Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1895-02-17 / 7. szám

6 VÁCI Ml KLAP vessző legfelső bütyökje alatt csinált ha­sításba belehelyezzük és kötőpamuttal vagy raffiával jól elkötjük. De mindenesetben úgy, hogy a kötés túlszoros ne legyen. Tíz, tizentöt nap elteltével, midőn látjuk, hogy a venyig'e hámjai az ojtásnál jól és erősen egybeforradtak, akkor tágítunk né­mileg a kötésen és nehány nap múlva azt onnan el is távolíthatjuk, de arra minden esetben figyelemmel legyünk, hogy a be- ojtott vesszők, használjuk bár a nemesítés­nek bármelyik fajtáját szigorúan legyenek karóhoz, vagy valamely támogahoz erő­sítve, hogy a szelek játékának kitéve ne legyenek. A szemzésnél azonban van egy nagy nyavalya. Az amerikai alanyok, illetve hajtások epidermise, az az bőre igen g‘yen§fe5 ennél fogva a beleillesztett szemeket szilárdul meg nem tartják, igy tehát jól össze sem for- hatnak. Borászati hírek. = Klfagyott szőlőtőkék kezelése. Megtörténik néha, hogy egyes, kényesebb természetű szőlőtőkék májusban elfagynak. Ezekre nézve a következő eljárást ajánlja egy gyakorlati szőlőtermelő. Abban az esetben, ha a zöldhajtások már 6—7 cm. hosszuk és a fagy csak a hajtások hegyét és leveleit pusztította el, a hajtásnak még eleven részét, mihelyt az kissé fásulni kezd, úgy kell visszametazeni, a mint az egy éves szőlőt az első tavaszszal szoktuk. A levélhónaljban a rügyek ez idő szerint nin­csenek ugyan még teljesen kifejlődve, de mindenesetre van már annyi életerejük, hogy eleven és életképes hajtásokat ké- pezzenak. Ha azonban a zöld hajtások még eléggé kifejlődve nincsenek, mind el kell azokat távolítani és a termelő minden re­ményét a mellékrüg-yekre helyezze. Cél­szerűtlen dolog mindent meghag-yni és sem a megfeketedett sem a zöld, de már mindenesetben életképtelen részeket a tő­kén hagyni. Az el nem fagyott részeknek a tőkén való hagyása folytán mellékrü­gyek éretlen állapotban hajtanak ki, ez pedig oktalan negvfecsérlésnél egyébnek nem nevezhető, holott kétségtelen, hogy eredményt csak akkor érünk el, ha a rü­gyeket erőteljes hajtásra képesítjük. Akár a mellékrügyek, akár a zőldéügyek kihaj­tását célozzuk, mindkét esetben képesek leszünk a jövő év számára is termöképes vesszőket nevelni, különösen, ha a zöld hajtások második metszése által a beérést elősegítjük. Az igy kezelt tőkékről szűrt bor, kedvező ősz esetben alig fog külün- bözni a rendes utón való terméstől. — Olaszország borkivitele. Olasz­ország hordóbor kivitelének mennyisége az 1894. év január—november hónapjaiban 1.674.433 hektoliter volt, a mely mennyi­ség az 1893. év ugyanazon időszakában kivitt 2.088,915 hektoliterrel szemben 414,482 hektoliterrel kevesebb — A kiszál­lított bor értéke az 1894. év tizenegy hó­napjában. 38 511,959 lirára rúgott s igy az 1893. év megfelelő időszakában kiszállitott 48 045,042 lira értékkel szemben 9.533 086 lírával kevesebb. Olaszország borkivitelé­ből esett a monarkiára az 1894. év január november hónapjaiban 791,082 hektoliter, az 1893. év ugyanazon időszakában pedig 847,264 hektoliter s igy az 1894. év első tizenegy hónapjaiban 56,182 hektoliterrel kevesebb. Olaszországból a monarkiába behozott hordóbor mennyisége — az olasz- országi áru forgalmi statisztika kimutatása szerint az 1894. és 1893. évek január—no­vember hónapjaiban a következően alakult: 1894-ben 1893-ben hl. hl. Január .... 87,269 123.126 Február . . . 91 230 131 237 Március . . . 61,857 81,414 Április .... 78 059 37 585 Május .... h0 988 67 344 Junius .... 40 623 69 209 Julius .... 26 439 42 833 Augusztus . . 86,016 26 261 Szeptember . 42.985 38 550 Október . . . 81,174 54 691 November . . 135 442 139 014 Összesen . . 791,082 847 264 — A fehérbor „fakó“ színe. A fe­hérborok között nem épen ritkák az olya­nok, a melyeknek színe némileg a halvány veresbe játszik. A kereskedők nem szíve­sen vásárolják az ilyen borokat. A bor ily színének eltávolítására, Wartha Vincze tu­dós hazánkfia azt ajánlja, hogy ’/2 liter 3—4°/0"OS hydrogenperoxidot kell egy hek­toliter borhoz keverni, a mely a bornak azt a nem előnyös színét eltávolítja és kel­lemes sárga színűvé teszi azt. Az összes köleség hektoliterenként 35—40 kr. — Franciaország bortermése. A párisi osztrák-magyar kereskedelmi kamara jelentése szerint Franciaország tavalyi bor­termésének mennyisége 36 053,000 frt te­hát 11.017,000 hlterrel kevesebb volt, mint a megelőző évben, bec.sértéke 929 millió frank. Az uj bor minőségére nézve a véle­mények igen eltérők erről majd csak ké­sőbb lehet, bizonyosat mondani. — A homoki szőlők telepítése és művelése. Irta Petrovits István, kiadja a k. m. természettudományi társulat. Ára. tagoknak 1 frt 20 kr., nem tagoknak 1 frt 50 kr. Mióta a fiíloxera rohamosan pusz­títja hegyi szőlőinket, azótaa a homok mind több és több jelentőséget nyer mint sző­lőtermőföld ; csakhogy a homoki szőlőmi- velés nagyjából véve, egészen más, külön­leges ismereteket igényel attól, ki azon eredményesen akar működni. Hasznos szol­gálatot tett egyrészről Petrovits István ki­rályi szőlészeti felügyelő és az állami Mik­lós szölőtelep segéde, midőn egy minden tekintetben használható gyakorlati kézi könyvet irt, — másrészről a kir. m. ter­mészettudományi társulat, midőn azt e te­vékeny társulattól magszokott csínnal kiál­lítva közrebocsájtá. Petrovitsnak mint az alföldi homok-tenger közepeit működő sző­lésznek bő alkalma volt gyakorlati meg­figyeléseket, bő tapasztalatokat szerezni, ami meg látszik munkáján is, mely nem halad taposott nyomokon, hanem jórészben önálló felfogásról tesz tanúságot. Eltekintve némely jelentéktelen hiányoktól csak az ábrák száma ellen van kifogásunk, me­lyekből többet óhajtottunk volna ; mert ezek, ha jól készitvék, sok magyarázatot tesznek feleslegessé. Reméljük azonban, hogy e hiányos is a második kiadás al­kalmával segítve lesz, mely, hogy mentői előbb bekövetkezzék, homoki szölőmivelé- sünk érdekében nagyon óhajtandó volna ; mórt ez arról tenne tanúságot, hogy a je­len kiadást megszerezték mindazok, kik munkálkodásuk közepet egy gyakorlati ta­nácsadó útmutatásait óhajtják követni, hogy fáradozásuknak meglegyen a kívánt sikere. Szívesen ajánljuk homokon szőlészkedő ol­vasóink figyelmébe, mert ki végig tanul­mányozza, nem fogja haszonnélkül letenni. — Uj borászati lap. Magyar borter­melők lapja cim alatt Rombay Dezső szer­kesztésében (Bpest. kerepesi-út 44 sz.) szőlőmivelési és borászati hetilap jelent meg, melynek mutatvány száma a követ­kező tartalommal jelenik meg. A mi prog­ramunk. Mily irányt kövessen a magyar bortermelő ? Hogyan rekonstruáljuk szőlő­inket? A különféle szőlőterületek jogosult­sága. Az amerikai anyatelepek karózása. Gróf Festetits miniszter a szőlőmivelésről. Kérdések és feleletek. Irodalom. Vegyesek. Előfizetési ára egy évre 4 frt. — A szóló trágyázása. Irta Ordódy Lajos. Az amerikai ojtvány szőlők s a ho­mokos szőlők egyaránt nagy istápolást igé­nyelnek a trágya tekintetében — már pe­dig népünknek eddigelé nem volt nagy a hajlamra arra, hogy szőlőtermelését okszerű módon keresztül vitt trágyázással fokozza. Ha ezen ősi szellem fogja magát fentartani a jövőben is, akkor bajosan számíthatunk arra, hogy új szőlők létesítésére fordított áldozataink oly dúsan térüljenek meg. a mint azt elvárhatnék. A trágyázást tehát fel kell karolni — de hogy felkarolhassuk, érteni is kell a szőlő trágyázáshoz a mely nem oly eg'yszerü dolog. Rosszul keresz­tül vitt trágyázással többet rontunk, mint építünk szőlőinken ; másfelől a szőlősgazda a legtöbb esetben nélkülözni kénytelen az istáló trágyát és mütrágyáhor kell foroulni, ha földjét termő erejében fentartani akarja. Ez meg éppen speciális ismereteket igé­nyel. E nehézségek elhárítására van hivatva e munka a mely a trágyázásnak régi és legújabb módszereit az aprólékosságig ter­jedő részletességgel tárgyalja, oly világosan, hogy azt a legeg-ysgyszerübb gondolko- zásu szőlőmivelő is megértheti. Beszerzési ára 1 frt 50 kr. Megrendelhető a kiadó hivatalban. Budapest Muzeum-körut 7.-—- Szólószeti Lapok, cim alatt Ordódy Lajos és Igali Svetozáz a f. év elején egy uj szaklapot indítanak meg, mely minden vasárnap jelenik meg. Előfizetési ára egy évre 4 frt., mely a kiadóhivatalba (Bpest. Muzeum-körut 7. sz.) küldendő be. Van tehát a szőlészeti, borászati lapunk most már az országban öt ; bárcsak szőlőterü­letünk is oly irányban szaporodnék! Nyilt-tér. Van szerencsém a t. c. közönség b. tu­domására hozni, hogy az itteni piacon jó hírnévnek örvendő Tóth Kálmán-féle bú­torüzleten saját számlámra meg vásárol­tam, hol ezután is mint eddig főtörekvé­sem leend jó bútort és lehetőleg legolcsób­ban árusítani. Az üzlet dússabb berendezését jelöltem ki főcélomul, miért is a napokban már tettemes bevásárlásokat eszközöltem, a töb­bek között minden nemű szoba díszeket és majolika félét is beszereztem Az elárusitást azon alapon mind eddig, részletfizetésre is minden ár felemelés nélkül teljesítem. Minél tömegesebb pártfogásáért esedezik kiváló tisztelettel Eisler Í9nö butorüzletes. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom