Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-01-06 / 1. szám
6 váci hírlap nyúlt elegendőnek, mert uj év napján a szomszédos Petőfi-utcábol majdnem a szemközti házból, Orszátzky iparosnak Veronka nevű 10 éves leánykája esett bele és estéig a szilaj kór végzett is az ártatlan kis leánynyal. — A kis leányt ugyan másnap a barakkórházba kivitték és meg az nap el is temették, mint értesültünk a halottas szobát is fertőtlenitették. De a példa tanítja, hogy az eljárás nem rejti magában a kellő biztosítékot. — A kór csirák besettenkednek a falak likakcsiba a ruhák ráncaiba, a bútorok nyiladékaikba és minden hova, hol csak nyílást találnak. Tehát ha az irtóharcot ezen betegség ellen felvesszük sikert csak egy feltétel alatt ér- hetüna t. i. a gőzdészinfektorok alkalmazása által. Mert csak is a gőzök és párák képesek a legelrejtettebb likacsokat, ráncokat, hurcákat át meg átjárni és megfojtani a leselkedő csirák bacilusait Megköveteljük a városi főorvostól, hogy hivatalos állásából kifolyólag sürgető kérelmével a képviselet előtt a gőz fertőtlenítő beszerzését létesítse. Hisz mindössze egy 200 forintos kiadásról van szó, mely miatt megrovandó dolog volna rettegésben tartani a város lakosságát és annyi aggódó szülői kebleket. — Hurokba ragadt gouosztcvők. A Grósz-féle rablási merénylet cinkosai közöl 4-et már nyakoncsiptek. A főtettest bizonyos Szőlősy nevűt azonnal felismerte Grószné. Még az 5-dik cinkos van hátra. Akkor a bandát a váci rendőrség átszállitatja a bírósághoz. — MmIöiiök szállitmáiey. A váci csendőrparancsnokság a közbátorság megszilárdítása szempontjából összefogdostatta mindazon lézengő csavargókat, kik Vác vidék vicinális utjain szállingóztak és péntekre virradóra a városházára beszállitatta most ez a sok igazolatlan csavargó köt- levéllel szülőföldjeik határába fog expediál- tatni, hol nem a legkellemesebb benyomásokat fogják eszközölni, de annyi bizonyos hogy mi ez utón sok kellemetlenségtől szabadultuuk meg. — Aépmozgaiom* A váci ref. egyház népmozgalmi adatai 1804-ik évről. — Született : 24 fi 24 nő — 48. Ebből holtan született 1 fi 1 nő. Törvényes szülött 23 fi 18 nő — 41. Törvénytelen szülött 1 fi 6 nő — 7. Meghalt 18 fi 15 nő — 33. 1—5 évig elhalt 13 fi 5 nő — 18. 5 éven felüli 5 fi 10 nő — 15 Ezen számban a 2 holtan szülött is benne van. Házas 2 férfi, 4 nő ; tehát halál által 6 házasság lett feloldva, válás által évek óta egy sem. Szaporodás születés által 6 fi 9 nő — 15. Évtizedek óta parátlanul kedvező arány. Házasság köttetett 9. Vallás szerint tiszta házasság 7, vegyes 2. Egybe kelt nőtlen férfi ha- jadonnal — 7. Özvegy ember hajadonnal 1, özvegy ember, özvegy nővel 1. Kötött házasság — 9, feloszlott házasság — 6. Házaspárok szaporodtak 3-mal. Megdöbbentő a gyenge gyermekek halálozási aránya, a gyermek ápolás hiányos voltát igazolja e gyászos körülmény, mely alig javul, dacára az illetékes körök szüntelen való kérése s intéseinek. Felhivjuk a helyi politikai hatóságnak figyelmét, mert biztos tudásunkra a legtöb szülő a törvény idevágó rendelkezéseit úgy játsza ki, hogy a büntetést elkerülése végett már haldokló gyermekével keresi fel az orvosokat. — A Nznhadkön)úveNN(‘gr6l igen érdekes közlemény van a „ Magyar Családi Lapok“ f. é. 1-ső számában, melyet olva- ! i sóink figyelmébe ajánljuk. A „Magyar Családi Lapok“ egyike a legtartalmasabb képes lapoknak s gazdag szépirodalmi részén kivül állandó rovatai; Egészség, háztartás, kertészet, divat, gyermekszoba, egy- velegy, talányok, társalgó-terem. Ha még tekintetbe veszszük díszes kiállítását és olcsó árát. bátran mondhatjuk, hogy e lap a legnagyobb mérvű elterjedésre számíthat. A Magyar Családi Lapok előfizetési ára negyedévre 1 frt. Meg'rendelhető a ki- adóhivatalban : Budapest, Práter-utca 19. sz. — A legszebb ajándékok. A vidéki közönség, mely mostanában tömegesen rándul fel Bugapestre, hogy Karácsonyra és uj évre bevásárlásokat tegyen, a különböző csábitó hirdetési ajántatok között alig tud választani alig tudja magát elszánni rá, hogy mit vegyen övéinek. A kirakatokban szebbnél szebb tárgyak láthatók, de talán valamennyi között legszebbek a Sternberg Ármin és Testvére-féle Kerepesi-úti hangszer ipar telep kirakatában láthatók. Egy egész házat foglal el e nagy vállalat, dúsan felhalmozva úgy a földszinten mint az emeleten a legkülönfélébb zenekarbeli s műkedvelői hangszerek az összes réz és fa- fuvó verő és vonó hangszereken kivül zseniális combinatioju disz és játékhangszerek harmonikák és harmoniumok mechanikai zenélő müvek, magától játszó zeneeszközök melyeken egész operákat lehet lejátszatni, zenélő madarak melyek a legszebb dalokat fütyülik stb. stb. egyik legszebb s legérdekesebb tárgya az égés ipartelepnek egy nickelből készült karácsonyfa állvány mely ünnepélyes zenekisérlet mellett lassú ütemben forg’atja a karácsonyfát. Ára 25—32 frt. Ennél szebb karácsonyi ajándék alig képzolhető. Az üzlet maga valóságos látványosságot képez, melyet a közönség csoportokban néz s különösen este kelt feltűnést, midőn az egész ipartelep villamos fényárban úszik megvilágítva az egész térséget. Ez a kereskedés a fővárosban annyira népszerű és kedvelt, hogy mostanában mindég zsúfolva van, a személyzet alig győzi kiszolgálni a közönséget. A váci Hengermalom résévésiy tár.«»Miig liMxtárai. Asztali dara. durva A B sz. 11 frt 30 kr., asztali. dara, C sz. 11 frt — kr. Királyliszt. 0 sz. 11 frt — kr. Lángliszt 1 sz. 10 frt 70 kr. Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 10 frt 20 kr. Zsemlyeliszt 3. sz. 9 frt 40 kr. Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 9 frt — kr. Közép kenyérliszt 5. sz. 8 frt 70 kr. Kenyérliszt. 6. sz. 8 frt — kr. Barna kenyérliszt 7. sz. 6 frt 40 kr. Takarmányliszt 8. sz. 5 frt 40 kr. Korpa, finom F. sz. 3 frt 85 kr. Korpa goromba G. sz. 3 frt 50 kr. Csirke búza, 3 frt. Mezőgazdasági levelek. A dél-oroszországi gazdálkodásról. Livádia, 1894. dec. 15. Múltkori levelemben ígéretet tettem volt, hogy tüzetesebb rajzban fogok beszámolni a gépészek helyzetéről és a gépek használatáról az orosz mezőgazdaságokban ezen adott szó alapján folytatom leveleimet. Vizsgázott gépészek és fűtők Oroszországban csak oly gazdaságokban találhatók, melyek malomiparral, cukorgyártással, szeszfőzéssel is foglalkoznak Különben a gépkezelő személyzet a parasztokból kerül ki és könnyen elgondolható, hogy e kezelés mellett a gépek csakhamar tönkre mennek. A gépész fizetése rendszerint 35—40 rubel havonkint, ellátás és minden csépelt shock után (1 shock = 60 kéve) 2—3 kopeka. A fűtők fizetése 40—50 kopeka naponként és ellátás. Külföldiek, vagy pénzhez jutott pépészek cséplőgépeikkel részben is dolgoznak. Ekkor egy 8 lóerejü garnitúráért naponként 30 rubelt, egy 10 —12 lóerejüért naponkint 40 rubelt fizetnek, mihez még a gépész költségei is járulnak. Előfornult az is, hogy egy shock csépléseért 25 kopekát fizettek, a mi 200 shock mellett (12,000 kéve) naponként 50 rubelt tesz. Ez esetben a gépészt, a fűtőket és az olajat a géptulajdonosnak kell szolgáltatni. Minthogy azonban a szükséges személyzet gyakran nem áll rendelkezésre, az utóbbi részcséplés többnyire nem jövedelmező és azért el nem vállal- tatik. A 10 lóerejü géppel, 12 órai munkaidő alatt rendesen 220 scokot csépelnek. Megjegyzendő, hogy a szóban forgó három vidéken a községek kezdenek közös költségen egy-egy cséplőgépet beszerezni és a község kötelékébe tartozó gazdáknak átengedni. Hogy e példa terjedésével különösen a cséplőgépek és lokomobilok szükséglete nagy mérvben fog emelkedni, az kétséget nem szenved. Lóhere cséplőgépek, szénaprések és ge- reblyék, melyek főkép Amerikából szállíttatnak, természetszerűleg csak a legnagyobb északi gazdaságokban nyertek alkalmazást. Kukoricza morzsolók ritkán kerestetnek, mert a tengeri termelése csak az utolsó években kezd terjedni. Általában az orosz gazda nagyon konzervatív és uj gépektől, eszközöktől idegenkedik. A munkás és paraszt csodálva nézi és bírálja az uj mechanizmust annak kezelésére magát csakhamar képesnek tartja. De ha felügyelet nélkül dolgozik a gép rövid idő múlva már javításra szorul. Azért uj rendszerű, idegen gépek meghonosításánál okvetlenül kívánatos, hogy a gépek kezelését és magyarázását egy teljesen megbízható, a rendszerrel ismerős egyén huzamosabb időn keresztül végezze. A gazdaságoknál általánosan elterjedt szokás az, hogy a birtokos vagy annak intézője a naponként végzendő munka- mennyiséget előzetesen megállapítja. Minthogy ez rendesen igen nagy, a paraszt nem kíméli a gépeket és marhákat, hanem feladatát, — ha rosszul is, — gyorsan és minden áron elvégezni törekszik. íme a gépek idő előtti romlásának egy újabb oka. Fia ellenben a munka előre még nem ha- tároztatik, úgy az orosz munkás, — a veleszületett lustaságánál fogva — a munkának csak 2/2 vagy 3/4 részét végzi. E körülmény a gépek teljesítő képességének megállapításánál szintén figyelembe veendő. A mezei munkásoknak még egy fajtáját kel megemlítenünk, t. i. azokat kik az évnek csak egy részére, rendesen ápril. 1-től októb. 1-ig fogadtatnak fel. Ezek az évi alkalmazásban levőkkel egy fizetésben részesülnek, és többnyire 6—7 rubelt kapnak havonként. Hogy azonban a legválságosabb nyári hónapokban szerződéseiket meg ne szegjék, a fizetés javarészét a nyári hónapokra tartj- ják vissza. Dacára annak éppen az elmúlt évben sok helyütt fordult elő az, hogy e fajta mezei munkások bérüket visszahagyva a gazdagabb termésű vidékekre szöktek. A helyzet oly válságos lett, hogy a föld- birtokosok a termést még november havában sem hordathatták be, úgy, hogy végül a kormány katonaságot bocsájtott rendelkezésre, mely előre meghatározott dijak ellenében a mezei munkák végzésére köte- leztetett. Jövő levelemben ha megengedi tüzetesebben fogok az orosz munkás kérdéssel foglalkozni. Isten önnel. J
