már legközelebb elfoglalja plébániáját és a Váci Közlöny szer­kesztését Pálinkás Antal veszi át. — Sembery Imre. A szudi kastélyban Hontmegyében meghalt tegnap kilencvenöt éves korában felső-szudi Sembery Imre, Kossuth Lajos kortársa, a negyvenes évek hires honti ellenzékének egyik vezére. Sembery 1804 ja­nuár 27-én született, apja László, anyja Ivánka Apollónia volt. 1830-tól 1840-ig Hontmegye országgyűlési követe, azután főbírája, majd alispánja volt. 1848-ban képviselővé lett s az ellenzékhez csatlakozott, az úgynevezett törpe minoritáshoz s nem szavazta meg Kossuthnak sem az olasz háborúra kért segedelmet. 1848. szept. 21-én István nádornak Magyarországról való távozása után az akkor megválasztott honvédelmi bizottmány tagjává választották, a mely bizottmánynak föladata volt az ország védelméről gondoskodni', a mig Bátthyány La­jos gróf miniszterelnök Bécsben járt. E bizott­ságnak egyik legtevékenyebb tagja Sembery volt s ő indítványozta, hogy az országgyűlés permanensnek nyilvánítsa magát. Mikor az or­szággyűlés Debrecenbe menekült, ő nem lévén Pesten, csak Schlick seregét megkerülve érhe­tett oda. E közben történt a függetlenségi nyi­latkozat s igy Sembery ezt nem irta alá. Má­sodszor is megválasztották képviselőnek s a világosi fegyverletételig viselte e tisztet, azután neki is bujdosnia kellett és Kalmár Lajos rej­tegette házába. Később önként jelentkezett és pörbe fogták, mig aztán Haynau bukása előtt neki is kegyelmet adott. Az alkotmány vissza­állítása után a függetlenségi párthoz csatlako­zott s holtáig hive maradt, de az aktiv poli­tikában mint képviselő többé részt nem vett. Gazdálkodott, kertészkedett s legfőbb gondját a luteránus egyház ügyeinek szentelte, mint a honti esperesség felügyelője. Ott a pánszlávok ellen buzgó tevékenységet fejtett ki s a kerü­leti s egyetemes gyűléseken is jelentékeny sze­repet játszott. Agg koráig megtartotta lelki éberségét. Özvegyet, született Meisels Irént, ha­gyott hátra és első nejétől való egyetlen fiát,. Istvánt, a ki a nyolcvanas évek elején szintén tagja volt a törvényhozásnak. Vácon az öreg urat jól ismerték, mert különösen a régibb választások idején gyakran megfordult Vácon. — Uj ceremóniárius. Megyés püspö­künk Matzenauer Oszkár káplánt eeremóniárius­­sává nevezte ki. A fiatal pap alig két éve ke­rült ki a budapesti szemináriumból s most Csongrád-Csányon adminisztrálkodott. Csányra tudvalevőleg Vargha Mihály megy plébánosnak. — Bourlet Alfonz meghalt. Nem igen ismerték a nevét: a Lessive Phoenix váci mosó gyárnak volt az igazgatója. Csendesen elvonulva dolgozott azon, hogy gyárát felépítse és kenyeret adjon a munkásainak. Most a sok munka kimerítette a szorgalmas embert s e hét csütörtökén harminckét éves korában el­hunyt. Özvegyet és egy leánygyermeket hagyott hátra, a kik teljes idegenben élnek, meg rokonaik Franciaországban laknak. Bourletné és leánya legközelebb visszaköltöznek hazá­jukba. — A vármegye virilistái. A vármegyei virilisták névjegyzéke — mint bennünket érte­sítenek — teljesen elkészült október 20 és no­vember 7 közt a vármegyeházban közszemlére van kitéve. A névjegyzékben csak dr. Schuszter Konstantin püspök és Pápa József van felvéve Vácról, holott Reitter Ödönnek, Luczenbacher Jenőnek és Huber Mihálynak is joga volna ahhoz, hogy vármegyei virilista legyen. Felhív­juk a figyelmüket a névjegyzékre, hogy jogaikat még kellő időben érvényesítsék. — Blasik Ferenc. Ennek a névnek a viselője a váci gimnáziumnak még nem is oly régen. 5—6 év előtt tanulója volt. Iskoláit el­végezve építész lett s vállalkozó szellemű fia­tal ember messze idegenben kezdte megkeresni a kenyerét. Transvaalban, Afrika legdélibb köz­társaságában lakik már két év óta egy francia építő társaság szolgálatában s most haza jött és a múlt héten meglátogatta váci ismerőseit. Blasik sok érdekeset mondott el az exotikus országról, a honnan éppen másfél hónapig utazott haza s csupán a hajó- és vonatjegy 800 frtba kerül étkezés nélkül. A transvaali köztársaságban nem is ázsiai, hanem afrikai állapotok uralkodnak. Közbiztonság nincs, a bíráskodás majdnem önhatalmú, a hivatalnoki kar szedett-vedett népségből áll s tenger sok a kalandor. A ki Transvaalban letelepszik s földet akar szerezni, annak a köztársasági el­nök ad annyit, a mennyit akar teljesen — ingyen, csupán a föld művelésére kötelezi magát. Aratás kétszer van. Dacára ennek óriási a drágaság és az — adó. Tisztességes ember 150 forintot úgy mint, egy krajcárt elkölt havonta csupán kosztra. Egy cipő ára ott a mi pénzünk szerint 38 frt. A legkisebbb kere­settel biró európai is fizet ott 6—800 forint évi adót. Azonban a fizetés arányos a drága­sági viszonyokkal. A ki naponta hat dollárt (tizenkét forintot) keres, az csak még nap­számos számba megy s az egyszerű iparos is megkeres évente 16—20 ezer forintot. Körül­belül ötven magyar ember él Transvaal fő­városában s magyar vendéglőst is tartanak: az öreg Szabadost, a ki ma már többször milliomos, pedig csak kétezer forinttal ván­dorolt ki. Most, hogy Inger Szolimán vi­selt dolgai oda is eljutottak, a magyarok­nak nagyon kellemetlen dolguk van, mert az ottani lapok, melyeknek évenkint 40—50 frt az előfizetési áruk, egyre gúnyolódnak velük, hogy ilyen kalandornak is felültek Magyaror­szágon. Blasik most egy vasútépítés ügyében ' járja be Európát. Azt mondja, hogyha sikerül *

Next

/
Oldalképek
Tartalom