Váci Hirlap, 1898 (12. évfolyam, 25-52. szám)
1898-06-26 / 26. szám
VÁCI HÍRLAP 5 delmének eszközei immár nyolc teljes év óta válnak be folyvást. Kitünően értesült, mindenben igazságos alapon álló, a vidék érdekeit felkaroló gazdag tartalmú lap a Magyar Hírlap, a melynek igazi fényessége az, hogy Jókai Mór a magyar irodalomnak minden időkig első embere, áll a lap munkatársai élén. Fenyő Sándor, a szerkesztő, a magyar irók és hírlapírók színe javát gyűjtötte maga köré, akik őt kitartó munkával követik. A munkatársak közt van Bródy Sándor, Ignotus, Benedek Elek, Kazár Emil, Márkus Miksa, Horváth Janka, Bársony István, Heltay Jenő, Lövik Károly, Hertzka Tivadar dr., Komáromy András dr., s a kit elől, Jókai Mór mellett kellett volna említenünk, Türr tábornok, s még egy sereg kitűnő hírlapíró, a kik a rovatokat látják el. Gazdagabb tartalmú, változatosabb, hírlap nincs ezidőszerint nálunk, mint a Magyar Hírlap, a mely minden szellemi előnyére riadásul még sok kedvezményben is részesíti azokat, a kik rendes előfizetői. Ezek a kedvezmények a következők: A Magyar Hírlap előfizetői ingyen kapják meg az illusztrált 48-as almanachot, melyet a szabadságharc ötvenéves jubileumára ad ki a lap az idén. Bolti ára ennek az almanachnak 1 frt. Jókai Mór dedikált arcképe van hozzá csatolva. A Magyar Hírlap a most foiyó érdekes regény eddig megjelent részét szintén ingyen küldi meg azoknak, a kik a lapot mint uj előfizetők, kezdik járatni. Az előfizetők az Évszak című gyönyörű divatlapot negyedévre csak nyolcvan krajcárnyi potom árért kapják. A Kis Világ^cimű illusztrált pompás gyermeklapért viszont csak 50 krajcárt kell fizetniük egy negyedévre azoknak, a kik a Magyar Hírlapot is járatják. A Magyar Szalont, ezt a kitűnő képes heti lapot, szintén kedvezményes áron kapják a Magyar Hírlap előfizetői. A ki a két lapra együtt fizet elő, az egy évre 24 frt helyett csak 20 frtot, */2 évre 12 frt helyett csak 10 frtot, ‘/4 6 frt helyett csak 5 frtot fizet. A Magyar Hírlap minden évben karácsonykor remek albumot ad ki, a melyet az előfizetők teljesen díjtalanul kapnak meg. A Magyar Hírlap előfizetési ára: Negyedévre 3 frt 50 kr. Egy hóra 1 frt 20 kr. Ezért az összegért a lapot postán küldi a kiadóhivatal bárhová. Előfizetni bármely naptól kezdve lehet. Mutatványszámot a lap ingyen küld 2—3 napig mindenkinek, a ki ezt kéri. A Magyar Hírlap kiadóhivatala Budapesten van V. Honvéd-utca 4. * A verseny minden téren, de legkivált a magyar hirlapirás terén bámulatos eredményeket idézett elő. Ennek köszönhető, hogy a magyar hírlapirodalom Európában az első sorban küzdötte föl magát. S a magyar lapok közt is vezet a Pesti Hírlap, közleményeinek bősége és változatossága, forrásainak gazdagsága, munkatársainak száma és elismert kvalitása tekintetében egyaránt. Hogy pedig napjainkban annyi a jól szerkesztett napilap, abban is nagy érdeme van a Pesti Hírlapnak mely igen sok téren végzett húsz év óta úttörő munkát s melynek minden uj ötletét, újítását folyton utánozni igyekszik a többi. Voltak és vannak azonban a Pesti Hírlapnak oly ötletei is, mint az előfizető-közönségnek nyújtott kedvezmények, melyeket még nem utánzóit, mert nem utánozhat a sajtó többi része, Ilyen a Pesti Hírlap naptára is, melyet minden évben minden állandó előfizető ajándékul kap s mely mint a szerkesztőség velünk közli, a folyó év vegén ismét többféle meglepetést fog hozni (sorsjegyek és uj kedvezményekre való utalványok alakjában) azoknak a kik a Pesti Hírlap előfizetése révén a naptár birtokába jutnak. S ennek a megszerzéséhez nem kell egyébb, csak hogy valaki több hónapon át szakadatlanul járassa a lapot a következő fél évben. Szolgál azonkívül a Pesti Hírlap az ő előfizetőinek minden hónapban egy kis praktikus jegyzék-naplóval. Azt már említeni sem kell, oly közismeretű tény, hogy a Pesti Hírlap nyújt ma legtöbb olvasni valót közönségének, mert egyik lap sem jelenik meg hasonló terjedelemben (naponkint 20—24, vasárnapokon és ünnepeken 32—48 oldal.) Az is elismert dolog, hogy vezércikkeit a legkitűnőbb publicisták, tárcáit csupa elsőrendű jeles irók Írják, rovatvezetői, belső munkatársai a legkipróbáltabb hirlapirók. Előfizetési ára pedig akár a legkisebb lapé: havonkint 1 frt 20 kr. negyedévre 3 frt 50 kr., mely a kiadóhivatalhoz (Budapest, V. Vási-körút 78,) cimzendő, honnan mutatványszámokat is lehet kapni. Aki pedig a Párisi Divat című, elsőrendű és fényes kiállítású heti divatlapot is járatni kívánja, az a Pesti Hírlappal együtt előfizetve, épen féláron rendelheti meg, (vagyis fél évi 4 frt helyett 2 frtért.) * A „Hét“-ről. Kezdjük hinni, hogy Kiss József hetilapjának A Hétnek külön penatesei vannak. Amikor minden u;ságra ránehezedik a holt saison unalma, frissen és vígan úszik A Hét az események árjában vagy árja ellen. Immár a kilencedik nyarat látja s minden jel arra mutat, hogy a házi istenek ezúttal se hagyják magára. Annyi legalább is együtt marad a gárdából a szétszóródás e két hónapjában is, hogy A Hét olvasói megleljék hétről hetre a Kiss József hetilapjában azt, a mik benne színben, hangban felfogásban s még formai eredetiségben is annyira letérnek a megszokott csapástól Ahány munkatárs, annyi szem. Olyan nevek, mint Ambrus Zoltán, Tóth Béla, Ignotus, Kozma Andor. Kóbor Tamás, Heltay Jenő, Papp Dániel Makai Emil, Lövik Károly, Szőllőssy Zsigmond mindegyik a maga külön csapásán, díszei az irodalomnak. Ahány személy, annyi külön egyéniség. A szinek és a hangok csodálatos skálája. Ha véletlenül a művelt nyugaton születnek, mindegyik palotákat írhatna össze magának, holott igy a szerényebb viszonyokhoz kénytelenek lefokozni igényeiket. Akik A Hetet olvassák ismerik őket és nem fognak bennünket túlzással vádolni. De fájdalom még mindig nem ismerik A Hetet. Ezért felhívjuk olvasóink figyelmét ez élénk, elmés és mindenek fölött jó ízlésű lapra, amelyből még az irók is sokat tanulhatnak. Rendes belletrisztikai tartalmán kívül A Hét nyáron át folytatólag közölni fogja Kóbor Tamás. „A csillagok felé“ című uj regényét, amelyben ez az elsőrangú talentum úgyszólván mozgó fényképekben vonultatja el az olvasó előtt regény alakjait. Érdekfeszitő mese, mélyreható jellemfestés, sima elegáns nyelv: ezekkel a kvalitásokkal dicsekszik Kóbor Tamás uj regénye, a melynek minden eddig megjelent közleménye szenzációs volt. A Hét különben ahhoz képest a mi külső kiállítását illeti és amit nyújt, elég olcsó lap. Egész évre mindössze tiz forint. A kiadóhivatal különben késszséggel küld mutatványszámokat mindenkinek, aki igényli. Cim egyszerűen: Budapest. VII., Erzsébet körút 6. szám. A szőlő történetéhez. A szőlő őshazája a Kaspi-tenger vidékének déli része, mely egyszersmind a semita-törzs őshazája. A görögök, kiknek kulturfejlődésében oly nagy szerepet játszott a szőlő, főfaktorok voltak ennek művelésében s ismereteiket a sémita köröktől nyerték. A sémiták az elsők voltak, kik a szőlőnedvet erjedni engedték ama részegítő itallá, melyet bornak nevezünk s melynek az emberiség annyi élvezetet és örömet, de ugyanannyi bánatot is köszönhet. Ezen vidékről Syriába (Kis-Ázsiába) költözött a szőlőtő és igy északról épp úgy, mint délről a föníciaiak hajósai által Görögországba jutott. A homéroszi hősöknek a bor már teljesen ismeretes volt. De hogy hol, Görögország melyik részében ütötte föl először tanyáját a szőlőművelés nem tudni biztosan. A rómaiak a szőlőtőt és ez által a bort is a görök hajósoktól nyerték, kik Dél-Itália partjait sűrűén beültették vele és kiktől aztán hazánk is nyerte. Ott a szőlőművelés annyira befészkelte magát és oly dUs tenyészetnek örvendett, hogy már Sophokles Kr. e. az V. században, Bachus kedvenc országának jellemezte. Épp oly korainak látszik a Görögországgal való közlekedést illetőleg a szőlőtőt a Pó torkolatánál meghonosítani, hol Picenum, dacára mocsaras voltának, mint főszőlővidék magasztaltad s állítólag oly bordus volt, hogy Hannibál serege beteg lovait a majdnem viz módra termő borral gyógyította, mint azt Polybius után tudjuk. Olaszországban a szőlőművelés annyira kiszorította volt a mezőgazdaságot, hogy már igen korán gabonát kellett importálni. Ravennában pl. a bor sokkal olcsóbb volt a víznél, úgy hogy Marcial itt inkább egy ciszterna vizet kívánt magának, mint egy szőlőhegyet. Galliában szintén görögök ültették az első szőlőtőt, m. p. Massalia (a mai Marseile) melletti dombokon. Innen meg Spanyolországba került, hol később elterjedésének az izlam vetett véget, illetve határt. Innen aztán észak felé tört magának utat és oly elterjedtségnek örvendett, hogy Franciaország már az első császárok alatt bortermelő országgá lett. Miután a régiek még nem értették a bor kezelését, t. i. alkohol hozzáadása által tartóssá és a szállításra alkalmassá tenni, tehát megfüstölték a szőlőt és az által tették tartóssá, vagy“pedig fűszereket és füveket tettek közéjök. A Rajna vidékét a szőlőtő és művelése a rómaiak idejében még nem lépte túl, de a bort már ismerték- Nagy Károly gondoskodott legelőször a német szőlő műveléséről és azt törvények és rendeletekkel szabályozta. A monda szerint szőlővirágzáskor még most is feljön sírjából és a Rajna hosszában megáldja azt. Mainz, Worms és Spenger lettek volna az első német bortermelő helyek, honnan aztán tovább terjedt Meissenbe, Thüringiába, Pomerániába, sőt Poroszországba is. Königsberg és vidékén 1437-ben azonban a fagy valamennyi szőlőhegyet tönkre tette. Magyarországba, a rómaiak hozták a szőlőtőt. Legelőbb Dáciában, aztán a Dráva és Száva közt művelték, honnan Pannóniába is átvitték, majd a Dunán át a felső vidékre és igy az egész országban elterjedt. Gazdaság. Mezőgazdasági állapotaink. Pest vármegye váci felső járásának a m. kir. I földmivelésügyi minisztérium által megbízott ! gazdasági tudósítója az egybegyüjtött adatok alapján, e hó 20-ról keltezve a következő tudóí sitást küldötte be a minisztériumhoz mező' í gazdasági állapotaink felől: | Bugában a rozsda veszedelmesen terjed; az álló búzának levele és szára rozsdásodik, mig
